Forgalmas utaktól távol, néma tájakon gyalogolnak a Mária-út zarándokai, időnként kisebb-nagyobb településeket érintve, ahol megszállhatnak. A zarándokút összekapcsolja a közép-európai Mária-kegyhelyeket: kelet–nyugat irányban Mariazell, Budapest, Máriapócs és Csíksomlyó között, észak–dél irányban Czestochowa, Esztergom, Budapest és Medjugorje között. A két útvonal így egy nagy keresztet rajzol ki Közép-Európa térképén, ökumenikus szemléletű zarándokút-hálózatot alakítva ki Ausztria, Magyarország, Románia, Szlovákia, Lengyelország, Horvátország és Bosznia területén. A Mariazell–Csíksomlyó főszakasz 1400 km hosszú, és mintegy 60 nap alatt lehet megtenni. A teljes út Hernádi Béla zarándok szerint „istentelenül hosszú és embertelenül nehéz”, a zarándokot nemcsak fizikailag, hanem szellemileg és lelkileg is próbára teszi. Az utat bejárók többsége is az utóbbi próbatételről számol be.

– A Jóisten velünk mindig élményeken keresztül kommunikál

– vallja Ferencz Attila tanár, a Mária-út egyik Hargita megyei önkéntese.

Önkéntes munkával tartják fenn

A Mária-utat jelző piktogram egy középső szárán keresztté alakított lila színű m betű, a regionális, avagy kiegészítő utakat ugyanígy, de más színekkel jelölik. A zarándokút-hálózat kiépítése, karbantartása és a jelzések felfestése 2006 óta zajlik több ország egyesületeinek és alapítványainak együttműködésével. Romániai szakaszainak működtetésében az Erdélyi Mária Út Egyesület és a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (ADI Hargita) vállalja a legnagyobb szerepet. Az egyesület tagjai munkájuk mellett, szabadidejükben végzik feladataikat, és jelentős részben önkéntesek segítségére támaszkodnak. Mint Márton Ernő, az egyesület ügyvezető igazgatója mondta, az ADI Hargita alkalmazottjaként ő az egyedüli, aki teljes mértékben munkájának tekintheti a Mária-út működtetését. Ugyanakkor számos tagszervezet és partner vállal szerepet a csoportos zarándoklatok szervezésében és az utak karbantartásában, például a csíkszéki, gyergyószéki, háromszéki és marosvásárhelyi Erdélyi Kárpát-Egyesületek, a Via Partium Egyesület, a Sóvidék–Hegyalja Turisztikai Egyesület, a Természet Szíve Egyesület, több cserkészcsapat és egyházi elöljárók is. Péterfi Attila, az Erdélyi Mária Út Egyesület elnöke szerint nagy szükség van a tagszervezetekre és arra is, hogy nemcsak a régiók, hanem az országok között is felosszák a feladatokat. Események szervezésével, rövidebb-hosszabb csoportos zarándoklatok rendezésével is népszerűsítik a zarándokutat. 

Szintkülönbség 

Jelenleg a Mária-út országos kulturális útvonal minősítéssel rendelkezik, ami előfeltétele az egyesületek hosszú távú céljának, annak, hogy az Európai Tanács megadja az európai kulturális útvonal minősítést. A magyarországi Mária Út Egyesület koordinátora, Galgócziné Szabó Zsófia szerint, ha ez megtörténne, akkor a Mária-út a Szent Jakab-zarándokúttal lenne egyenrangú. A romániai egyesület vezetői nemzetközi pályázatok révén bővítik a lehetőségeket: a spanyolországi Szent Jakab-úthoz (Camiño de Santiago), az olaszországi Via Francigenához, a Romea Germanicához és a Romea Stratához, illetve a norvégiai Szent Olaf-zarándokúthoz hasonlóan a Mária-út is része a rurAllure nevű, zarándokútvonalak mentén található természeti és kulturális értékeket promováló projektnek. Ennek köszönhetően zarándoklattervező platformot és applikációt hoznak létre.

