A Nagy-Küküllőbe jutó lakossági szennyvíz kapcsán elkezdtük feltérképezni Székelyudvarhely csatornarendszerét, és labirintusba jutottunk.

Visszaütnek a korábbi rossz megoldások

Máig nincs pontos és részletes műszaki rajz és térkép a város szenny- és esővíz-elvezető rendszeréről, s mivel „örökölt rendszerről” beszél, a jelenlegi szolgáltató azt mondja, emiatt nagyon nehezen tudja beazonosítani a szennyezés forrását: például korábban számos akna került az aszfaltréteg alá, és ezek – bár többet leválasztottak a hálózatról – továbbra is kapcsolódnak, úgymond „kommunikálnak” a csatornarendszerrel. Egy másik probléma, hogy a szennyvízhálózat dugulásait korábban úgy hárították el, hogy a problémás helyeken a hálózatot egyszerűen összekötötték az esővíz-elvezető rendszerrel, amelynek kifolyói egyenesen a Nagy‑Küküllőbe vezetnek. Emellett több magánház szennyvize is szennyezi a folyót: ezeket nagyrészt már azonosították, de továbbra is vannak lakott ingatlanok, amelyek a városi hálózatot megkerülve, a folyót használják szennycsatornának. 
Tény az is, hogy bár az utóbbi években a helyi rendőrség, a regionális szolgáltató és az önkormányzat közösen több mint félszáz illegális szennyvízbekötést számolt fel, ha dugulás történik a hálózatban, újból a folyóban landol egyes tömbházak és ingatlanok szennyvize. 

Nem tudni, hány tömbház ürít a folyóba

A legutóbbi esős időszakot követően jártuk be a Nagy‑Küküllő Nicolae Bălcescu és Tamási Áron utca közötti szakaszát, és több mint húsz olyan vezetéket és árkot jegyeztünk fel, amelyekből részlegesen vagy állandó jelleggel áramlik a folyóba a lakossági szennyvíz. A helyi rendőrség környezetvédelemért felelős munkatársa, Bodrogi Előd a helyszínen elmondta: ezek többségéből csak akkor folyik az esővízzel kevert szennyvíz, mikor a hálózatban dugulás történik. 
– 2017 óta 77 felszólítást állítottak ki a városi szennyvízrendszerre való csatlakozásra, 65 ingatlantulajdonos eleget tett a felszólításnak, 5 személy elhunyt, további 7 ügy folyamatban van – vázolta Bodrogi, akivel a folyómedret járva további négy illegális szennyvízbefolyást észleltünk, melyek magánházaktól erednek. 
Ezeken kívül is van viszont további négy vezeték, melyekből állandó jelleggel ömlik a folyóba a szennyvíz, kettő esetében több köbméter percenként. Az első ilyen a Győzelem utca alól az Árpád‑patakba vezető betoncső, amelyről a hatóságok sem tudják pontosan, hogy hány tömbház szennyvizét szállítja. A második a Fások utcában található vállalatok egy részének a szennyvize, a harmadik vélhetően a Kisköved utca felől vezeti el néhány ingatlan szennyvizét, a negyedik pedig a terelőút irányából. Bodrogi szerint a legfontosabb a vezetékek feltérképezése lenne, ám mivel sok aknára került aszfaltréteg – ezen szakaszok némelyike még jótállási időben van, és így nem lehet azokat feltörni –, nehéz felderíteni a helyzetet. 

