Kiégés vagy lemaradás fenyegeti a fiatalokat

Érdekes jelenség a magánórákra járás. Azok, akik járnak, azt mondják, hogy szükséges, mert az iskolában nincs idő alapvető dolgokra, és nélkülük nem lehet sikeres felvételiben reménykedni sem. De mi van akkor azokkal, akik nem járnak, nem járhatnak, mert a magánóra „úri huncutság”?

Asztalos Ágnes
Becsült olvasási idő: 5 perc
Kiégés vagy lemaradás fenyegeti a fiatalokat
Iskola után magánórára jár több diák, pótolni az iskolában mulasztottakat. Ördögi kör Fotó: Hodgyai István

Főleg a „jobb” iskolák diákjai vesznek különórákat, gyakran épp azok a jó képességű tanulók szaladgálnak majdnem minden délután valamilyen pluszórára, akikről azt gondolná a kívülálló, hogy éppen nekik nem kell külső segítség. Mindeközben vannak iskolák, ahová többnyire a hátrányosabb helyzetű gyermekek járnak, és ahonnan alig néhányan veszik igénybe egy-egy magántanár segítségét, ők is inkább csak a nyolcadik osztályos záróvizsga előtt.

Krónikus időhiány

Tanév elején valósággal lerohanják a magánórát adó pedagógusokat, szülői csoportokban gyakran olvasni kétségbeesett kéréseket, hogy ajánljon már valaki román- vagy matektanárt. Mert rájuk van a legnagyobb szükség megyénkben, egy óra átlag 50-60 lejbe kerül.
Pruteanu Andreea tizenegyedikes az egyik székelyudvarhelyi gimnáziumban. Ő már hetedik osztályos korától magánórákra jár, az ún. abszolváló vizsga miatt matematikából vettek különórát, most meg románból – az érettségi miatt, továbbá angolt tanul, hogy fejlessze nyelvtudását. Ezzel egyáltalán nem lóg ki a sorból.
– Tudtommal az osztálytársaim, barátaim mind járnak magánórákra. A leggyakoribb tantárgy a román, hiszen a magyar anyanyelvű gyermekeknek igen nehéz a vizsgákra felkészülni, második helyen a matek áll. A tanórákon gyorsan haladunk a leckékkel, nem mindig van idő megállni, és bevárni, hogy mindenki megértse az adott részt. A magánórákon viszont megkapjuk a maximális figyelmet, és nyugodt körülmények között tanulhatunk egy szakember segítségével – fogalmazott.
Andreea szerint a szülők is, de az ambíciósabb diákok is ragaszkodnak a különórákhoz. A diákok azért, mert javulhatnak a jegyeik, és időt is spórolhatnak azáltal, hogy nem kell kínozzák magukat órákon keresztül, míg a leckét megértik.
– Hozzátenném, hogy a magánórák csak akkor működnek, ha a diák szorgalmas és célorientált. A magánórák után pont úgy meg kell tanulja a leckéket! Szuper ez a lehetőség a diákok számára, viszont nem old meg minden problémát – összegezte tapasztalatait.

A román a mumus

– A fiam kérte a románórát, mert ez az a tárgy, amelyik minden gyermek rémálma, ez a mumus – vágott bele mondandójába Ambrus Orsolya, egy hetedikes gyermek édesanyja.
Tud olyanról is, hogy hatodik osztályos tanulónak bukás veszélye miatt kellett romántanárt „szereznie” a szülőnek.
– A mi esetünkben azért kell, mert minden évben van egy kis botlás, egy villámfelmérő, amire 5-6-os osztályzatot kap a fiam, és akkor nyögni kell, hogy kijavítsa. Amikor felveszik az új leckét, mindig kerül olyan anyagrész, amit nem ért, vagy átsiklottak rajta, és a magánórán a tanárnővel ezeket megbeszélik. A kijavított felmérőket is átnézik közösen, hogy a hibákból kiderüljön, mivel van még gond – vázolta.
Egyébként nem igazán látszik a fia román osztályzatán a különóra, a magántanár hatása, most is 8-as az átlaga, de – mint fogalmazott Orsolya – ad egy biztonságot, hogy ha baj van, lesz, aki segítsen.
– A tanárnőjük az iskolában nagyon kemény, és jól is szoktak szerepelni a vizsgán a tanítványai. Na de 30 gyermekkel nem várhatjuk el, hogy mindeniket kikérdezze, hogy mi maradt ki, mit kell pótolni, és még vegyék is át újra – jelentette ki a szülő.

