Január 1-jétől Romániában is kötelező a textilhulladékok szelektív gyűjtése, és az önkormányzatok kötelessége, hogy gyűjtőpontokat biztosítsanak vagy a házaktól a textilhulladék begyűjtését megszervezzék.

Átmeneti megoldás: égetés

Csíkszeredában a textilhulladékot, használt ruhákat továbbra is ingyenesen le lehet adni a szokásos, hónap eleji lomtalanítási hulladékgyűjtésen az Eco-Csík udvarán, a Hajnal út 34. szám alatt, közölte Pál Tamás, az Eco-Csík térségi hulladékgazdálkodó vállalat igazgatója. A lomtalanításból származó hulladékot minden hónap első hétfőjén lehet leadni, de mivel januárban az első hétfő hivatalos munkaszüneti nap volt, ezért ma, január 13-án fogadják a hulladékot az Eco-Csík udvarán.
Ugyan január elsejétől szelektíven kell gyűjteni a textilhulladékot városokban és falvakban, és az önkormányzatok feladata, hogy erre lehetőséget biztosítsanak a lakosoknak, azonban Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere szerint a hivatalok még nem kaptak részletes tájékoztatást arról, hogy pontosan miként kell ennek a kötelezettségnek eleget tenniük, és hogy milyen feltételeket biztosít az állam.
Szelektív hulladéknak az számít, amelyet a szolgáltató – jelen esetben az Eco-Csík – értékesíteni tud, hangsúlyozta Bors Béla. Jelenleg azonban nincs lehetőség a textilhulladék újrahasznosítására, hulladéklerakóban pedig nem tárolhatják, közölte Pál Tamás, ezért egyelőre égetésre szállítják el. A lomtalanításból származó textilhulladékot eddig is az olthévízi cementgyár fogadta, mert jól ég, és a termelt hőenergiát a gyártáskor fel tudják használni.

Nincs infrastruktúra az újrahasznosításra

A hulladékgazdálkodó vállalat igazgatója szerint ez átmeneti megoldás, a textilhulladék gyűjtésére a hosszú távú terv szerint, amint megkezdik működésüket a városon, illetve különböző településeken a hulladékudvarok, ott leadható lesz a kidobott textil, így a vidékieknek nem kell Csíkszeredáig vinniük azt. Ugyanakkor a textilt szétbontva, pamutot, műszálat és gyapjút különválasztva lehetne újrahasznosítani, tette hozzá Pál Tamás, viszont sem Romániában, sem az Európai Unió többi országában nincs megfelelő infrastruktúra a textilek újrahasznosítására. 
Bors Béla hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy minél kevesebb legyen a háztartási hulladék, ugyanis a Csíkszeredában évente összegyűlt szelektív hulladék mennyisége – hiába, hogy országosan az élmezőnyben van a város – még mindig nem éri el az erre vonatkozó európai uniós kvótát. Mint az alpolgármester közölte, emiatt az elmúlt négy évben több mint 600 ezer lej büntetést kellett kifizessen a városháza, de megjegyezte azt is, hogy nem tud olyan romániai városról, amely megfelelne az előírásoknak.

Hová tűntek a Caritas konténerei?

Decemberben a Hargita és Kovászna megyei településekről eltávolították a Gyulafehérvári Caritas római katolikus segélyszervezet használtruha-gyűjtőkonténereit, amelyeket egy Szatmár megyei cég, a Secondtextiliasam 2010 Kft. több mint tíz évig működtetett, a tárolókból származó hordható használt ruhát kereskedelembe származtatva, a nem hordhatót textilipari nyersanyagként hasznosítva.
A konténerek nem az új rendelkezés miatt tűntek el, hanem mert a cégnek egyrészt már nem volt kifizetődő a Hargita és Kovászna megyei tárolókból származó ruhák begyűjtése és újrahasznosítása, másrészt nehézségeik adódtak, mivel az önkormányzatok a nem megfelelő használat, a gyakori guberálás, a szemetes és rendezetlen környék, illetve az ezzel kapcsolatos, hivatalokhoz érkező lakossági panaszok miatt nem akartak engedélyt adni a tárolók kihelyezésére, tudtuk meg Borbáth Zsolttól, a Gyulafehérvári Caritas használtruha-gyűjtőkonténereiért felelős munkatársától.

– Panaszok százát kaptuk hetente, hogy a guberálás miatt rendezetlen, szemetes a tárolók környéke. Az is előfordult, hogy a Szatmár megyei cég nem tudta elszállítani a textileket, ezért az Eco-Csíknak kellett közbelépnie

– közölte lapunkkal Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere.
Borbáth Zsolt szerint a negatív tapasztalatok ellenére kijelenthető, hogy az együttműködés előnyös és eredményes volt, hiszen a vállalat a Caritas nevében begyűlt ruhanemű árát súly alapján kiszámította és megtérítette, a szervezet pedig a befolyt összeget jótékony célra fordította. Sokan használták a tárolókat, volt rá példa, hogy évente akár 80-100 ezer lejnyi összeg gyűlt össze, ezért sajnálja, hogy az engedélyek hiányában a cégnek nem volt más választása, mint eltávolítani a konténereket.