Eurostat-jelentés és országos statisztika is megerősíti: az Unió tagországai közül Romániá­ban van a legtöbb kiskorú anya, számuk 2021-ben 8024 volt – közölte év elején az Országos Statisztikai Intézet (INS). Akkor az EU-ban összességében a 27 845 kiskorú anyát tartottak számon. Ebben a csoportban a Romániában gyermeknek életet adók közül a legtöbb, 3446 anya 17 éves volt, 2424-en 16, 1409-en 15, 745-en 10–14 évesen szültek. 

Mi a helyzet nálunk?

A jelenségről a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnál érdeklődve megtudtuk, 2024-ben eddig 32 kiskorú szüléséről érkezett jelentés. A legfiatalabb anya 13 éves volt. Tavaly egész évben jegyeztek 33 esetet, 2022-ben 42, 2021-ben 44 leányanya hozott világra gyermeket Hargita megyében a hivatalos jelentések szerint. De ez nem a teljes szám.

– Ezekben a helyzetekben a kiskorú anyák nem hajlandók elhagyni a gyermeküket, rendszerint vissza akarnak térni a családi házba. Ilyenkor felvesszük a kapcsolatot az adott település önkormányzatával, és velük együttműködve figyeljük a hazatért kiskorú és gyermeke állapotát. Szakembereink a helyszínről kapott jelentések alapján mennek ki helyszínre és ellenőrzik a körülményeket

– mondta Elekes Zoltán igazgató, aki arra is kitért: ilyenkor a nagymamák szerepe felértékelődik, sokszor ők vállalják az unokájuk gondozását és lányuk segítését is a felépülésben.

Tudatosság, felvilágosítás 

Bizony nem minden esetben várják tárt karokkal az újdonsült anyát a családi házba. Ilyenkor a kiskorú anyának nem sok lehetősége van, ha nem akar elválni újszülött gyermekétől. A gyermekvédelmi igazgatóság vezetője szerint arra is volt már példa, hogy a kiskamasz anyuka gyermekével együtt nevelőszülőhöz került.

– Ez kivételes eset volt. De csak így lehetett megoldani a biztonságos elhelyezésüket

– jegyezte meg Elekes Zoltán.
Cikkünk egyik előfelvetése az volt, hogy a kiskorúként szülők problémájának hangsúlyos szociális és gazdasági premisszái vannak. A Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnál statisztikái etnikumra vonatkozó adatokat nem jegyeznek, így azt nem tudtuk kideríteni, hogy a lányanyák milyen arányban jönnek a roma közösségekből. A kiskorúak gyermekvállalásával kapcsolatban Elekes a szexuális felvilágosítás fontosságát hangsúlyozta.

– Ideális az lenne, ha minden gyermek rendezett családi körülmények közé születne és nőne fel, de ez távolról sincs így. Hiába történtek szigorítások a büntető törvénykönyvben, sokan a nemi életet jóval 18 éves kor előtt kezdik el, miközben nem értik a biológiai folyamatokat. A szexuális felvilágosítás lenne a kulcs

– mutatott rá. Kiemelve a kiskorú apák szerepét is, hangsúlyozta, a fiúgyermekek felvilágosítás ugyanolyan fontos, mint a lányoké. 
Mivel egy 14 év alatti személlyel folytatott szexuális aktus bűncselekmény, ha a személyek közötti körkülönbség meghaladja az 5 évet, az idén jegyzett 13 éves anya esetére is rákérdeztünk. Kiderült, hogy bár a lány a Maroshévízi Városi Kórházan hozta világra gyermekét, Maros megyéből származik, így az ügy az ottani rendőr-főkapitánysághoz került. 

Bizonytalan statisztikák

Dr. Bokor Márton családorvos, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság szakembere szerint a kiskorú terhességeket sok esetben lehetetlen követni, mivel ilyenkor sem a szülők, sem az érintett lány nem jelenti a terhességet a családorvosnál. 

