Egyre jobban kitetté válik a társadalom a digitális világnak, amelynek tetten érhető hatása van az alvásra, a stressz-szintre és a személyes kapcsolatokra – állítja Diana Diaconeasa klinikai pszichológus, a Bukaresti Egyetem egyetemi oktatója. Emlékeztetett: 2024-ben Romániában mintegy 28 millió aktív mobil-előfizetést tartottak nyilván, így átlagosan másfél telefon jut minden lakosra. Az ország lakosságának több mint 91 százaléka rendelkezik internet-hozzáféréssel. A mesterséges intelligencia ma már egyre célzottabban szabja személyre a digitális tartalmakat, így egyre nagyobb kihívás megtartani az egyensúlyt – véli a pszichológus. 

Túlterheltség

Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb igény mutatkozik a társadalomban arra, hogy legalább időszakosan elszakadjunk az internettől, különösen a közösségi médiától és az okoseszközöktől, ezt nevezik még „digitális detoxnak” is.  Barbu Mateescu szociológus ugyanakkor rámutatott: nagyon közel vagyunk ahhoz a pillanathoz, amikor az internetes tartalmak felét nem emberek készítik, hanem gépek, botok gyártják. Úgy vélte: a közösségi hálózatok közép- és hosszú távon elveszíthetik vonzerejüket, és a felhasználói élmény egyre kellemetlenebbé válhat, emiatt idővel könnyebbé válhat leválni a virtuális világról.

„A teljes leválás nehéz, de nem lehetetlen” – emeli ki. Ami a digitális kiégés és a közösségimédia-fáradtság társadalmi szintű megnyilvánulását illeti Romániában, a szakértő hangsúlyozza, szerinte észszerű feltételezés, hogy a kimerültség inkább a 35–55 éves generációt érinti, azt, amely a Facebookot kezdettől fogva használta. Az idősebbek viszonylag nemrég fedezték fel a platformot, és (még mindig) örömmel használják, míg a fiatalabbak már alig élnek vele, és nincs is rájuk különösebb hatással.

A közösségi oldalak ugyanakkor jelentős hatást gyakorolnak a most 10 és 29 év közötti nemzedékre is. Az ő közösségimédia-fáradtságnak való kitettségük jelentős. Egyelőre természetesen tetszik nekik, olyanok, mint a halak a vízben, de nem zárható ki az a lehetőség, hogy a közeljövőben a túlzott kitettségük idővel hatalmas leválási hullámhoz fog vezetni – mondja Mateescu.

Diana Diaconeasa, az alvásminőség romlására és a személyes kapcsolatteremtés nehézségeire is felhívta a figyelmet. „A képernyők kék fénye elnyomja a melatonint, az alvás hormonját, és megzavarja a cirkadián ritmust. A képernyő előtti esti tartózkodás serkenti az agyat, megnehezíti az elalvást és csökkenti az alvás mélységét” – részletezte. Hozzáfűzte: a stressz-szintünk az információtöbblettel egyidejűleg növekszik. A folyamatos elérhetőség kényszere és az idealizált életekkel való összehasonlítás szorongást, önértékelési problémákat és frusztrációt szül. Az ember olyanokhoz méri magát, akiket valójában nem is ismer, és abból indul ki, hogy amit lát, az a valóság. Továbbá a telefon azt az illúziót kelti, hogy sok emberhez van hozzáférésed, akik csak egy „kattintásnyira” vannak, miközben a valóság ennél sokkal másabb.

„Paradox módon a technológia eltávolít minket egymástól. A telefon állandó jelenléte a valódi interakciók során elvonja a figyelmet, és csökkenti a kommunikáció minőségét. A közvetlen szociális készségek gyengülhetnek, az online »barátok« sokasága pedig gyakran egyfajta elszigeteltség- és magányérzetet takar” – mutatott rá a terapeuta.

A „digitális detox”

Magyarországgal, Hollandiával és a skandináv országokkal együtt Románia élen jár a közösségi hálózatok használatában – mondja ugyanakkor  Barbu Mateescu. „Különösen a TikTok elterjedésében vagyunk bajnokok, ugyanakkor nagyon gyengén állunk a Twitter/X elterjedtségében, ahol kevesebb a videó, de a szöveges tartalom dominál – ami sokatmondó. Úgy gondolom, hogy ebből következően nehezebb Romániában leválni a digitális világról, mint máshol” – fejtette ki a szakember. Diana Diaconeasa szerint ugyanakkor a „digitális detox” létfontosságú megoldás ahhoz, hogy az ember képes legyen újra megélni a pillanat örömét. Meglátása szerint, ha eltávolítjuk a digitális ingereket, az agy pihenőt kap és lehetősége nyílik, hogy újrainduljon. „Az online térből való (legalább időszakos) kilépés  előnyei: az autentikus élmények újbóli megélése, a stressz és a szorongás csökkentése, az alvásminőség javulása, a kreativitás serkentése és a valódi kapcsolatok újrateremtése” – állítja. A pszichológus tanácsai: Tűzzünk ki világos célokat – ezek aktiválják az agy jutalmazási rendszerét, növelik a belső motivációt, miközben segítenek kitartani a nehézségek közepette. Kapcsoljuk ki az összes nem létfontosságú értesítést (e-mail, közösségi média, játékok), az állandó értesítések elvonják a figyelmet és krónikus szorongást válthatnak ki. Tervezzünk és készüljünk fel – tájékoztassuk a családunkat, a közeli barátainkat és, ha szükséges, a munkahelyi kollégákat is a szándékunkról. Mondjuk el nekik, hogy kevésbé leszünk elérhetők, és adjunk meg egy vészhelyzeti elérhetőséget. Legyünk rugalmasak és realisták – egy teljes detox kezdetben megterhelő lehet, különösen, ha hozzászokunk az állandó online jelenléthez. 

Nem egyszerű

Barbu Mateescu szerint ugyanakkor minél fiatalabb egy generáció, annál nehezebb számára a „digitális pihenés”. „A fiatalabb generációk ugyanúgy függenek az (új) információtól, mint a levegőtől. Egy nap internet nélkül számukra rémálom, a középkorú felnőttek számára kellemetlen, az idősek számára pedig (nem feltétlenül) jelent nagy problémát” – mondta. Barbu Mateescu úgy véli, hogy jelenleg sokkal fontosabb a kritikus gondolkodás fejlesztése, mint a digitális detox népszerűsítése. Más szóval: nem elég, ha megtanítjuk az embereket arra, hogyan kapcsolódjanak le az internetről – sokkal értékesebb megtanítani őket arra, hogyan értsék meg és szűrjék az általuk fogyasztott információkat az online térben. E készség hiányában még a detox is csak ideiglenes szünetet jelent, nem hosszú távú megoldást.