Augusztus végén megkezdődött, szeptember­ben végig tartott, október első felében mindenütt befejeződik a krumpli őszi betakarítása a Hargita megyei termőterületekről. Ugyanakkor nincs változás a trendben, hogy egyre zsugorodó területen termesztik a székely valutát – a megye vetésszerkezete az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül. Az egykor „gerinckultúrának” számító pityókát idén már csak mintegy 5000 hektáron ültették, szemben a tavalyi 5900 hektárral, de még szembetűnőbb a csökkenés, ha a tizenhárom évvel ezelőtti adatot nézzük, amikor is még közel 15 ezer hektáron termesztették. A visszaesés hátterében a mérséklődő burgonyafogyasztás, az erősödő import és a jelentősen növekvő termelési költségek állnak. Ugyanakkor a hektáronkénti termésátlagok emelkedése miatt a piac ellátásához a korábbinál kisebb terület is elegendő.

Kevesebb öntözéssel több termés

Idén az időjárás kedvezett a burgonyának – jegyezte meg érdeklődésünkre a csík­szentmártoni Burgabotek Mező­gazdasági Társulás vezetője. Keresztes Vencel szerint a tavalyi, hektáronkénti mintegy 15 tonnás termésátlaghoz képest idén ennek akár a kétszerese, mintegy 30 tonna, vagy akár több is várható, és a térségben sok termelő hasonló eredménnyel számolhat. 

– A kedvező csapadékeloszlásnak köszönhetően öntözni is kevesebbszer kellett, ami költségmegtakarítással járt. A pityókatermés egészségesebb lett, minőségileg is rendben van. Egyedül az ára a gond

– mondta.

Megtudtuk: a termés mintegy 60-70 százaléka értékesíthető, vagyis vihető piacra. A nagybani felvásárlási ár jelenleg kilónként 80 bani körül mozog, ami a termelési költségek viszonyában igen alacsony. Legalább 1,50 lejes ár lenne szükséges, hogy a gazdák – szerény – nyereséget realizáljanak. A minőségi, importból származó vetőmag kilogrammonként 4-5 lejbe kerül, egy hektárra pedig mintegy 4 tonna szükséges. Erre jön rá az üzemanyag, a növényvédelem, a művelés és az öntözés költsége – magyarázta Keresztes Vencel. Így a jelenlegi árak mellett legfeljebb a befektetett pénz térülhet meg, vagyis, „ha minden így marad, akkor a legjobb esetben is nullára jövünk ki, tehát a megelégedés annyira szorítkozik, amikor a pénzünk visszatér a zsebünkbe. A többi csak kínlódás és küzdelem” – fogalmazott.

Árcsökkentő támogatás

A csíkszentmártoni társulás vezetője felhívta a figyelmet, hogy a minimis-támogatás feltételei is tovább nehezítik a helyzetet. A támogatás igénybevételéhez november végéig hektáronként 12 tonna burgonya értékesítését kell számlával igazolni. Ez olyan termelőket is értékesítésre kényszerít, akik egyébként a betakarított termést fokozatosan, akár márciusig vagy áprilisig adnák el. Az értékesítési határidő miatt a piacon megjelenő nagyobb termésmennyiség – a nagyobb kínálat – tovább csökkentheti az amúgy is alacsony árakat. 

Keresztes megjegyezte: a ta­karmányburgonya iránt is csökkent a kereslet, hisz az állattartás visszaesésével kevesebb burgonyára van szükség takarmányként, és a korábbi felvásárlási lehetőségek is beszűkültek, így „hiába a jó termés, a nagyobb mennyiség önmagában nem jelent több jövedelmet, a magas költségek mellett a nagyobb termés sem oldja meg az értékesítési gondokat.”

Telítődő piac

Rendkívül jó esztendő volt az idei, a csapadékeloszlás is úgy alakult, ahogy azt a krumpli igényelte, minőségi termés lett – ezt már Ferencz Tibor agrárszakember mondta lapunknak. A szépvízi kisgazda szerint „rendelni sem lehetett volna megfelelőbb időjárást”, így aki a technológiát betartotta, annak jó termése lett: hektáronként a 40 tonnát is közelíti, vagy akár meg is haladta. A gazdák elégedettek, az árakkal viszont már kevésbé, mondta, rámutatva: akinek nincs hol tárolnia a pityókát, az minél hamarabb el kell adja, így hamar telítődik a piac, ugyanakkor a minimis-támogatás november végi határideje is piaci többlethez járul hozzá, ami árcsökkenést eredményez. 

A pityóka jövőjével kapcsolatban megjegyezte, hogy bár évről évre csökken a termésterület, vannak fiatal gazdák, akik „ízet kapnak rá”, főleg ilyenkor, amikor jó idény van „az emberek kedvet kapnak, hogy tovább folytassák, vagy belevágjanak a tevékenységbe”. A gond a piac megszervezése, hisz „a burgonya értékesítése nehéz feladat”.

Van kihasználható piaci rés

Hargita megyében a burgonyatermesztés egyre nehezebb helyzetbe került, aminek hátterében elsősorban a klímaváltozás hatásai, valamint a gazdasági és támogatáspolitikai környezet kedvezőtlen alakulása áll – összegezte a székely pityóka kilátásait dr. Szép Róbert. A csíkszeredai Vadászati és Hegyvidéki Erőforrások Kutató és Fejlesztő Intézetének (ICDCRM) igazgatója szerint a térségben a hőmérséklet emelkedése az országos átlagnál is gyorsabb, ami különösen érzékenyen érinti a főleg a zárt hegyvidéki medencéket, közöttük a Csíki-medencét is.

Beszélt arról is: az értékesítési nehézségeket és a profit hiányát a piaci rések kihasználása oldhatja meg. Miközben a klasszikus burgonyatermesztés egyre kevésbé jövedelmező, a prémium biopityóka kilogrammonkénti ára a boltokban akár a 16 lejt is elérheti – így a jövőt a biotermesztés és a speciális fajták, például a lilaburgonya jelenthetik.