Legutóbb tavaly nyáron számoltunk be a csíkszeredai Somlyó 33. romatelep helyzetéről – akkor azt írtuk, az ott élők közül azok, akik akarják és tehetik, a lakhatóvá alakított konténerek helyében önerőből házat építhetnek maguknak. Az önkormányzat – tudatában annak, hogy nem tud szükséglakásokat biztosítani a rászorulóknak – úgy döntött, nem lehetetleníti el ezeket a törekvéseket, akkor sem, ha ezek az ingatlanok tisztázatlan tulajdonjogú területen, építkezési és más engedélyek hiányában, közművesítés nélkül épülnek majd meg. A telepen felzárkóztató központot működtető, az ott élőket sok tekintetben segítő és gyámolító Máltai Szeretetszolgálat típusterveket készíttetett a házakhoz. 

Két épület, öt otthon

A telepen élő egyik család már tavaly fémhulladékként értékesítette az addig otthonául szolgáló konténert, az érte kapott pénzből pedig építőanyagokat vásárolt. A közel tízfős család több tagja külföldön vállalt munkát, hogy tervük mielőbb negvalósuljon, és az igyekezetük nem is volt hiábavaló: a házat felépítették, jelenleg is lakják. Ezután más családok is építkezni kezdtek, ennek eredményeként a telepen jelenleg két új, habtéglából készült, kéményekkel ellátott, bádogtetős épület áll: egyik a már említett család háza, a másik épület összesen négy másik család lakhelye, úgy, hogy bár közös tető alatt van, négy lakórészből áll, négy külön bejárattal. Az önkormányzat előzetesen tájékoztatta a családokat, hogy milyen kockázatai vannak az illegális építkezésnek, s mint lapunk érdeklődésére megjegyezték, nem bocsátottak ki építkezési engedélyt és nem nyújtottak anyagi, sem másféle támogatást. Viszont megállapították a szabálysértést és pénzbírságot róttak ki – az összegre vonatkozóan nem kaptunk tájékoztatást. 

Csend, rend a telepen

Helyszíni látogatásunkat megelőzően egyeztettünk a városházával is. Azt javasolták, hogy ugyan „a Somlyó 33. nem körbezárt terület, tehát be lehet menni”, mégis a Csíkszeredai Szociális Igazgatóság munkatársával együtt keressük fel a helyszínt. A városháza szociális igazgatójával többszöri egyeztetést követően végül felkerestük a telepet, de több információhoz nem jutottunk, és előzetes várakozásaink ellenére a helyi közösség tagjaival sem sikerült érdemben beszélgetnünk. Korábbi látogatásunktól eltérően most a telepen csend és rend honolt, felnőttekkel alig találkoztunk, csak néhány gyermek játszott kis csoportokban. Az említett két új lakóház mellett az is szembetűnő volt, hogy a konténerekben élő családok is folytatták otthonaik szigetelését, így azok is egyre inkább kisebb lakóingatlan formáját öltik. 

Segítség tervrajzzal 

Székely Róbert, a Máltai Szeretetszolgálat önkéntes koordinátora állítja, hogy anyagi segítséget nem nyújtottak az illegálisan épített házakhoz, viszont egy partner tervezőiroda önzetlen segítsége nyomán adtak házrajzot a családoknak, hogy legalább valamelyest szakszerű legyen az építkezés. Szemlénk során feltűnt, hogy a megépített házak, külsejükről ítélve, valóban követik a típustervet – azonban az anyaghasználat és az, hogy az épületek egymáshoz igen közel épültek, nem tükröz tudatos tervezést. 

Infrastrukturális és szociális fejlesztések

Az önkormányzat tájékoztatása szerint az informális telep urbanisztikai felmérése folyamatban van, a felmérési és szakvéleményezési eredmények mondják majd meg, hogy utólag milyen eljárást kell alkalmazzanak az engedélyeztetést, közművesítést illetően.  
Sógor Enikő, Csíkszereda alpolgármestere is nyilatkozott lapunknak a teleppel kapcsolatban, mint mondta: a családok nagy része elfogadja a városháza telepen dolgozó munkatársainak mentorálását. A felnőttek egy része állandó munkahellyel rendelkezik, mások rendszeresen vállalnak ideiglenes munkát, gyermekeiket állandó jelleggel iskolába és a délutáni foglalkozásokra járatják. 

– Az elmúlt négy évben a telep sokat fejlődött: 14 felnőtt 1–4. osztályban, 16 felnőtt pedig 5–8. osztályban pótolja elmaradt tanulmányait a Második esély programban, ennek eredményeképpen csökken az analfabetizmus. Megszűnt továbbá az addig az önkormányzat által finanszírozott – egyetlen – telepi vízforrás: most már saját, egyéni víz- és kanalizálási szolgáltatói szerződéssel rendelkezik a családok nagy része. Az áramszolgáltató felé felhalmozott közös adósságot is sikerült felszámolni, és folyamatban van az egyéni fogyasztói szerződések megkötése az áramfogyasztást, illetve a háztartási szemét elhordását illetően is. Ez társadalmi szempontból egy nagyon fontos lépés, hiszen a családok felelősséget vállalnak saját fogyasztásukért, és nem várják, kérik a külső, alamizsnajellegű segítséget. Az ott élők igyekeznek tisztán tartani a telepet és környékét, heti rendszerességű takarítási akciókkal. Természetesen még nagyon sok tennivaló van, hiszen a cél, hogy lehetőleg minden lakos önfenntartóvá váljon, jogilag rendezett körülmények között lakjon, és hosszú távon ezt nem a telepen tervezve – közölte az alpolgármester.