A kormány második adóügyi intézkedéscsomagjában „körvonalazódik a helyi közigazgatásban dolgozók számának 20 százalékos csökkentése”, jelentette ki Cseke Attila. A fejlesztési miniszter az egyik hírtelevíziónak nyilatkozva hétfőn este arról beszélt: az eddig is hatékonyan gazdálkodó önkormányzatokat, ahol a szervezeti struktúra nincs teljesen feltöltve, ez nem érinti súlyosan, viszont ott, ahol teljes az álláskeret kihasználtsága, de a hatékonysággal gondok adódnak, leépítésekkel járó átszervezésre kell felkészülni. Megjegyezte: a második deficitcsökkentő csomagot, aminek várhatóan a fenti intézkedés is része lesz, augusztus folyamán már el s fogadhatja a parlament.

Lehet-e a 20 százalék 40?

Csakhogy a kérdés mindenki számára az, hogy milyen formában? Két héttel ezelőtt ugyanis megjelent a törvénytervezet vázlata, amelyben sokkal drasztikusabb létszámcsökkentés szerepel: az a lakosság számának arányában, községekre, városokra, municípiumokra, megyékre és a fővárosra vonatkoztatva határozná meg, hogy hány személy dolgozhat a polgármesteri hivataloknál. A municípiumok esetében például így: 10 000–20 000 lakos között a polgármesteri hivatal apparátusa 90 személyből állhatna, 20 001–50 000 lakos között – ide tagozódik például Csíkszereda – 160 alkalmazottja lehetne a városházának, 50 001–100 000 lakosnál 330, és így tovább. Ez az arány nem municípiumi rangú városoknál: 1500–3000 lakosnál 20 fő, 3001–5000 lakosnál 30 fő, 5001–10 000 lakosnál 43 fő, 10 001–20 000 lakosnál 65 fő, 20 001–50 000 lakosnál 100 fő. Lapunk kormányközeli forrásokból úgy értesült: a törvénytervezet ezen része kimondottan az Ilie Bolojan kormányfői kancelláriájáról származik, és vélhetően ugyanaz a lendület áll mögötte, amellyel korábban Bolojan a Bihar megyei tanács apparátusát csökkentette drasztikusan. Bukarestben tárcák és pártok közti tárgyalások folynak, amivel párhuzamosan a Municípiumok Országos Egyesülete (Asociația Municipiilor din România, AMR) is egyeztet a helyi önkormányzatokkal és lobbizik a kormánynál. Mindezek fényében körvonalazódik jelenleg egy 20-23 százalékos létszámcsökkentés. Megkérdeztük a székelyföldi polgármestereket, mit gondolnak róla.

Korodi: Amikor láttuk a számokat, meglepődtünk…  

Ha a döntést a jelenlegi formájában rákényszerítik Csíkszeredára – amely egyébként az ország legkisebb megyeszékhelye –, akkor azzal senki sem fog közpénzt megtakarítani, hanem épp ellenkezőleg: több pénz kell majd fordítani arra, hogy a városháza „valahogy kínkeservesen működni tudjon” – mutat rá a tervezett intézkedés ellentmondásosságára Korodi Attila. Csíkszereda polgármestere állítását így vezeti le: ha kénytelenek drasztikusan csökkenteni az alkalmazottak számát,  akkor bizonyos tevékenységeket óhatatlanul ki kell szervezni – legkézenfekvőbben önkormányzati cégekbe.

– A piacfelügyelőséggel együtt – ami alig három állás – a városi kertészetnél ma körülbelül 45 ember dolgozik. A feladatuk nem csupán az, hogy gondozzák a zöldövezetet, hanem a rendtartás: ha kell, betesznek egy oszlopot, visszateszik a kimozdult járdaszegélyt, javítanak. Ők most a munkájukat „házon belül”, a városháza alkalmazottjaiként végzik, fizetésért. De ha a tevékenységet kiszervezzük egy önkormányzati cégbe, amely aztán legalább 1-2 százalékos nyereséggel, nullszaldó fölött kell működjön és menedzser, könyvelő, jogász kell bele, akkor attól a városháza már szolgáltatást rendel meg, aminek ellenértékét a cég kiszámlázza, a városháza pedig áfát fizet rá. Kiszámoltuk, és a kertészet esetében ez alsó hangon egymillió lejes többletet jelentene – hozott példát Korodi arra, hogy a kormány fűnyíró-elvű költségcsökkentési igyekezete visszaütne. A polgármester szerint nem azzal van baj, hogy a kormány a helyi közigazgatásban is takarékosabb hozzáállást vár el, hanem azzal, hogy közben nem veszi figyelembe a helyi sajátosságokat.

