Elöregedő ágazat, ingatag jövő
Országszerte magas a nyugdíjkorhatár felett dolgozó családorvosok aránya, ami Hargita megyére is jellemző, ahol a praktizáló háziorvosok több mint fele betöltötte vagy hamarosan tölti a 65. életévét, és 11 olyan orvos is akad, aki 70 évesnél idősebb korban dolgozik. Az okok megvizsgálásánál górcső alá vettük mind az idősebb, mind a fiatal orvosok szempontjait.
![Elöregedő ágazat, ingatag jövő Elöregedő ágazat, ingatag jövő](https://hargitanepe.ro//images/data/1733732733_a_indulo_iskolaorvos_ilusztr_lfcs.jpg)
Romániában a családorvosok közel 20 százaléka 70 évesnél idősebb, illetve sok olyan település van – főként vidéken –, ahol egyáltalán nincs családorvosi szolgálat. Hargita megyében is hiány mutatkozik, derül ki ankétunkból: miközben 154 háziorvosra lenne szükség, csak 130 dolgozik térségünkben.
Sokan a nyugdíjat és a munkát választják
Dr. Soós Szabó Klára, a Családorvosok Hargita Megyei Szövetségének elnöke kérdésünkre úgy fogalmazott, hogy a jelenleg praktizáló családorvosok 60 százaléka vagy betöltötte, vagy hamarosan eléri a nyugdíjkorhatárt, és jellemzően azért döntenek a munka folytatása mellett, mert nem akarják magukra hagyni a pácienseket.
– Nem kényszerből mennek vissza dolgozni. A betegek iránti felelősségtudat és az orvoshiány egyaránt ok, de természetesen ezek egyéni döntések
– mutatott rá a családorvos, aki szerint a mindenkori kormány feladata az, hogy a humánerőforrást biztosítsa az állami rendszer számára. Ugyanakkor kiemelte, hogy meglátása szerint a családorvosi szakma nem vonzó a fiatal orvosok számára a bürokrácia, az egészségügyi platformok nehézkés működése és a redukált fejlődési lehetőség miatt.
Karda Istvánt, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár ügyvezető igazgatóját is faggattuk a jelenlegi helyzettel kapcsolatban, így kiderült, hogy tizenegy 70 éves, illetve annál idősebb családorvos praktizál a megyében. Az országos adatok szerint több mint 300 községben nincs háziorvosi szolgálat, Hargita megyében ez két településen van így.
Új családorvos a Kászonokban
Csíkcsicsóban és Csíkszentléleken nincs családorvos, ugyanakkor megyeszerte további 21 családorvosra lenne szükség az Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint. Balánbányán, Csíkszentsimonban és Székelyandrásfalván magánpraxis mellett munkapontokon látják el a betegeket a családorvosok. Az utánpótlással kapcsolatban elhangzott, hogy ebben az évben egy új szerződést kötöttek meg Kászonban.
Összesen 247 199 biztosított személy található a családorvosok listáján a megyében, ebből vidéken 129 721, városon 117 478 személy él. 58 588 személy nem rendelkezik biztosítással, közülük 27 171-en városiak, 31 417-en vidékiek. Hét olyan családorvos dolgozik jelenleg a megyében, akiknek a pacientúrája 3500 és 4000 között van, és két olyan orvos is akad, akiknél 500 és 1000 között változnak a betegek.
– A település, a lakosság mérete is befolyásolja azt, hogy hol mennyi pácienst kell ellásson egy orvos. Ha egy családorvos elmegy, akkor a helyét egy másik praktizáló orvos veszi át, akinek így megnő a pacientúrája
– magyarázta a korábban említett végleteket Karda István, aki azt is elmondta, hogy havonta összesen 600-800 000 lejt fizet a biztosító a praktizáló családorovoknak, akik ebből a fogyóeszközöket, a rendelő fenntartását, a számlákat, az asszisztens és a családorvos bérét állják.
Az idősek hozzáállása kulcsfontosságú
Az összeghez még hozzáadódik az is, hogy a családorvos mennyit dolgozott terepen, a per capita bér is, amit az iratkozottak után kaphat készhez a háziorvos. A szakma elöregedésével kapcsolatban a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár ügyvezető igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a rezidens családorvosoknak is teret kellene biztosítaniuk a nyugdíjkorhatárt közelítő családorvosok. Karda István rámutatott, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen jelenleg 40 családorvos rezidens tanul magyar szakon, közülük 12-en Hargita megyeiek. Kiemelte, hogy lenne igény arra, hogy a fiatalok is belépjenek a szakmába, de ehhez az kell, hogy az idősek teret engedjenek nekik.
– Nehéz a fiatalok feltörekvése a családorvosi szakmában, mert arra várnak, hogy valaki nyugdíjba menjen, esetleg megvásárolják a praxist, s így jelentős anyagi kieséssel kezdik el a praktizálást. Sajnos arra is van példa, hogy inkább sürgősségi osztályra, esetleg a mentőszolgálathoz mennek dolgozni, és nem várnak tovább arra, hogy családorvosként praktizálhassanak
– jelezte Karda, aki szerint lenne igény a fiatal orvosok között arra, hogy háziorvosként dolgozzanak, de amíg nemcsak 65, de 70 év felett is lehetséges praktizálni az engedély éves meghosszabbításával, lassú a fiatalok érvényesülése a családorvosi rendszerben.
Hangoztatta, hogy a felső korhatárt, ami tulajdonképpen bármeddig tolható az évek során, feltételekhez kellene kötni, vagyis addig praktizálhasson a nyugdíjas orvos, amíg nem jelentkezik egy új a helyére.
– Kovászna megyében 80 éves családorvos is praktizál. Miért ne tenné, amikor lehet. A fejlődési lehetőség ugyanúgy nyitott a családorvosoknak is, mint a szakma más területein gyógyítóknak, részt lehet venni képzéseken, konferenciákon. Jelenleg egy családorvosi rendelő legalább 50 000 lejt kap a biztosítótól, jó a finanszírozása ennek a szakmának is, amitől vonzónak tekinthető, és én úgy látom, hogy ma már többen így gondolják
– összegzett Karda István.
Dr. Demeter Ferenc családorvos, aki Csíkszentgyörgy községet látja el, lapunk kérdésére elmondta, tud arról, hogy jelenleg több rezidens családorvos tanul Marosvásárhelyen, de a 12 Hargita megyei hallgató nem oldja meg az ágazatban az elöregedés problémáját. A 64 éves orvos rámutatott: 33 évvel ezelőtt, amikor a községbe került, a lakosság nagyjából ugyanekkora volt, de 4 orvos, 5 asszisztens és 2 takarító látta el az egészségügyi igényeiket. Ehhez képet most ketten dolgoznak a családorvosi rendelőben.