– Hogyan értékeli az APIA 2024-es évét Hargita megyében? Milyen kihívásokkal kellett szembenézni?

– Ha szabad, kicsit távolabbról kezdem. Az APIA az elmúlt közel húsz évben túl van két hétéves támogatási perióduson, a 2007–2013-as és a 2014–2020-as cikluson. Az utóbbit két évvel meghosszabbították, így az végül kilencéves volt. 2023-ban új támogatási rendszert vezettek be, amelyet Nemzeti Stratégiai Tervnek (PNS – Planul Național Strategic) neveznek. Ez az átállás, annak főleg informatikai hátterű folyamata, ahogy várható volt, komoly kihívásokat hozott mind az igazgatóság, mind a gazdák számára. Az új rendszer bevezetése szoftveres és hardveres informatikai fejlesztésekkel is járt, amelyek kezdetben több problémát okoztak, tehát az elmúlt esztendő nagyrészt ennek jegyében telt. Az előző ciklus lezárásával párhuzamosan már el kellett indítani az új rendszert, ami az átmeneti időszakot különösen nehézzé tette. Az adminisztrációnak egyszerre kellett figyelemmel kísérje a kifutó programokat és az új szabályok alapján is működni. Ez nemcsak az adminisztrációs folyamatokat, hanem a számítógépes rendszert is túlterhelte, így nem tudom azt mondani, hogy a 2024-es évünk az eddigi legjobb volt. Bár egy átállás kezdeti nehézségekkel jár, megéri, ha a célja az, hogy gördülékenyebbé váljon a folyamat. Ezért igyekeztünk az elmúlt esztendőben is megfeszítve dolgozni, mert elsődleges célunk az volt, hogy az október 15. – december 1. közötti periódusban minél több gazda megkapja az előleget, ami a támogatások 70–85 százalékát teszi ki. Az előlegek kifizetése a korábbi években is kiemelt cél volt. Tíz éve mindig kapnak előleget a gazdák, hogy mielőbb pénzhez jussanak, ami a gazdasági nehézségek – például a Covid-periódus – idején rendkívül fontos. Viszont minden igyekezet ellenére történtek csúszások. A tényt nem szeretném a számítógépes rendszerekre hárítani, de az is tény, hogy függünk tőlük…

– Miként változott a pályázó gazdák száma a megyében?
– A támogatási rendszerek az egyszerűsítés igénye ellenére egyre bonyolultabbá válnak. Az új, környezetkímélő technológiákhoz kapcsolódó szigorú feltételek miatt sok gazda úgy dönt, inkább nem pályázik, hogy elkerülje a megszorításokat. Ez hosszú távon kevesebb támogatást jelenthet a megye számára, noha a támogatott terület nagysága mindeddig nem csökkent jelentősen, az körülbelül most is 190 ezer hektár maradt. Viszont a támogatást igénylő gazdák száma rendre csökkent az évek során, a kezdeti 32 ezerről 25 ezerre, ami azt jelzi, hogy a földek más gazdák kezébe kerültek. 

– A támogatások terén milyen összegekről beszélünk? 

– 2024-ben elértük az egymilliárd eurót, amelyet az elmúlt 19 év során Hargita megye gazdái kaptak, ez évente körülbelül 80 millió eurós kifizetést, de közel 40-féle támogatást jelent, amiben benne van az iskolai tej vagy a gazdaszervezeteknek járó támogatások is. Vannak olyan települések, ahol a gazdáknak hárommillió eurót is utalunk évente, kisebb települések az egymillió eurót súrolják. Az APIA számára továbbra is kiemelten fontos, hogy időben biztosítsa a kifizetéseket, és támogassa a gazdákat a pályázati folyamatok során.

– Várhatók-e további változások a támogatási rendszerben? 

– A támogatások összegei és szabályai nem változnak a jelenlegi ciklus végéig, 2027-ig. Remélhetőleg addigra az informatikai rendszer teljesen kiépül és hatékonyan fog működni, ami lehetővé teszi az időben történő kifizetéseket. 

– És a gazdákkal való együttműködésben?

– Hargita megyében az APIA sikerének titka a gazdákkal és önkormányzatokkal való szoros, példás együttműködés. E tekintetben a megye egyedülálló az országban, mert a gazdák a saját településükön kapnak segítséget a támogatási kérelmek kitöltéséhez, többnyire a polgármesteri hivatalokban, olyan emberektől, akik a helyi adottságokat is jól ismerik. Ez a rendszer nagy előnyt jelent a gazdáknak, akik így nem kényszerülnek arra, hogy a megyeszékhelyre jöjjenek ügyintézés végett. A helyi segítségnyújtás révén a kérelmek jó minőségűek, ami minimalizálja a problémákat a helyszíni ellenőrzéseknél. Bár más megyék is próbálnak hasonló rendszert alkalmazni, teljes mértékben csak Hargita megyében működik hatékonyan, Csíkszentmártontól Székelykeresztúrig egészen Bélborig.

– A tarlóégetéseket támogatásmegvonással szankcionálják. A gazdák ma mennyire tartják be az erre vonatkozó szabályokat?

– Sajnos még mindig nagyon sokan égetik fel a tarlót vagy a növényi maradványokat, és ez esetben muszáj komolyabb büntetésekhez folyamodnunk, aminek a következménye a támogatások teljes elvesztése is lehet. 

– Milyen tervei vannak az igazgatóságnak 2025-re?

– Az APIA vezetősége 2025-ben jelentős fejlesztésekre készül. A csíkszeredai Haladás utca 16. szám alatti központi épület teljes felújítása január második felében elkezdődik. A projekt komoly kihívást jelent, hiszen a munkálatok ideje alatt az alkalmazottak ideiglenesen más irodákba vagy épületekbe kell költözzenek. Az építkezés várhatóan év végéig, karácsonyra fejeződik be. A központi épület felújítása idején az ügynökség minden más helyszínen, irodában működni fog, a munkát el fogjuk tudni végezni, ez egy átmeneti állapot lesz, amit meg kell oldani, a Covid-időszak tapasztalatait is felhasználva a munkaszervezésben, mint például a home office-rendszerben való, otthonról történő munkavégzést. És természetesen március elsejétől újraindul a támogatási kérelmek leadása, amire az APIA már most készül.