– A csíkszeredai városháza alkalmazotti létszámkeretének felső határa jelenleg valamivel 260 felett van. Fontos, hogy ebben benne van a múzeum és a VSK is. A tervezet szerint viszont bele kell férjünk 160-ba. De ebből vonjunk ki 24 kollégát a múzeumtól, három főállású alkalmazottat a VSK-tól, 45-öt a piac- és kertészettől: marad 88. Na de például a törvény előírja, hogy a főépítészi iroda vezérigazgatóság kell legyen, és 19 alkalmazott kell legyen benne… Tehát őket is vonjuk ki! Azt hiszem, látható, hogy ennyi emberrel egy megyeszékhelyet nem lehet működtetni. De visszább lépve: egy múzeumot sem lehet működtetni 10 emberrel… A közösségi intézményrendszer elemeit nem lehet lerombolni. És mint már mondtam, ha kiszervezünk tevékenységeket, az csak csökkent a hatékonyságon, és növel az áron. Bukarest nem látja a valóságot – fogalmazott az elöljáró. Hozzátette: mivel „racionálisan működtetik az önkormányzatot”, és mivel három éve a közigazgatásban gyakorlatilag létszámstop van, a maximális álláskeret mintegy ötöde jelenleg betöltetlen, tehát a városházától „20 százalékot lehet vágni, mert amúgy sem használjuk ki a keretet, ezzel még valahogy meg tudunk lenni; de a jelenlegi állás százalékos csökkentést irányoz elő”, ami azt jelenti, hogy legalább 48 munkatárstól lennének kénytelenek megválni.

Szakács-Paál: vegyen át részfeladatokat az állam

Ha a 20 százalékos csökkentést a jóváhagyott posztok számához viszonyítják, akkor az Udvarhelyt szinte egyáltalán nem érinti, hiszen a polgármesteri hivatal keretében jóval kevesebben vannak, mint ahányat a főispánság megengedne – jelezte Szakács-Paál István polgármester.

– De ha az aktuális létszámhoz igazítjuk, akkor az egy fájdalmas megszorító intézkedés. Úgy gondolom, a meglévő személyzetet csak akkor lehet 20 százalékkal csökkenteni, hogyha más intézkedéseken keresztül átvesz tőlünk különféle feladatokat és szolgáltatásokat az állam. Ha tippet kellene adjak a parlamentnek: elvenném a szociális munkásokat az önkormányzatoktól, az ő juttatásaikat közvetlenül kormánytámogatás formában folyósítanám, hisz ez esetben munkahelyektől is felszabadulunk, illetve a költségvetési teher is kisebb lesz. De összességében azt kell látni, hogy ezek a meggondolatlan intézkedések csak arra kényszerítik az önkormányzatokat, hogy kiszervezzék ezeket a munkálatokat, aminek még nagyobb lehet az értéke, hiszen hogyha egy vállalkozás végzi el a zöldövezet-karbantartást, a strand vagy a piac üzemeltetését, még áfázni is kell ezeket a dolgokat, tehát ezzel nem spórolnak az önkormányzatok, hanem még nagyobb bajba kerülnek – nyilatkozta.

Nagy: Nálunk már zajlik a belső reform

Többszörösen hátrányosan érin­­tené Gyergyószentmiklóst a szakapparátust érintő leépítés. Jelenleg is húsz állás van betöltetlenül az önkormányzatnál – mutatott rá Nagy Zoltán. A polgármester lapunknak azt mondta, egyébként is átszervezést terveztek legkésőbb ősszel, ennek előkészítésén, a feladatok újraosztásán jó ideje dolgoznak. Hátráltatja ezt a folyamatot, hogy nem ismertek a végső személyzetszámok, várakozásra kényszerül ebben az ügyben a városvezetés.

