Április végéig a megyei tanfelügyelőségeknek tematikus ellenőrzések során kell feltárniuk a rendszer esetleges hiányosságait, majd a tapasztaltakról jelentést kell küldeniük a minisztériumba. Leginkább azt vizsgálják, hogy betartják-e az iskolák az SNI-s (román betűszóval: CES) gyermekek integrációjára, iskolai és szakmai orientációjára, fejlesztésére vonatkozó törvényes előírásokat, amelyek többek között meghatározzák, hogy egy osztályban legtöbb három, különleges bánásmódot igénylő tanuló lehet, egyéni szolgáltatási és fejlesztési tervet kell kidolgozni, biztosítani kell számukra az egyéni fejlesztés lehetőségét stb.

Hargita megyében gyakorlatilag nincs olyan tanintézet, ahol ne tanulnának SNI-s gyermekek – közölte kérdésünkre Szabó Irén Ottilia, a Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központ vezetője. Jelen tanévben 2100-2200 SNI-s tanulót tartanak nyilván, és a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy nincsen elegendő fejlesztő tanár – mindössze 53-an dolgoznak a rendszerben. Szabó Irén Ottilia emlékeztetett, hogy az érvényes jogszabály szerint 8–12 gyermek után járna egy fejlesztői állás, miközben megyénkben jelenleg átlagosan mintegy 40 diák jut egy szakemberre. A jelenlegi létszámnak legkevesebb duplájára lenne szükség – emelte ki a szakember.
A SNI-s bizonylatot a Megyei Erőforrás és Nevelési Tanácsadó Központ égisze alatt működő bizottság bocsátja ki olyan gyermekek számára, akik valamilyen kognitív, mozgásos, érzékszervi, beszédbeli lemaradás, fogyaték, avagy egyéb tanulási, viselkedési, érzelmi rendellenesség miatt különleges bánásmódot, kiegészítő pedagógiai támogatást igényelnek, továbbá személyre szabott oktatási tervre jogosultak ahhoz, hogy megfelelően teljesíthessenek az iskolában, valamint a többségi oktatási rendszerbe való integráció céljából.