A táncházban él a néptánc!
Jókedvű fiatal néptáncosok és népzenészek rendszeresen összegyűlnek Csíkszeredában, a Petőfi utcai Zengő Térben, és szeptembertől júniusig – kisebb-nagyobb szünetekkel – kéthetente péntekenként jó hangulatú táncos mulatságot szerveznek, amelyeken szívesen látnak bárkit. Úgy nevezik: Szeredai Táncház.
Csíkszeredában 2021-ben megújult a táncház, miután fiatal népzenészek és néptáncosok önkéntesen, nagy lelkesedéssel vették kézbe a szervezést. Szeredai Táncháznak keresztelték szervezői, akiknek meggyőződése, hogy a néptáncnak nemcsak a színpadon van a helye, hanem ott is, ahol önfeledten lehet ropni – vagyis a táncházban. Minderről a szervezőkkel, Császár Szabolccsal, a Hargita Székely Néptáncszínház táncművészével, illetve Antal Csanáddal, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány csíkszeredai irodájának kulturális szervezőjével beszélgettünk.
A táncház közös érdek
2020 táján több olyan fiatal, frissen végzett egyetemista költözött haza, akiknek szívügye a népzene és a néptánc. A világjárvány okozta korlátozások megszűntével aztán felkeresték a táncházak korábbi szervezőit – közöttük Molnár Szabolcsot, az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesületének elnökét – és jelezték: van egy olyan fiatal társaság Csíkszeredában, akik közös érdeknek tekintik, hogy a táncházmozgalom tovább éljen a városban, ezért önként vállalnák az újraindítást, de szervezés tekintetében segítségre lesz szükségük. A táncház addigi szervezői szívesen adták át a stafétát és jó tanácsokat is, illetve a Virtus Egyesület némi anyagi hozzájárulással is segített a fiataloknak. A Csíki Mozi előtere kezdésnek megfelelt, így a fiatalok minimális anyagi támogatással és sok önkéntes munkával 2021-ben elindították a Szeredai Táncházat.
– Fenomenálisak voltak az első Szeredai Táncházak. Több mint háromszáz résztvevő volt, teljesen megtöltöttük a Csíki Mozi előterét
– mesélte Császár Szabolcs.
Idővel más egyesületek, alapítványok – az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány, a Talentum Alapítvány és az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete – is adtak anyagi támogatást, előbbi a város kulturális programjaira elkülönített összegből, utóbbiak a szervezők által megírt pályázatokkal nyert összegekből segítettek a táncházak változatos programjainak finanszírozásában. Mint mondták, egy évadra mintegy 50 ezer lejre van szükségük, hogy ki tudják fizetni a zenészek és oktatók bérét, a terembért, a meghívottak tiszteletdíját, utazási és szállásköltségeit. Jó esetben van megfelelő anyagi forrásuk, rossz esetben kénytelenek innen-onnan lecsípni a kiadásokból.
Lehetőség kezdőknek
Az eleinte a Csíki Moziban tartott táncházsorozat ünnepi kiadásait a csíktaplocai művelődési házban rendezték meg, majd 2022-től a Petőfi utcában megnyílt a Zengő Tér, amely a rendezvénysorozat állandó helyszínévé vált.
– Akad néhány ünnepi alkalom, amikor szűknek bizonyul a Zengő Tér, de ez is az bizonyítja, hogy nagy az érdeklődés. A karácsonyi és húsvéti táncházaink már-már „turisztikai jelentőséggel” bírnak, és méltán híresek ezek az események. A helyszínt nagyon szeretjük, mivel a város központjában van, emellett hangulatos, kényelmes és büfé is van
– tette hozzá Antal Csanád.
Általában hatvan-nyolcvan résztvevő fordul meg egy átlagos táncházban, de sokszor előfordul, hogy többen is részt vesznek. Az est folyamán jönnek-mennek a táncolni vágyók: kora este a fiataloké és kezdőké a főszerep, ekkor néptánc- és népdaloktatás is zajlik a környékbeli néptáncoktatók közreműködésével. A táncház mindig az újonnan érkezettek táncba való bevonásával indul, az igazi, önfeledt mulatozás késő este kezdődik – és a fiatal szervezők szerint, ha minden jól megy, akkor hajnalig tart.
– A táncházaknak mindig van egy házigazdája, aki igény szerint megszabja a táncrendet, különösen figyel a meghívott zenészekre, adatközlőkre. Ezt a szerepet általában mi, szervezők töltjük be, és figyelünk azokra is, akik teljesen kezdők a néptáncban. Értékeljük és örülünk annak, ha valaki azért is jön, hogy tanuljon. Épp ezért van az elején néptáncoktatás, hogy a kezdőknek is lehetőségük legyen belekóstolni a táncház hangulatába
– nyomatékosították.
A feladat: élővé tenni a néptáncot
Az oktatott táncanyagot időnként váltogatják, így többféle vidék táncát tudják megismertetni az érdeklődőkkel. Az újrakezdés óta terítékre került szilágysági, kalotaszegi, mezőségi, gyergyói és gyimesi anyagok után jelenleg nyárádmenti tánc- és népdaloktatással kezdődnek az esték, amelyeket a Hargita Székely Néptáncszínház táncosai, Kelemen Szilveszter és Kelemen Gabriella oktatnak. A táncházakba félévente más-más oktatókat hívnak meg a környékről, és a zenekarok is váltják egymást: általában a környékről verbuvált zenészeket hívnak, de az ünnepi táncházakra olyan neves zenekarokat is eljönnek, amelyekkel a csíki közönségnek más körülmények között kevés lehetősége adódik találkozni. Az újrakezdés óta vendégeik voltak a Szászcsávási zenekar, a kalotaszegi Kiscsipás és bandája, a Magyarpalatkai zenekar, több más adatközlő paraszt-, illetve cigányzenész, valamint a revival zenekarok közül a Tokos zenekar, Szalonna és Bandája, a Barozda zenekar, a Tükrös zenekar vagy az Üver zenekar – és sorolhatnánk.
A hangulat mindig jó, válaszolják kérdésünkre a szervezők, és hozzáteszik: nincs, amitől ne lenne jó, hiszen alapvetően mindenki mulatni megy a táncházba. Szerintük egyre többen érdeklődnek, egyre többen vesznek részt, aminek köszönhetően mind jobbak a mulatságok.
Császár Szabolcs néptáncoktatóként is tevékenykedik, és mint mondta, a vidéki csoportok tagjait is biztatják, hogy jöjjenek el a Szeredai Táncházba, megtapasztalni, hogy milyen nagyobb közösségben mulatni. Sokan el is jönnek, ráadásul Gyergyószentmiklós környékéről is jönnek át Csíkszeredába, mert ott nincs táncház. Székelyudvarhely környékéről is érkeznek résztvevők, legfőképp az ünnepi táncházakba. Udvarhelyen is aktív a táncházas élet, ott ugyanis a Kaszaj Kulturális Egyesület szervez néptáncos mulatságokat.
A Szeredai Táncház szervezőinek hosszú távú célja, hogy a környező települések tánccsoportjainak tagjai legyenek állandó résztvevők, és idővel akár egy-egy település vállalja el a házigazda szerepét.
– Azt szeretnénk elérni, hogy a többség számára a néptánc ne színpadi produkció legyen, hanem valódi, őszinte szórakozási forma. Ezzel tudjuk élővé tenni a népzenét és néptáncot, nem csak a hagyományőrző csoportok színpadi előadásaival, és ha ez sikerül, akkor továbbra is van jövője a táncházmozgalomnak
– szögezték le.