A C-divíziós jégkorong-világbajnokságot – a kiírás történetében az elsőt – 1983-ban rendezték meg Bukarestben, ahol az eredetileg hatcsapatosra tervezett tornán végül négy ország válogatottja mérkőzött meg egymással, ugyanis Kína és Észak-Korea lemondta a részvételt. A torna végső rangsora így alakult: 1. Románia, 2. Bulgária, 3. Magyarország, 4. Ausztrália. 
Románia válogatottja első helyének köszönhetően a következő évben részt vehetett a franciaországi B-divíziós vb-n, elevenítette fel a negyven évvel ezelőtti eseményeket Gercuj Attila, az U20-as válogatott egykori centere, Biró Ottó és Virág Lajos kapusok.
– Az volt az első év, amikor a C csoportot létrehozták, addig csupán A és B csoportok voltak, s a rendezői jog mellett végül a végső győzelmet is megszereztük – emlékezett vissza Gercuj.
Az egykori ifjúsági válogatott játékosai megjegyezték: mindannyian sportosztályba jártak, ahol „beléjük nevelték” a jégkorong szeretetét. Szerettek volna szülővárosukban jégkorongozni, de a katonaság után Bukarestben maradtak, hiszen elmondásuk szerint akkoriban „telített” volt Csíkszereda csapata. Időnként leárulózták őket, amiért a fővárosi bakák csapatát választották, de leszögezték: nem rajtuk múlt, hogy nem sikerült szülővárosukban játszani.

Pályafutásuk befejeztével is próbáltak a jégkorong közelében elhelyezkedni, viszont ez meglehetősen nehéznek bizonyult. Gercuj futballedzői licenszet szerzett, id. Biró Ottó több-kevesebb sikerrel edzősködött, viszont mindhárom fia a hokiból él, míg Virág Lajos fiából szintén jégkorongozó lett.
Mindhárom egykori sportoló egyetért abban, hogy a román jégkorong az elmúlt években veszített erejéből, szerintük a nemzetközi tornákon elért eredmények és a hazai csapatok létszáma egyaránt hűen tükrözi a visszaesést.
– Több pályára, sportosztályra, jégkorongedzőre és játékosra lenne szükség, rendszerszintű a probléma, ráadásul az elmúlt években néhány politikailag vitatható döntés csak rontotta a jégkorong helyzetét – vélte Gercuj. Biró Ottó szerint mentalitásváltáson ment át az egész sportvilág, és ez alól a jégkorong sem kivétel.
– Mi a hokiért éltünk, most pedig a hokiból élnek. Gond van a mentalitással, több alázatra lenne szükség. Fiaimnak mindig mondtam, ott játszanak, ahol jól érzik magukat, nem minden a győzelem. Jobb gyengébb csapatban játszani, mint a padon ülve győztes csapatban lenni – mondta Biró. Hozzátette: a győzelemmel járó dicsőség csupán három nap, az alázat és a közeg sokkal lényegesebb.
Virág Lajos a negyven évvel ezelőtti vébére reagálva megjegyezte: a klubban és a válogatottban is a társaság meghatározó tényezőnek bizonyult.
– A román szakszövetség akkor is gyengén muzsikált, akárcsak mostanság, de mégis büszkék voltunk, hogy címeres mezben játszhattunk, még ha a többi csapathoz képest a mezünk akkoriban kötött volt – mondta Virág.
Gercuj Attila a beszélgetés során az aranyérem mellett egy ausztrál válogatott mezt is megmutatott. Mint mondta, számára a mezcsere a vébémérkőzést követően pénzbüntetést eredményezett: ki kellett fizesse saját mezét, de mint mondta, így is megérte.