Hirdetés

Több prevenció és nagyobb támogatás kellene

Egyre több fogorvos köt szerződést az egészségbiztosítási pénztárral, ezt a tavalyi első félév és az idei első félév elszámolásai is jelzik: összehasonlítva őket, azt látni, hogy a fogorvosi ellátásra szánt keretösszeg 84 százalékkal nőtt, s bár az elszámolható összeg még mindig alacsony a szolgáltatási díjak mértékéhez viszonyítva, már jobb a helyzet, mint a korábbi években. Attól azonban, hogy a felnőtt lakosság az egészgésbiztosító kontójára járjon fogorvoshoz, egyelőre távol vagyunk. 

Vlaicu Lajos
Becsült olvasási idő: 8 perc
Több prevenció és nagyobb támogatás kellene
Kontroll. A vízió korántsem holisztikus, de az egészségbiztosításként befizetett pénzből már több jut fogorvosi kezelésre Fotó: László F. Csaba

Szájápolás és szájhigiénia szempontjából műveletlenek vagyunk, de legalábbis hiányosak az ismereteink – mondott véleményt  dr. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője, akitől e tekintetben kértünk általános helyzetképet a megye lakosságáról.
– Jobban kellene figyelni a megelőzésre, mert sajnos nálunk akkor fordulnak orvoshoz a betegek, amikor fáj a foguk  – hívta fel a figyelmet a tiszti főorvos, hozzátéve, a fogorvos is tud segíteni, de a fogmosásra való nevelés felelőssége elsősorban a szülőké. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az utóbbi időben egyre több fogorvos köt szerződést az egészségbiztosítóval, „legalább a gyermekek ingyenes fogászati vizsgálata érdekében”, ez pedig a keretösszeg növekedésének is köszönhető. 


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!

Hirdetés

Dr. András Ágota, a Hargita Megyei Fogorvosi Kollégium titkára, vezetőtanácsi tagja szerint a fogak egészségének megőrzésére hosszú távon a prevenció lenne a legkifizetődőbb.
– Ezt a hiányt kezdtük helyben orvosolni, több módon is. A szülők szájából már gyakrabban hangzik el a mondat, hogy „Bezzeg az én időmben nem volt ennyi felvilágosítás”, ami arra enged következtetni, hogy az itt-ott elültetett információnak megvan a foganatja – állapította meg a szakember, megjegyezve, hogy az óvodák­ban és iskolákban tartanak prevenciós előadásokat, e célból több nyilvános eseményen is részt vesznek, vagy maguk szerveznek tájékoztató rendezvényeket. – Nem lehet általánosságban beszélni megyénk lakóiról, mert ehhez az kellene, hogy mindenkin végezzünk megfelelő fogászati szűrést. De a szájhigiénia kezd alapvető igény lenni, legalábbis a fiatalok körében – fogalmazott meg optimistább jövőképet. 

Az orvosok fele szerződött 

A Hargita Megyei Egész­ségbiztosítási Pénztár októberi adatai szerint a megyében dolgozó 210 fogorvosból 93-an kötöttek szerződést velük. A 210 fogorvosból 72 falun, 138 pedig városon rendel. A falun dolgozó fogorvosok közül 44-en, míg a városon praktizálók közül 49-en szerződtek a biztosítóval. Önmagában a szerződött orvosok száma is növekedést mutat: 2023-ban Hargita megyében összesen 77 fogorvos állt szerződéses viszonyban a biztosítópénztárral.

Pozitív változások 

Duda Tihamér Attila, a Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztár vezérigazgatója úgy látja: rövid időn belül pozitív irányú változások történtek. Tavaly összesen 385 ezer lejt fizettek ki fogorvosi ellátásra, idén januártól szeptemberig 565 ezer lejt. Átlagosan 7500 lejt fizettek a falun tevékenykedő orvosoknak – a vidéki praxist vivők több támogatást kapnak, de annak mértéke a fogorvos szakmai besorolásának és egyéb tényezőknek a függvénye –, és közel 4800 lejt a városon dolgozóknak. Megjegyezte ugyanakkor: az elszámolható költségek listája hosszú, és a támogatási keret nem fedezi azt. 
– A tapasztalat szerint a fogorvosok többsége leginkább a gyermekek ellátását végzi el a tőlünk kapott finanszírozásból. A tavalyi első félév adatait összevetve az idei első félév adataival a fogorvosi ellátásra szánt összeg 84%-kal nőtt. A falun dolgozó 72 fogorvos remek arány, ha azt vesszük, hogy a megyének 67 önkormányzata van, s bár nincs minden településen, de községenként biztosan van legalább egy fogászati rendelő – hívta fel a figyelmet.

