Az autó kerül az utolsó helyre
Székelyudvarhelyen hónapok óta a legneuralgikusabb téma a városi közlekedés. Nagy átalakítások zajlanak, dugók, feltúrt utcák, sokszor érthetetlen változások miatt forrnak az indulatok. Tanulási folyamat is, ami most a városlakókkal történik, mert meg kell tanulniuk elfogadni, hogy a kerékpáros biztonsága is fontos.
A Szekler Teker Egyesület elsődleges célja a kerékpáros-közlekedés népszerűsítése, és évek óta sürgeti a kerékpáros-infrastruktúra fejlesztését. Székelyudvarhelyen javításoknak, illetve a két, európai uniós forrásokból megvalósuló ún. mobilitási projektnek köszönhetően eddig sosem látott mértékben bővül a bringautak hálózata. Simon Szilárdot, a Szekler Teker vezetőjét kérdeztük, hogy a kerékpárosok számára megfelelőek-e ezek a fejlesztések. Arról mondta el a véleményét, ami most látható, mert – mint fogalmazott – időnként menet közben is alakulnak, változnak a tervek, mert lehet, hogy egy helyen az elején úgy néz ki, hogy jó lesz, de aztán egy oda nem illő járdaszegély elrontja majd az egészet.
A II. Rákóczi Ferenc úton már elkészült a bringaút. Ez egyirányú, azaz a városba befelé vezet egy, a normáknak megfelelő biciklisáv, másfél méter széles, kényelmes. Az út másik oldalán hely hiányában maradt a régi módszer, tehát a kerékpárosoknak az úttesten kell közlekedniük, és a felfestés is mutatja, hogy ez nem bringasáv, hanem kerékpárosnyom. Ami azt jelenti, hogy a kerékpárosnak itt nincsen elsőbbsége, csak kijelölik, hogy milyen nyomvonalon javasolt haladni, illetve felhívja az autósok figyelmét is.
A Bethlenfalvi úton és a Bethlen negyedben zajlik az ún. nagy mobilitási projekt, ami több utca korszerűsítését foglalja magába.
– A Bethlenfalvi úton úgy néz ki, hogy olyan lesz, amilyennek mi is elképzeltük. Kétoldalú, kétirányú lesz itt a kerékpárossáv, amit ott, ahol már a teherforgalom is becsatlakozik, „feltettek” a járda szintjére, tehát ami eddig az úttesten volt (felfestés jelölte), azon a szakaszon (a Fások utcai útkereszteződéstől) felkerül a járda mellé. Megy a vita ezzel az útszakasszal kapcsolatosan is. Optikailag keskenyebbnek tűnhet, de nem lesz keskenyebb, a rendőrség sem adott volna engedélyt rá, ha nem felelne meg az előírásoknak
– közölte.
A rossz példa
A Bethlen lakótelepi ún. összekötő utcákon is már kirajzolódik, hogy milyen lesz a bringás-infrastruktúra.
– Itt felemás a helyzet, volt is vitánk a polgármesteri hivatallal. A Lakatosok utca rendben van, a tervek alapján, ahogy én tudom, a Győzelem utca is jó lesz, viszont ahogy ebből az utcából a Céhek utca irányába kanyarodunk, ott elkezdődnek a problémák. Ugyanis a terv a kerékpárossávot három helyen is bevezeti a parkoló autók mögé, majd onnan ki, majd ismét be. Egyik esetében kiharcoltuk, hogy ne így alakítsák ki, legalábbis elfogadták a kérésünket, reméljük, úgy is építik meg – mondta Simon. Magyarázata szerint a gond ezzel az, hogy ilyen rövid távon a biciklisek nem fognak kanyarogni, és ez még a kisebb hiba. A ráhajtók íveit nem megfelelően alakították ki, van, amelyik olyan éles szögben fordul, hogy nagyon le kell lassítani, nehezen lehet bevenni.
– A szakirodalom szerint túlhaladott az az irányvonal, hogy biztonságosabb a bringásnak, ha valami védelem van (sövény, parkoló autók stb.) az autósforgalom és a kerékpáros-felület között. A statisztikák is azt mutatják, hogy nagyon megnő a balesetveszély, főleg akkor, amikor a biciklis kijön a „takarásból”, több mint tízszeresére nő annak az esélye, hogy elütik. Úgy kell elkészíteni egy biciklisutat, hogy a legkevesebb irányváltásra legyen szükség, és főleg ilyen ne legyen. Jelen esetben még átjáró és egyéb is nehezebbé teszi itt a bringázást, túl sok részletre kell(ene) figyelni
– taglalta.
