Egy sor szigorítást jelentett be a hivatásos nevelőszülővé válás kapcsán nemrég Natalia-Elena Intotero családügyi miniszter. A kormány rendeletével az alsó korhatárt 21 évre emelték, eddig ugyanis – bár nem ez volt a jellemző – akár 18 éves fiatalok is jelentkezhettek nevelőszülőnek. Ugyanakkor a korfa másik végén is változásokat vezettek be: a tárcavezető közlése szerint legkevesebb 18 és legtöbb 47 év lehet a korkülönbség a gondozásba vett gyermek és a nevelőszülő között, azaz például egy 50 éves nevelőszülőhöz már nem kerülhet például egy kisbaba. A korkülönbség-kritériumától csak akkor lehet eltekinteni, ha nevelőszülőhöz testvérek kerülnek. Kitét továbbá,  hogy a nyugdíjkorhatár betöltése után a nevelőszülő már nem vehet gondozásba gyermeket. Szintén csak testvérek esetében lehet szó arról, hogy egy nevelőszülő felügyelete alá kettőnél több gyermek kerüljön. 

Az intézkedésekről megkérdeztük Elekes Zoltánt, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság vezetőjét. Mindjárt az első kritériummal kapcsolatban megjegyezte, hogy Hargita megyében senki nem akart 18 évesen hivatásos nevelőszülő lenni – a legfiatalabb jelentkező is a húszas éveiben járt. – Jellemzően nem ez a korosztály érdeklődik a munka iránt. Sokkal inkább a középkorúak jelentkeznek, akiknek már van gyermeknevelési tapasztalatuk. Vannak, akik csak azután kezdenek érdeklődni, amikor a saját gyermekeik már kirepültek a családi fészekből, vagy ha a meglévő gyermekek mellett úgy érzik, vállalni tudják egy másik gondozását is – részletezte. Megjegyezte továbbá, hogy bár a megyében idősebb nevelőszülők dolgoznak, csak nagyon ritkán történt korai elhalálozás, amely traumatizálhatta a gondozott gyermeket. 

Az iskolai végzettség eddig nem volt szempont

A gyermekvédelmi szakember úgy látja:  a minél jobban szigorítják a kritériumrendszert, annál nehezebb lesz a jövőben nevelőszülőt találni a gyermekek számára.
– A minimális középiskolai iskolai végzettséget, mint elvárást, nem tartom reálisnak. Nem feltétel az érettségi, a diploma megléte, anélkül is lehet valaki jó nevelő. Legelső sorban érzék kell hozzá, és a gyermekek szeretete – magyarázta. A hivatásos nevelőszülői tanúsítvány megszerzését is szigorították, habár eddig is érvényben volt már kritériumrendszer. Ilyen a nevelőszülő és annak családtagjainak büntetlen előélete és a ragályos betegségek kizárása is. Ezeket józan, racionális döntéseknek értékelte Elekes, aki jelentős változásnak tartja a munkavállalói engedéllyel kapcsolatos szigorításokat.
Amíg eddig három évre kaptak a nevelőszülők engedélyt, a sürgősségi kormányrendelet meghatározatlan időre szabályozza ezeket. Ahhoz, hogy a jelentkezők megszerezzék a tanúsítványt, részt kell venniük egy összesen 80 órás, és kétévente 32 órás képzésen.

A törvény kétszáz nevelőre lehet hatással

A sürgősségi kormányrendelet megszabja azt is, hogy a hivatásos nevelőszülő nem élhet elszigetelt környezetben, otthonának olyan településen kell lennie, ahol biztosítottak a megfelelő oktatási és egészségügyi szolgáltatások. Ezt a szabályozást korábban is figyelembe vették a gyermekvédelemnél, ahol nem bíztak volna egy nevelőre sem gyermeket, aki olyan tanyán élt, ahonnan nem megközelíthető az iskola vagy az orvosi rendelő. – Fontos lenne megérteni, hogy ezek a szempontok eddig nem voltak törvénybe foglalva, mi mégis a józan gondolkodás szerint mérlegeltünk. Ahogy azt is tudjuk, hogy a gyermekek nem a nevelőszülőknél kell felnőjenek. A törvénykezés szerint ugyanis örökbefogadó szülőket kell találni nekik, vagy a saját szüleikhez kell visszahelyezni őket – fogalmazott a gyermekvédelmi igazgatóság vezetője, megjegyezve, hogy a nevelőszülőség azért is nehéz feladat, mert a nevelő traumatizálódhat, amikor elviszik a gondozott a gyermeket, akit megszokott, megszeretett.
Egy másik intézkedés, amelyet Elekes Zoltán nem tart reálisnak, az hogy egy szülőhöz legfeljebb két gyermek kerülhet. Hargita megyében például 201 hivatásos nevelőszülő dolgozik, és nem ritka eset az sem, amikor egy háztartásban 3-4 gyermeket gondoznak, nevelnek. Ilyen esetben pedig mindig figyelembe veszik, hogy ne újszülöttek legyenek többségben.
Elekes Zoltán kijelentette, az igazgatóság már a törvényi szigorítások előtt is szigorúan figyelt arra, hogy a nevelőszülők biztosította körülmények megfeleljenek a követelményeknek és a gyermekek érdekeinek. Bevett módszer például, hogy legkevesebb háromhavonta ellenőrzést tartanak a családoknál, ilyenkor a gyermekvédelem munkatársai legtöbbször bejelentés nélkül érkeznek. Ezek az alkalmak lehetőséget biztosítanak arra, hogy a család valódi működési ritmusát figyeljék meg.

– Mind egy csapat vagyunk, és azért dolgozunk, hogy a gyermekeknek a legjobb legyen – mutatott rá Elekes Zoltán, közölve, a napokban a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnál munkamegbeszélést szándékoznak tartani a sürgősségi kormányrendeletről, és ha ennek kapcsán szükségesnek látják, írásos javaslatot juttatnak a parlament elé a rendelet módosításáról.