A biztosított személyek után a fogorvosok harmincféle művelet elvégzése után számolhatják el a költségeket: vizsgálatra 149 lej számolható el; falun a 7500 lejes keretösszegből 48 fogtömést finanszíroz a biztosító, ez 157 lej tömésenként, azonban ebben nincs benne az érzéstelenítő és – ha szükséges – a tömést megelőző kezelés költsége.

 
A megyei Fogorvosi Kollégium nyilvántartásában szep­tem­berben 205 fogorvos sze­re­pelt. Dr. András Ágota kollégiumi titkár megerősítette az egészségbiztosító pénztár adatait: 93 fogorvos kötött szerződést a biztosítóval, 16-tal többen, mint a tavaly.
– Ennek egyik oka az lehet, hogy megnövelték a juttatást a fogorvosok számára – vélte.

Mit mennyiért?

– Fontos megjegyezni, hogy az egészségbiztosító pénztár árlistája jelen állás szerint nem fedi a fogászati rendelők árlistáját. Míg a biztosító 157 lejjel számol el egy fogtömést, a rendelői ár ennek kétszerese is lehet – hívta fel a figyelmet dr. András Ágota.

A foghúzás ára a művelet bonyolultságától és az érzéstelenítő fajtájától is függ, így ára 100 lejtől indul és akár 400-500 lej is lehet. Egy fogtömés 200 lejtől indul, de ez is elérheti akár a 600 lejt. A gyökérkezelések több ülésben zajlanak, attól függően, hogy hány gyökércsatornával rendelkezik a fog, illetve hogy a kérdéses fogat milyen diagnózissal kezelik, ezek ellenértéke 400 lejtől akár 1400 lejig terjedhet. Egy fogszabályzó rendszer – ami felső vagy alsó fix fogszabályzót jelent – 2000 lejtől 3500 lejig terjedő összegbe kerül, amihez még hozzáadódnak az ívcserék és az egyéb beavatkozások, és vannak ún. láthatatlan, illetve vannak kivehető fogszabályzók is, amelyek ára sokkal magasabb tartományban van.


Dr. Hermann Örs, a Hargita Megyei Fogorvosi Kollégium elnöke azt hangsúlyozta, hogy a páciens nem a 0,1 g tömőanyagot vagy a 2 ml érzéstelenítőt fizeti meg. 
– Munkánk rengeteg szaktudást és befektetést igényel. A rendelő fenntartása havi fix költségekkel jár: egy négyalkalmazottas rendelőben, ha nem dolgoznak abban a hónapban semmit, nem osztanak fizetést senkinek, úgy is körülbelül 10 000 lejes költséget kell kifizessenek. A szaktudás megszerzése is költséges, a továbbképzők drágák. Ugyanakkor minden beavatkozás kockázattal jár, a fogorvosi munka a tíz legstresszesebb foglalkozás között van – hangsúlyozta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Romániában fogászati anyagokat nem gyártanak, így a hazai fogorvosok ugyanazzal az anyaggal dolgoznak, mint a német vagy svájci kollégáik, és ezeket ugyanolyan áron – a szállítási költségek okán akár drágábban – szerzik be.
– Nyugati orvosi anyagokkal dolgozunk, de betegeink abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy a szolgáltatásokért nem ugyanazt az árat fizetik, mint a külföldi páciensek. Habár az árak magasnak tűnhetnek, még így is elmaradnak más országok, régiók áraihoz képest – jegyezte meg dr. Hermann Örs. 

Biztosítottként fogorvoshoz?

A megkérdezett vidéki és városi fogorvosok egybehangzóan kijelentették, hogy a megemelt biztosítási összeget elsősorban a gyermekek fogászati vizsgálatára és kezeléseire fordítják, és az – bár az összeg emelése indokolt volt – nem elegendő a gyermekek rendszeres ellátására.

A felnőttek a szerződés értelmében ugyan jogosultak kedvezményre, de ez a gyakorlat rendkívül ritka: a rendelők nem biztosítanak a felnőtt páciensnek ingyenes kezelést, esetleg alkalmanként ingyenes vizsgálatot, fogkőtisztítást.


Dr. Puskás Csilla-Szidónia csíkszeredai fogorvos is megerősítette: a biztosítótól kapott összeget elsősorban a gyermekek ellátására fordítják, és bár a felnőttek számára időnként ingyenes száj- és fogellenőrzést végeznek, komolyabb beavatkozásért már fizetni kell. A jelenlegi támogatási összegnél jóval nagyobb finanszírozásra lenne szükség ahhoz, hogy a felnőttek legalább kedvezményes fogászati ellátáshoz juthassanak.



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!