Hirdetés

Agyunk kísérteties játéka

Sokunknak ismerős lehet az érzés, amikor hirtelen a hatalmába kerít az érzés: ez a pillanat már pontosan így megtörtént. A francia kifejezéssel déjà vu-nek (vagyis „már látott”) nevezett jelenséget a népesség közel hetven százaléka átéli élete során legalább egyszer.

Kovács Andrea
Agyunk kísérteties játéka
Fotó: Magnific

Bár a déjà vu-t sokáig spirituális rejtélynek tartották, a Cleveland Clinic neurológiai kutatásai rávilágítanak a valóságra: a déjà vu csupán egy átmeneti szoftverhiba az agy memóriasávján.

Megakadó belső merevlemez

Neurológusok szerint a kulcs az agy halántéklebenyében rejlik, amely a hosszú távú emlékek tárolásáért és a felismerésért felel. Normális esetben a megélt információk először a rövid távú memóriába kerülnek, és csak később archiválódnak. Déjà vu esetén azonban egy pillanatnyi neurológiai rövidzárlat miatt az agy a jelen ingereit közvetlenül a hosszú távú memória mappába menti el. Mire a tudat felfogná a helyzetet, az agy már ki is adta a parancsot: ez egy régi emlék.

Egy másik magyarázat szerint az emberi agy rendkívül fejlett a mintázatok felismerésében. Ha a jelenlegi környezet elrendezése – például a bútorok helyzete vagy a fények szöge – hasonlít egy olyan helyszínre, ahol régebben valóban jártunk, az agy felismeri az egyezést. Ám mivel a pontos részleteket a múlt homálya már fedi, a jelenetet egy titokzatos, megmagyarázhatatlan ismerősségérzéssel ruházza fel a tudatunk.

Ez a neurológiai időzítési hiba nem mindenkit érint egyformán. Leggyakrabban a 15 és 25 év közöttieknél jelentkezik, mivel az ő agyuk még rendkívül képlékeny. Emellett a kimerültség és a tartós stressz is felerősíti a jelenséget, hiszen a fáradt idegrendszerben könnyebben alakulnak ki ilyen apró kommunikációs zavarok. Az utazásra, új élményekre nyitott emberek szintén hajlamosabbak rá, mivel a rengeteg elraktározott vizuális minta miatt az agyuk könnyebben talál „hamis” egyezéseket.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!


A határvonal

Bár a déjà vu az esetek döntő többségében teljesen ártalmatlan, a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a túl gyakori, havonta többször ismétlődő vagy percekig elhúzódó élmény a halántéklebeny-epilepszia korai tünete vagy rejtett rohamok jele is lehet. Kivizsgálásra akkor van szükség, ha a jelenséget hirtelen fellépő szorongás, hallucinációk, izomrángás, a realitásérzék elvesztése, illetve a lecsengése után erős fejfájás és zavartság kíséri.

Ha viszont csak néha-néha megérinti az embert a múlt szele egy új szituációban, nincs ok az aggodalomra. Nem a mátrix hibásodott meg, csupán az agy vett be egy éles kanyart a memóriasávon, emlékeztetve arra, milyen elképesztően összetett gépezet dolgozik a fejünkben.

Agyunk kísérteties játéka



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!