– Közben dolgozunk egy belső digitalizációs fejlesztésen is, amely a hivatali munkát fogja hatékonyabbá tenni. Egy hangsúlyosabb leépítés esetén ez is segíteni fog a belső folyamatok zökkenőmentességében – közölte. Megjegyezte, már most „szinte biztosra vehető”, hogy a helyi rendőrségnél létszámcsökkentés lesz szükséges, ebben az esetben az állami rendőrséggel egy protokollum keretében újraszervezik és újraosztják a feladatokat.

Soós: nem az önkormányzati gazdálkodás pazarló…

Amíg nincs végleges döntés, nehéz megítélni, de ha a lakosságszám szerint osztályoznak, Marosvásárhelyt nem érintené annyira súlyosan a megszorítás.  Inkább az a kérdés, hogy a költségvetési megszorítások, illetve az országos beruházási alapok visszavágása mit fog eredményezni – mondott véleményt Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere, megjegyezve, hogy jelenleg az Országos Korrupcióellenes Ügyészség döntése szerint nem dolgozhat a városházán, úgy látja: az ország legnagyobb problémáját nem az önkormányzatok jelentik, „mert ott nem pazarolnak el sok pénzt, hanem a rossz gazdálkodás, a több mint 170 állami intézmény tömkelege és ezek nem hatékony működése (…), tehát egy átfogóbb reformra van szükség”.

– Én azt látom, jelenleg kapkodás, tűzoltás folyik, meg kell felelni bizonyos nemzetközi elvárásoknak, le kell csökkenteni az államháztartási hiányt, és most vágnak összevissza. Nincs egy átgondolt válságmenedzsment, és ennek később még több negatív hatása lesz. Nemrég hozta le a román sajtó, hogy Románia 8 milliárd eurót vissza kell adjon, nem tudja elkölteni az utakra. Egy olyan országban, ahol az éves hiány 20 milliárd euróra nőtt már. Ezek a komoly problémák, ezekkel kellene foglalkozni, nem feltétlenül azzal, hogy egy önkormányzatot hogyan nyirbáljanak tovább – nyilatkozta lapunknak.

Antal: ne a kisember és a kisvállalkozás szenvedjen

Fontos az, hogy reálisan lássuk az ország helyzetét. Romániában nagyon nagy baj van, hatalmas a költségvetési hiány, nagyok a költségek, alacsonyak a bevételek, és természetes az, hogy ha itt valamilyen rendet kell tenni, akkor az önkormányzatoknak is ki kell venniük a részüket ebből a folyamatból – mondott véleményt kérésünkre Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere.

– Ami fontos, és amit mi folyamatosan képviselünk, hogy ne csak a dolgozó kisember, ne az önkormányzatok és ne a kis- és közepes vállalkozások legyenek azok, akik a válság árát megfizetik. Hanem Bukarest, a multik is, a kiváltságos társadalmi rétegek is tegyék be a közösbe azt, amit be kell tenniük, és ha ezt mindenki megteszi, túljutunk a válságon. Lesz két nehéz év, de ha megfelelő döntéseket hozunk, utána szerintem nagyon nagy lehetősége lesz ennek az országnak arra, hogy ismét jó pályára álljon. Ami konkrétan az önkormányzatokat érintő megszorításokat érinti, itt nagyon fontos az, hogy ez legyen arányos. Vannak olyan önkormányzatok, amelyek a maximum keretszámhoz viszonyítva 55 százalékon vannak, és vannak, amelyek 95 százalékon. Az nem jó megoldás, hogyha azt mondjuk, hogy mindenki építsen le x százalékot, azok is, akik eddig is jól gazdálkodtak, és azok is, akik eddig pazarló üzemmódban voltak, hanem az a jó megoldás, hogyha ezeket a keretszámokat csökkentjük, és akinek több alkalmazottja van, mint a csökkentett keretszám, az adott esetben elbocsátásokkal tudja ezt megoldani, viszont akinek kevesebb, annak legyen lehetősége akár még új embereket alkalmazni. Ezen dolgozunk, és bízunk benne, hogy el fogjuk tudni érni a koalícióban, hogy ilyen döntések szülessenek – közölte. Hozzátette, ha viszont a jelenlegi alkalmazottak számát csökkentik 20 százalékkal, az „félig lebénítja” Sepsiszentgyörgyöt. – Nem mondom azt, hogy nem élnénk túl, ezt is túlélnénk, de ez egy igazságtalan döntés lenne – jelezte.