Domokos László József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója a vadkárok rendezéséről számolt be a prefektusi kollégium tegnapi ülésén. A károk felmérésében és a kártérítési bizottságok munkájában az ügynökség és a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság szakemberei vettek részt, és az elkészített dokumentációk alapján a környezetvédelmi ügynökség 2 012 500 lej értékben hagyott jóvá kártérítési kifizetést.
A vadállatok által okozott károk elsősorban mezőgazdasági területeket és haszonállatokat érintettek. Összesen 415 hektárnyi terület károsodott, részben vagy teljesen. A ragadozók elpusztítottak 192 szarvasmarhát, 250 juhot, 6 sertést, 5 lovat és 250 baromfit, és megsemmisítettek 58 méhcsaládot. A kárt 417 esetben medvék, 42 alkalommal pedig farkasok okozták.

Bár a 2023/3-as kormányrendelet előírja, hogy a jóváhagyott kártérítéseket legfeljebb 30 napon belül ki kell fizetni, kiderült, hogy nem minden esetben történt időben a kifizetés. Noha az ügynökség hetente továbbította a költségvetési igényt a Környezetvédelmi Minisztériumnak, a hatóságok nem mindig tudták határidőre teljesíteni a kifizetéseket. Végül 2025. január 31-ig az összes tavalyi tartozást rendezték.
A prefektusi kollégium ülésén elhangzott, hogy az elmúlt esztendőben négy alkalommal támadt emberre medve, azonban az érintettek jogi útra terelték az ügyet, így a kártérítések kifizetése ezekben az esetekben még nem történt meg. Ugyanakkor nem regisztráltak olyan káresetet, amelyet vadállatokkal való ütközés következtében szenvedtek volna el az autósok.
Az előző év adataihoz viszonyítva 2024-ben 13,5 százalékkal csökkent a bejelentett káresetek száma. A jelentésből kiderült, hogy a kártérítési folyamat során több gond is felmerült. A legfőbb probléma a humánerőforrás hiánya, hiszen az ügynökség részéről mindössze két személy vesz részt a kárfelmérő bizottságokban. Emellett hiányoznak a megfelelő technikai eszközök is, például a drónok a pontosabb felmérések elvégzéséhez. Továbbá gondot jelent az is, hogy az érintett önkormányzatok által kijelölt személyek gyakran nem rendelkeznek megfelelő felkészültséggel a jogszabályok által előírt eljárások lebonyolításához. Ezen túlmenően egyes helyi önkormányzatok nem végezték el a szükséges ellenőrzéseket a kártérítési igények kapcsán, így előfordult, hogy nem vizsgálták meg a jogosultsági feltételeket, például az állatok tulajdonjogát vagy a szükséges állatorvosi igazolásokat.
Az ülésen elhangzottak szerint a rendszer hatékonyabbá tétele érdekében elengedhetetlen lenne több szakember bevonása, modernebb technikai eszközök beszerzése és az önkormányzati képviselők képzésének erősítése. A környezetvédelmi ügynökség vezetője szerint ezek az intézkedések jelentősen javíthatnák a kártérítési folyamat átláthatóságát és hatékonyságát a jövőben.