A szülő megnyugszik

Széll Ilona általános iskolai matematikatanár azt tapasztalja, hogy leginkább a szülők erőltetik a különórákat.
– A szülő azt hiszi, hogy ha magánórákra járatja a gyermekét, akkor ő mindent megtett az érvényesüléséért. De fontos tudatosítani, hogy heti egy óra nem pótolja a többi ötöt, és nem mindig oldja meg a problémákat – fogalmazott a pedagógus.
Mint mondja, gyakran olyan nyolcadikosok jelennek meg nála, akiknek majdnem teljesen kimaradt az általános iskolai anyag. Mostanában arra is gyakran felfigyelt, hogy nem igazán dolgoznak egyedül a gyermekek, keveset töprengenek el a feladatokon, ha egyből nem ugrik be a megoldás, túl hamar feladják. 
– Hozzám azért szeretnek járni, mert növelem az önbizalmukat, dicsérem, buzdítom őket. Közben pótoljuk a hiányosságokat, igyekszünk felkészülni a vizsgára – jegyezte meg a matematikatanár.

Veres Nándor
Magánórára jár sok diák. Divat vagy szükséglet?

Bevett szokás

Az érintettek által felsorolt okok normális esetben az iskola, a közoktatás feladatai közé tartoznak. 
– A valóság viszont az, hogy az iskola nem veszi figyelembe az egyéni sajátosságokat és nincs ideje arra, hogy bevárja azokat, akik lassabban dolgozzák fel az új információt. Ha a tempót akarják tartani, ha otthon nincs, aki segítsen, akkor a diákok kénytelenek pluszórákat venni. A tanárok nem is látják az egyéni különbségeket, nincs idejük, ha a tananyaggal haladni akarnak – húzza alá a fentebb megszólalók véleményét Kui Eszter-Enikő pszichológus, a Hargita Megyei Erőforrás és Nevelési Tanácsadó Központ munkatársa is. 

Reformért kiált a rendszer

A jelenség mögött egy öngerjesztő folyamat is felsejlik a pszichológus szerint, nagyon sok diáknak nem lenne szüksége magánórára, de mivel a többiek járnak, az iskolai órán, a felvételin növelik a szintet.
– Nemcsak a vizsgatantárgyakra, hanem minden tantárgyra igaz a hazai iskolarendszerben, hogy hatalmas tananyagot kell „leadni”. Néhány kivételtől eltekintve nincs, hogy jól teljesítsenek a gyerekek, mert nincs bevésődés, nincs megértés, nincs idő, hogy leülepedjen, kikristályosodjon az információ – hangsúlyozza a pszichológus.
Úgy véli, csak egy valódi tanügyi reform tudná megtörni ezt a jelenséget, amelyikben nemcsak a nevek cserélődnek és az óraszámok maradnak, hanem teljesen átstrukturálják, megszűrik a tantervet.

Csak a szabályozásra futja

Egyelőre tehát az van, hogy tanulók ezrei a napi 6-7 iskolai tanóra után ugyanazt folytatják. Kui Enikő azt mondta, hogy szülőként, diákként érdemes csak a nagyon fontos dolgokra fókuszálni, hogy ne legyen minden délutánjuk betáblázva.
– Sok diák jön hozzánk, mert érzi, hogy nincs kedve semmihez. Gyakran nem is a vizsga környékén jelentkeznek a tünetek, hanem egy év múlva, amikor nincs már akkora nyomás rajtuk. Sok a serdülőkori depresszió, deviancia, gyakoriak a kapcsolódási problémák, a szociális szorongás, és nagy a kiégés veszélye – figyelmeztetett a pszichológus.
Mindeközben ott van a másik véglet is. Az általános iskolákban a vizsgatantárgyakból külön felkészítőket tartanak a nyolcadikosoknak, természetesen ingyen. Olyan intézményekben érdeklődtünk, ahová nagyobb számban járnak hátrányosabb helyzetű tanulók, és a tanárok elmondták, hogy osztályonként alig néhányan veszik igénybe ezt a lehetőséget. 
Az oktatási minisztérium is foglalkozik a jelenséggel. De nem a felszámolásával, a jelenség mögött rejlő okok megszüntetésével, csupán a szabályozással: tilos saját tanítványnak pénzért magánórát adni, és a különórákkal szerzett jövedelmet kötelesek bevallani a pedagógusok.
 





Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!