A címben leírt szavakkal nem feltétlenül a magyar nyelv végeláthatatlan variációs lehetőségeit és szépségeit szerettem volna bemutatni (bár ez is megérne egy misét, ám ezúttal a sport a téma). Mégis kiindulópontnak adta magát ez az egyszerű szójáték, amely során a szavak egyszerű felcserélésével mekkora jelentésbeli különbséget lehet létrehozni és két mennyire ellentétes fogalmat tárhatok a kedves Olvasó elé.
Adja magát a kérdés: versenysport az, ha valaki részt vesz egy sportversenyen? Elárulom, az én válaszom: nem. Talán sokaknak ismerős, akik hozzám hasonlóan az 1980-as években szocializálódtak Közép-Európa tájain, hogy a különböző sportversenyek részei voltak a versenysporttal különös kapcsolatot ápoló szocialista országok oktató-nevelő tevékenységének. Magyarországon a fegyveres erők napjára szervezett akadályversenyek, utcai futóversenyek, tornabemutatók színesítették iskolai éveinket. Különösebb tét nélkül, ám folyamatosan mozgásban voltunk ezen alkalmakkor. Arról nem is beszélve, hogy ezek híján önmagunkat is mobilizáltuk nap mint nap. Egy labda mindig akadt, és ha társ is került, akkor már le lehetett menni a „nagy focipálya” melletti beton küzdőtérre. De ha épp nem fociztunk, akkor biciklin jártuk az utcákat, mezőket, vagy épp a halakat kergettük valamelyik vízparton.

És míg a versengés természetes velejárója bármelyik sportágnak, mozgásformának, a versenysport mégis távol állt tőlünk. Kisgyerekként egyszerűen nem, vagy csupán minimális alkalmunk volt versenyszerűen űzni valamely sportot és akkor és most, felnőtt fejjel is azt gondolom, semmiről nem maradtunk le emiatt. A versenysport ugyanis különleges életmód. A gyerek sporttevékenysége elfoglaltságot ad az egész családnak hétről hétre, napról napra. Miközben szemernyi garancia sincs arra, hogy évek hosszú munkája bármilyen formában is kifizetődik (magyarul, vajmi kevés az esélye, hogy adott sportágban „befusson” a gyermek). 
Persze, a mozgás és az egészség közé feltétel nélkül kitehetjük az egyenlőségjelet, ám a gyerekek, fiatalok versenyhelyzetbe hozása már korántsem biztos, hogy ilyen jótékony hatással bír. Mert bár kétségkívül lehet a versenynek a teljesítményre jótékony hatása, ám ugyanígy bénító és csalódást keltő is. A felnőttek (értsd, edzők, szülők) felelőssége, hogy addig és úgy biztassák a versenysportba belevágó gyereket, hogy örömmel, várakozással, jó kedvvel induljon edzésre, versenyre, meccsre. Enélkül ugyanis csak robot és kényszer bármilyen sport művelése. Érdemes ezt végiggondolni, kedves sportos szülők.