– Sokszor azt sem lehet tudni, hogy végül melyik megyei kórházban történik meg a szülés, melyik statisztikához írják majd az esetet

– mutatott rá a szakember. A családorvos azt is közölte lapunkkal, a legtöbb kórház nem jelenti időben a gyermekvédelemnek a kiskorú szüléseket.
Ezzel az észrevétellel Elekes Zoltán is egyetértett, mondván, hogy a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórháztól és a Székelyudvarhelyi Városi Kórháztól rendszeresen kapnak információkat, de a Gyergyószentmiklósi Municípiumi Kórháztól és a Maroshévízi Városi Kórházból néha elmaradnak a bejelentések a kiskorúak terhessége, szülése tekintetében.

Babavárás rózsaszín köd nélkül

A kiskorú gyermekvállalást, teherbeesést aligha lehet a lelki folyamatok nélkül összetetten megvizsgálni. Ebben a kérdéskörben Kopacz Ildikó pszichológust, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság Esettanulmányi Osztályának vezetőjét kérdeztük. 
A szakember leszögezte, hogy a kiskorúak gyermekvállalása szorongásokkal teli, nem hasonlít a felnőttek lelkes várakozásához. Az is fontos szempont, hogy pár év korkülönbség is meghatározó ilyen esetben, mivel nem mindegy, hogy egy 13 éves kislány szül-e gyermeket, vagy 16-17 éves tinédzser. A szellemi, lelki fejlettség meghatározó tényező, mivel ebben a korban a legtöbben szerelemből esnek teherbe.

– Tapasztalataim szerint főként roma lányokról van szó. Ilyenkor a lányok fizikai­lag fejlettek ugyan, de lelkileg, szellemileg kevésbé. Nem állnak készen arra, hogy gondoskodjanak egy kisbabáról, és ez lelkileg is megterheli őket, mivel a gyermeket nem tudatosan vállalták. Sajnos ezek a lányok általában ilyenkor elhagyják az iskolát

– magyarázta Kopacz Ildikó.
A gyakorlat szerint a gyermekvédelem munkatársai tájékoztatják a leányanyákat az újszülött szükségleteiről, és fél évig szociális munkás és pszichológus is segíti őket a szülés és a rákövetkező időszak feldolgozásában. Ebben a periódusban néha az is kiderül, hogy nemcsak az újszülöttnek, de az édesanyának sincs születési bizonyítványa, így az egészségügyi papírokat is a szociális munkások rendezik.

Ha a gyermekvállalás egyenlő a házassággal

Kérdésünkre a gyermekvédelem pszichológusa a törvény és a valóság közötti különbséget nevezte a legnagyobb kihívásnak a leányanyák helyzetének kezelésében. Megjegyezte, a roma családoknál elfogadott, ha a 16 éves lány teherbe esik, sőt, amikor ilyen történik, azt már házasságkötésnek tekintik. Ilyen hagyományokkal pedig a tudatosságra intés, nevelés sok szempontból kihívásnak tűnhet. Kopacz Ildikó szerint azonban a szociálisan hátrányos helyzetű közösségek felvilágosítása, a fogamzásgátlás ismertetése nem falra hányt borsó. Sokan érdeklődnek és megismernék a lehetőségeket a családi elvárásokkal szemben is. 

– A fogamzásgátlásról volt is a gyermekvédelemnek egy sikeres projektje, de az iskolai felvilágosítás is sokat segítene az 5–8. osztályokban. Sok fiatal lány nem tudja, mit jelent pontosan a szexuális bántalmazás, nem ismerik az intő jeleket sem. Ezen még nehezít a közösségi média térhódítása is

– vázolta a szakember, hozzáfűzve, a Facebookon való ismerkedés elterjedt a roma közösségekben, és arra is volt már példa, hogy a találkozás szexuális erőszakba torkollt.
A kiskorú abortuszok, csecsemőelhagyás is hozzátartozik a lányanyák életének viszontagságaihoz, amelyeket a pszichológus fokozottan kiszolgáltatott élethelyzetként összegzett.