Külön felháborítónak tartja a Szekler Teker vezetője, hogy amikor felvázolták a polgármesteri hivatal illetékeseinek a problémát, illetve kiemelték, hogy a parkolók mögötti sávot nem fogják használni a biciklisek, akkor ez volt a válasz, hogy ők tesznek majd róla, és odaállítják a rendőrséget.
– Tehát büntetni fognak, ha bringával nem ki-bejársz a parkoló autók mögött. Probléma az is, hogy úgy vettek el parkolót, hogy mégsem hasznosul a felület. Ez a rossz példa, ahogy nem kéne csinálni
– jegyezte meg Simon.
Használják-e majd?
A Kossuth Lajos utca felújítása után újra felfestett bringasávhoz nem szólhatott hozzá a Szekler Teker, a tervekbe nem avatták be őket, nem kérték a véleményüket.
– Itt, főleg az utca elején jól látható, hogy látszólag apró tévedések is el tudják rontani a dolgot. A piktogramok használatával például korábban is volt probléma, volt, ahová a bringasáv jele (egy kerékpár, de tábla is kell jelölje) helyett a kerékpárosnyom jelét festették (kerékpár és két vonalból álló nyíl). Eredmény: nem tudják az emberek, mit hogyan kell használni
– mondta a Szekler Teker vezetője.
A kerékpáros-infrastruktúra szempontjából összességében nagy az előrelépés, főleg, ha befejezik a nagy mobilitási projektet, és amikor a város főbb ütőerei is összefüggő úthálózatot alkotnak majd.
– De az, hogy mennyire fogjuk jól használni, az nem az infrastruktúrától függ. Kellenek ehhez az emberek is. Például, hogy soha ne parkoljunk, még egy percre sem a bringasávra. Szóval tanulni kell, új közlekedéskultúra kell, dolgozni kell a szemléletformáláson
– emelte ki Simon Szilárd.
Teret adva
Jakab Attila, a polgármesteri hivatal munkatársa, aki 2016-tól foglalkozik a két mobilitási projekttel, azt mondja, hogy a Szekler Tekert aktívan bevonták az ún. közlekedésfejlesztési munkacsoport tevékenységébe, teret adva annak, hogy a tervezés időszakában a bringások elképzelései, igényei is bekerüljenek a projektbe. A tanácsadói jogkörrel rendelkező testület korábban gyakrabban összegyűlt, az utóbbi időben viszont nem igazán. Mint Simon Szilárd közölte, a kerékpárosok képviseletének nem maradt más hátra, amikor menet közben látták a kivitelezési hibákat, hogy megkeressék az illetékeseket, hogy igenis vegyék figyelembe a meglátásaikat.
– Vannak olyan pontok, ahol nem értünk egyet, ilyen például a Céhek utca. De szerintem összességében kell nézni az egészet. Lesz több mint húsz kilométernyi biciklisáv, és van mondjuk kétszer 50 méter, amiről másképp gondolkodunk. Kell tudni néha kompromisszumot kötni, és az sem biztos, hogy rossz, ami most van ott
– tette hozzá.
Egyébként a jogszabályokkal összefésülni sem könnyű ezt az egészet, mert az európai szabványok előbbre vannak, mint a hazai előírások. Szerencsére – jegyezte meg Jakab – a rendőrség elég rugalmas a jóváhagyások esetén.
Jakab Attila ismét hangsúlyozta, hogy ami most zajlik Székelyudvarhelyen, az nem a biciklisávokról és az útjavításról szól, hanem a forgalom teljes átalakításáról. Ennek a lényege, hogy a főbb útvonalak infrastruktúráját úgy építik ki, hogy első szempont a gyalogosnak, kerékpárosnak és minden alternatív eszközzel járónak biztonságos feltételeket teremteni a közlekedéshez, aztán következik a tömegközlekedés (nemsokára érkeznek az új buszok), és csak a legvégére maradnak az autók.
– Az van, hogy most szembesülnek az emberek azzal, hogy mit akarunk. Mi is rengeteg kompromisszumot kötünk, vigyázunk például, hogy ne szüntessünk meg túl sok parkolót mondjuk bringasáv javára. Éppen ezért a szemléletformálás fontos eleme a projektnek, hangsúlyozta Jakab Attila, és felsorolta, hogy már több előadást, lakossági és szakmai fórumot tartottak, tartanak, tájékoztató kampány megy a rádiókban és a közösségi oldalakon. – Ez egy folyamat, és talán ez a legnehezebb. Tavasszal tervezünk hosszabb, ösztönző akciókat, olyasmit, amit épp a Szekler Teker javasolt
– tudtuk meg.