Korábban három iskola is szennyezett

A Maros Vízügyi Hatósághoz és a Hargita Megyei Környezetőrséghez több értesítés érkezett az évek során a Küküllőt szennyező vezetékekről – érdeklődésünkre azt mondták, minden bejelentett vezetéket kiiktattak. A környezetőrség igazgatója, Balla Izabella szerint intézményük legutóbb 2020 márciusában és augusztusában kapott értesítést, előbbit a Székelyudvarhelyi He­lyi Rendőrségtől, amelyben a Nagy-Küküllőbe folyó sötét színű szennyezett vizet jelentettek a Bányai János Műszaki Szakközépiskola környékén, utóbbit az UTCA Egyesülettől a vasúti híd környékén a Nagy-Küküllőbe folyó szennyvízzel kapcsolatosan. Megtudtuk, akkor nem történt halpusztulás, a szennyezés oka akkor is az volt, hogy a szennyvízhálózat az esővíz-elvezető rendszerbe volt bekötve. 
– A vízellátási és csatornázási közszolgáltatásról szóló 2006/241-es törvény szerint ez a közszolgáltatás a helyi közigazgatási szervek irányításával, ellenőrzésével és felelősségével történik, tehát bármilyen szennyvízhálózattal kapcsolatos problémát elsősorban a helyi önkormányzat tudomására kell hozni, hogy törvényesen tudjanak eljárni – tudatta Balla, kiemelve, hogy az ilyen problémák elhárítása a hálózat tulajdonosának és az azt kezelő szolgáltatónak a feladata. 
A hatályos törvények értelmében ugyanakkor borsos szankciókkal kell számolniuk a szennyezőknek: magánházak esetében 3000–6000 lej között van a bírság, míg abban az esetben, ha nem végzik el az előírt javításokat 50–100 ezer lejre is büntethető a tulajdonos. 
Különben a helyi rendőrség archívuma szerint a jelentetteknél több esetet sikerült a felderítésük nyomán elhárítani, ugyanis nemcsak a Bányai János Műszaki Szakközépiskola, hanem a Palló Imre Művészeti Líceum Petőfi Sándor utcai épületének és a Tompa László Általános Iskola szennyvize is a Nagy‑Küküllőbe folyt korábban. Emellett a Coats Romania Kft. derítőállomásától és a Nicolae Bălcescu utcai tömbházaktól is tetemes mennyiségű szennyvíz áramlott a folyóba – egy esetben nagy összegű bírságot is kirótt a vízügyi hatóság a probléma elhárításának előírása mellett. 

A folyóba ömlő patakok is gondot jelentenek

A Harvíz Rt. regionális vízszolgáltató megerősítette, hogy három vezetékből folyamatosan áramlik a szennyvíz, melyek elhárítására keresik a megoldást. Az Árpád‑patakba ömlő szennyvízről elmondták, hogy abból a vezetékből három Szabók utcai tömbház szennyvízcsatornáját már kikötötték, a további hibás bekötések feltérképezését pedig folytatják. A Fások utca ipari zónájából a folyóba vezető csőnél egy olyan átemelő állomásról van szó, amelyet vélhetően korábban nem fejeztek be vagy felszámoltak, és az ipari zóna szennyvize ebbe a már megrongálódott betontárolóba ömlik, így időszakosan a szolgáltató kiszivattyúzza belőle a szennyvizet. A helyzetet nehezíti, hogy a szenny- és esővízhálózat itt is összekapcsolódik. A Bălcescu utca alól érkező vezetékről azt közölték, abba egy időszakos patak is bele van vezetve – ez a vezeték különben egy 8 méter mély aknával kommunikál, ami korábban szennyvízzel volt tele. A folyó szennyezettségi szintjén ront, hogy szennyezett a Varga‑patak, a Szejke‑patak, valamint a Villanytelep utca alól érkező víz is, ezek pedig mind a Nagy‑Küküllőbe torkollnak. 

De mi lesz a továbbra is szennyező vezetékekkel?

A szolgáltató nagy problémája az, hogy nincs térképük a város esővíz-elvezető hálózatáról, illetve rendszeresen találkoznak leaszfaltozott aknafedelekkel, amelyek felvágása nélkül lehetetlen elvégezni a lerakódások eltávolítását, majd az ezt követő kamerás feltérképezést, ráadásul lakossági bejelentéseket is alig kapnak az észlelt problémákról. Ugyanakkor biztosítottak arról, hogy a beazonosított hibákat minden esetben elhárítják.
A hálózat tulajdonosát, a városházát is megkerestük. Zörgő Noémi szóvivő megerősítette a szolgáltató által közölteket, de megjegyezte: a vezetékek kiiktatása sok esetben szélmalomharc. 
– Gyakori, hogy kapun belül kötik bele az esővízrendszerbe a szennyvizet, ami nem rögtön észrevehető, de az első duguláskor kiderül. Ezt a hozzáállást kellene meghaladni – fogalmazott a szóvivő, hozzátéve, hogy a szolgáltató hálózatfelújítási és bővítési projektje várhatóan megoldást jelent majd a problémára.