borús égbolt
enyhe havazás
Rekordidők, létszámhiány és a parajdi küzdelem
Felemás évet zárt a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség: a javuló beavatkozási statisztikák és a gyorsabb mentés mellett a hatóság aggasztó mértékű létszámhiánnyal küzd.
Vasile-Radu Monoranu ezredes, a Hargita Megyei Olt Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU) vezetője a sajtónak tartott beszámolójában hangsúlyozta: a tavaly az intézmény legfontosabb célja a válaszadási idő lefaragása volt, amit sikerült is elérni: a megyei átlagos beavatkozási idő a 2024-es 84 percről 65,27 percre csökkent. Ez a 19 perces nyereség több tucatnyi emberéletben és megmentett vagyontárgyban mérhető.
A tűzoltók városi környezetben átlagosan 6,96 perc alatt értek a helyszínre, a nagyobb távolságok miatt vidéken ez az idő 21,06 perc volt. Egy-egy tűzeset teljes elfojtása városon átlagosan 49,81 percig, vidéki helyszíneken pedig 73,74 percig tartott.
A hivatásos egységek összesen 3058 SMURD-bevetésen vettek részt (ez az összes riasztás 81,7 százaléka), ha ezek válaszidejét (riasztástól a helyszínre érkezésig) nézzük, a különbség drasztikus: városi környezetben az átlagos válaszidő 4,29 perc (1768 eset alapján), ez vidéki környezetben a távolságok miatt 16,41 percre nő (1290 eset alapján).
Kifejezetten a sürgősségi elsősegélynyújtásra fókuszálva, ahol 2759 beavatkozás történt, elmondható, hogy városban 4,14, vidéken 15,94 perc alatt érkezett meg a segítség. Az év során 2907 személyt láttak el, köztük 177 gyermeket. 19 halálesetet is regisztráltak: 13-at elsősegélynyújtás, ötöt sürgősségi ellátás és egyet műszaki mentés során veszítettek el.
Bár a szakmai mutatók kiválóak, a belső jelentések súlyos létszámproblémákra utalnak: az intézmény folyamatosan 30-40 százalékos létszámhiánnyal küzd, ami a hatósági osztályt sújtja különösen, a mindennapi feladatokat a szabadnapos állomány behívásával és a szomszédos Maros megyével való szoros együttműködéssel hidalják át – mutatott rá az intézményvezető.
A tűzoltóság beszámolója szerint a 2025-ös év legösszetettebb művelete a parajdi sóbánya megmentése volt: május és július között hatvan napon át 544 szakember (tűzoltók, búvárok, mérnökök) küzdött a betörő víz megfékezésén és a Korond-patak medrének elterelésén. Vasile-Radu Monoranu szerint bár a vízforrást izolálták, az oldódási folyamatok olyan üregeket hoztak létre, amelyek hosszú távon befolyásolhatják a szerkezeti stabilitást.
