Nem ismer országhatárokat a szaharai por, ezt a NASA légkörkutatói is bizonyították. Évente több száz millió tonna finom homokszemcse emelkedik fel Észak-Afrika sivatagjaiból a légkör magasabb rétegeibe, hogy a széljárás ezeket a gigantikus porfelhőket a Földközi-tengeren át egészen Európa északi feléig sodorja. Bár a leülepedő por értékes ásványi anyagokkal táplálja az erdei és mezőgazdasági talajt, a településeken jelentősen ronthatja a levegőminőséget, ami az asztmások és a légúti betegek számára egészségi kockázatot jelenthet.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szakemberei folyamatosan monitorozzák a légköri mozgásokat, és rendszeresen adnak ki hivatalos tájékoztatást és porszennyezési előrejelzést olyankor, amikor egy déli-délnyugati légáramlás nagyobb mennyiségű szaharai port sodor az ország fölé. Ha a sivatagi részecskékkel teli levegőtömeg csapadékkal is találkozik, a por az esőcseppekkel együtt mosódik a felszínre, ezt a mindennapi jelenséget hívja a köznyelv vörös vagy sáros esőnek. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy esőzés után finom, sárgás lerakódás borítja be az autók felületét, ez a bosszantó jelenség a bizonyítéka annak, amikor a lezúduló csapadék szó szerint kimossa a légkörből a fölénk sodródott sivatagi port.