A kedd délelőtti prefektusi kollégiumi ülésen Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője elmondta: már harmadik éve, hogy egyre kevesebb kistermelő foglalkozik burgonyatermesztéssel a megyében, így folyamatosan visszaesik a burgonyaföldek területe.

Az igazgatóság vezetője által idézett jelentésben részletesen kitérnek az idén lehullott csapadék mennyiségére, a táblázat alapján megállapítható, hogy januárban és februárban többnyire eső formájában hullott csapadék, a sokéves átlag alatt. Majd áprilisban és májusban az átlaghoz közelít a mennyiség, ezzel részben pótolva a vízhiányt. A januártól májusig tartó időszak csapadékmennyiségét elemezve megállapítható, hogy az megközelíti a sokéves átlagot. Hőmérsékleti szempontból az idei tavasz meglehetősen meleg volt, február végén és március elején az adott időszakhoz képest magasabb hőmérsékletet mértek, áprilisban és május elején azonban a hőmérséklet a sokéves átlag alatt volt.

A bevetett, illetve elültetett földterületek méretét összevetve a tavalyi adatokkal kiderül, hogy a búzával, rozzsal és őszi tritikáléval bevetett terület nem sokat változott a tavalyi évhez képest, csakúgy, mint az őszi árpa, illetve a búza és tavaszi tritikálé aránya sem. Nincs eltérés a tavalyi és idei zab-, illetve szemeskukorica-vetést tekintve sem, ugyanakkor a cukorrépa, az érlelésre szánt cirok és az energiafűz számai sem mutatnak nagy változást.

Nagy különbség figyelhető meg azonban a repcét tekintve, ugyanis míg tavaly 22 hektárt, idén egyetlenegyet sem vetettek be vele a megyében. Napraforgót és szóját sem tavaly, sem idén nem termelnek, ugaron pedig tavaly 320, idén 210 hektár terület maradt a megyében.

A megye alapnövénye, a burgonya termőterülete a korábbi évekhez képest folyamatosan csökken. Tavaly 6500, idén már csak 6100 hektárt ültettek be, ami négyszáz hektáros visszaesés, így

már harmadik éve csökken 7000 hektár alá a burgonyaföldek területe. Ha tizenegy évvel ezelőtti adatokkal hasonlítjuk össze, láthatjuk, hogy több mint a kétszerese, 14-15 ezer hektár volt, a csökkenés jelentős és folyamatos.

A mezőgazdasági igazgatóság szerint ennek több oka is van. A csökkenő egy főre jutó fogyasztás, az egy hektárra jutó átlagos termelés növekedése, az EU-ból érkező jelentős import, a termelők gyenge szerveződése, a kistermelők számára nehéz a szupermarketekben értékesíteni a terméket, illetve az emelkedő ráfordítási árak, mint üzemanyag, műtrágya, növényvédő és permetszerek mind közrejátszanak. A burgonya termőterületeinek csökkenése különösen a kistermelők körében szembetűnő, akik egyre inkább csökkentik területüket, és csak saját felhasználásra és takarmányozásra termesztenek burgonyát. Az igazgató szerint a nagytermelőknél nem látni visszaesést, ugyanis nekik más lehetőségeik vannak a tárolásra, válogatásra, feldolgozásra és értékesítésre.

Az is elhangzott: figyelembe véve az elmúlt időszakban tapasztalható csapadékos időjárást, figyelmeztető közleményeket adtak ki, mivel különböző betegségek alakulhatnak ki a hagymán, almán, körtén, a gabonaféléken és a burgonyán is.