A Mária-úton Hargita megyében

Megyénkben a főútvonal mellett – amely közel 100 km-es szakasz Sóvárad, Énlaka, Oroszhegy és Csíksomlyó között – több regionális, alternatív zarándokút is található, amelyek összeköttetésben vannak a Maros és Kovászna megyei úthálózatokkal is. Önkéntesek segítségével kiépítették és karbantartják a Gyimesbükk, Apahavas, Ugrapataka, Széphavas, Szépvíz, Borzsova, Delne, Pálfalva és Csíksomlyó közötti útvonalat; valamint a Sóvárad, Parajd, Bucsin-tető és Csíksomlyó közötti szakaszt is. Ugyanakkor Segesvárról, Tusnádfürdőről, Bélborról, Kászonaltízről és a Csíkszentimrei Büdösfürdő felől is el lehet jutni a Mária-út egy-egy kiegészítő útvonalán Somlyóra.
Mint Moldován László szakaszfelelős, a Sóvidék–Hegyalja Turisztikai Egyesület elnöke mondta, Parajdtól Oroszhegyig egy nyomon halad a Mária-út és a Via Transilvanica, és ez nemcsak a karbantartása miatt előny, hanem mert azoknak a turistáknak is népszerűsíteni tudják a Mária-utat, akik, bár nem zarándokok, de szeretnek túrázni.
A Hargita megyei önkéntes zarándokvezetők és szakaszfelelősök általános tapasztalata: felhívásokkal nehéz rávenni a többséget, hogy részt vegyenek a helyi, egynapos csoportos zarándoklatokon. A székelyudvarhelyi Kencse-Lurcza Albert önkéntes zarándokvezető szerint leginkább személyes megszólításra és bátorításra van szükség, hogy zarándoklatra bírjanak többeket. Több önkéntes szakaszfelelős is úgy véli, hogy a helyiek közül sokan azért nem indulnak zarándokolni, mert félnek a medvéktől és a pásztorkutyáktól, de Péterfi Attila egyesületi elnök szerint ahhoz képest, hogy mennyien járják a Mária-utat, nem történik sok baleset, azok is kisebb sérülések.

Csoportosan vágnak neki

Jelenleg a legtöbben csoportosan, szervezett programként járják az utakat, bár vannak magányos zarándokok is. A szervezők minden zarándokot arra kérnek, hogy indulás előtt jelentkezzen be a Mária-út hivatalos e-mail-címén (info@mariaut.ro), hogy eligazítást, gyakorlati tanácsokat adjanak az úttal és a szállásokkal kapcsolatban, esetleg segíteni tudjanak a csomagszállításban, ha szükséges. Térképeket, hasznos tudnivalót, a szakaszfelelősök elérhetőségét meg lehet találni a mariaut.ro weboldalon is, illetve a Mapy.cz telefonos applikációban elérhető a teljes úthálózat, így a zarándokot, miután kiválasztott egy szakaszt, az applikáció segíti  tájékozódásban. Ha bárkinek segítségre van szüksége az úton, felhívhatja az egyesület vezetőit vagy a szakaszfelelősöket, akik minél hamarabb megoldást keresnek, balesetnél pedig értesítik a régió hegyimentőcsapatát. 

Spirituális élmény

Az egyesületek szerint fontos, hogy a csoportos zarándoklatokat olyasvalaki vezesse, aki nemcsak figyel és vigyáz a zarándokokra, hanem helytörténeti ismereteket oszt meg velük, és gyaloglás közben olyan feladatokat ad, amelyek által a zarándokok önmagukra, egymásra vagy a környezetükre figyelhetnek. Galgócziné Szabó Zsófia koordinátor szerint ez mozgó lelki gyakorlatnak is tekinthető. Bevált módszer a figyelem összpontosítására a csendszakasz, amelynek egyetlen szabálya, hogy addig, amíg a zarándokvezető nem jelzi, nem szabad megszólalni, ugyanakkor az útvonalhoz kapcsolódó témák megbeszélése és az ima is része a zarándoklatnak. Péterfi Attila-Csongor szerint a Mária-út nemzetiségtől és felekezettől függetlenül várja azokat, akik vallási, spirituális, önismereti célból kívánnak zarándokolni, és azokat is, akik turisztikai és sportcélból akarnak az útra lépni.