Az oktatási minisztérium elemzése szerint, míg a városi tanintézetekben az érettségi átmenési arány több mint 75 százalékos, a vidéki iskoláknál ez mindössze 52,22 százalék. A Hargita megyei középiskolák rangsorában is az első 11 helyen városi tanintézet áll 80 százalék körüli, vagy jóval afölötti aránnyal, a vidékiek közül elsőként a gyergyóhollói szakközépiskola jelenik meg, ahol a végzősök majdnem 77 százaléka vizsgázott sikerrel. A következő vidéki tanintézet csak a 18. helyen szerepel, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet gimnázium ez, ahol a tanulóknak csak alig több mint a fele (53,33 százaléka) ment át a vizsgán. A többi vidéki tanintézetnél már nem is éri el az 50 százalékot az átmenési arány.

Az elsők

A tanfelügyelőség adatai szerint ismét a székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Líceum büszkélkedhet százszázalékos teljesítménnyel, mind a 73 érettségiző diákjuk sikeresen vizsgázott. A sikernek sok összetevője van Székely Gyula igazgató szerint, aki örvend, hogy idén is hozni tudták az előző években elért eredményt.

– Egyik elem az, hogy hagyjuk a tanárokat dolgozni, mert ők tudják, hogy mi a feladatuk, és fontos, hogy bízzunk bennük. Fontos ugyanakkor a jó „gyerekanyag” is, és bár infrastruktúra szempontjából szűkösen működünk, de az intézmény belső légköre mindenképp hozzájárul a sikerhez

– vélekedett. 

Az óvások előtti eredményeket nézve második helyen a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium áll, ahol a 168 érettségizőből mindössze kettőt vágtak el, harmadik pedig a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium, ahol az 55 tanulóból 54-en vették sikerrel az akadályt.

A legjobb szakközép

A szakközépiskolák közül évek óta élen jár a székelyudvarhelyi Kós Károly Szakközépiskola, idén is az óvások előtti 80,87-es sikerességi rátával művészeti és elméleti középiskolákat is megelőz, a 116 érettségizőből 93-an kapnak érettségi oklevelet. Végh Jenő intézményvezető szerint nincs titkos receptjük, egyszerűen arról van szó, hogy az iskola stabil és jó hírneve miatt jobb képességű, tanulni akaró diákok választják, hogy oda járjanak.

– Nekünk csak az a dolgunk, hogy lehetőséget biztosítsunk a fejlődésre és ne törjük le a motivációt. De azt is meg kell említeni, hogy ma már az érettségi elvárási szintje is alacsonyabb

– mondta az igazgató.

A sereghajtók

A rangsor másik végén néhány városi tanintézet mellett többnyire vidéki szakközépiskolák szerepelnek. A csíkszeredai Székely Károly és a gyergyószentmiklósi Fogarasy Mihály szakközépiskolákban 30 százalék alatt van az átmenési arány, gyengén szerepelt a korondi szakközépiskola is, ahol a 13 érettségizőből csak 3 tudott átmenőt szerezni. 

Három tanintézet van megyénkben, ahol egyetlen diáknak sem sikerült az érettségije, ezek a zetelaki, csíkdánfalvi és borszéki szakközépiskolák, igaz, mindháromból csak néhány tanuló vett részt a vizsgán.

Ferenczy Józseftől, a borszéki Zimmethausen Szakközépiskola igazgatójától megtudtuk, hogy nagyon kevés – mindössze 9 – diák végezte el a 12. osztályt, vendéglátás-gasztronómia szakon, közülük csak öten iratkoztak be az érettségire, és egy korábbi végzősük is próbálkozott.

– Mind olyan fiatalok, akik már dolgoznak, munkahelyük van, pénzt keresnek. Hiába erőltetjük a vizsgákra való felkészülést, nekik csak az a fontos, hogy elvégezzék a 12 osztályt, legyen szakmájuk, és minél hamarabb tudják eltartani magukat. A szakvizsgát mind leteszik, de az érettségi nem igazán érdekli őket

– közölte az igazgató.

Szerinte ez áldatlan helyzet, mert sérül az iskola hírneve, a tanári kar hitele is. A tanintézetben középiskolai szinten rendre nagyon kevés diák marad, a nyolcadikosok jelentős része más településeken folytatja tanulmányait, különleges jóváhagyással működtetik a kis létszámú középiskolai osztályokat, évfolyamonként egyet.

– Csalódottság van bennem, valószínűleg ősszel már nem is indítunk kilencedik osztályt

– tette hozzá Ferenczy József.