Az elhúzódó lehűlés jelentős mértékben hátráltatta idén a tavasz egyik legintenzívebb mezgőgazdasági kampányát, így az elmúlt évekhez képest akár két héttel is később kezdődött a burgonyaültetés megyénkben.

Egy évtized megfelezte a termőterületet

Mint Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője érdeklődésünkre kifejtette, a pityókaültetés idén valóban április közepén kezdődött, de ez nem jelentett különösebb problémát, mivel az idő felmelegedésével a gazdák behozták a késést, így mára a burgonya kétharmadát már elültették, és ha a napokban nem romlik el az időjárás, a héten be is fejezik a munkát.
Az időfaktor ugyanakkor fontos: jó, hogy a pityóka mihamarabb a földbe kerüljön, hogy a talaj kedvező nedvességét ki lehessen használni. Mert bár tavasszal valamelyest pótlódott a csapadék, „az időjárás igazított a hiányon”, még mindig nem elegendő a víz, így – bár pedológiai szárazság nincs a megyében – sürgős és nagy szükség lenne kiadós esőkre, állapította meg a szakember. Hozzáfűzte: a tavaly „szűk 6000 hektáron” ültettek pityókát, és az átlagtermés 20-21 tonna volt hektáronként. Az idei adatok még nem ismertek pontosan, de a kimutatások szerint nagyjából 5500-6000 hektáron fognak burgonyát ültetni a Hargita megyei gazdák. 

A megyében ugyanakkor egyre kevesebb kistermelő foglalkozik burgonyatermesztéssel, jelenleg ez az elsődleges oka annak, hogy évről évre csökken a burgonyaföldek területe.

A statisztika borúlátó: tavaly közel 400 hektárral csökkent a burgonyatermesztésre használt terület 2023-hoz képest, így már több mint három esztendeje, hogy 7000 hektár alatt van a burgonyaföldek területe. Összehasonlításként: alig egy évtizede a megye területén még 14 000–15 000 hektáron termesztettek pityókát, ami jól mutatja a csökkenés mértékét.

Szűkülő lehetőségek – elemez a kutató

– Hargita megye hagyományosan az egyik vezető burgonyatermesztő térség Romániában, de sajnos azt kell mondanom, hogy az utóbbi években egyértelmű visszaesést tapasztalunk – mondta érdeklődésünkre Szép Róbert, a csíkszeredai Vadászati és Hegyvidéki Erőforrások Kutató és Fejlesztő Intézetének (ICDCRM) igazgatója, ezzel megerősítve a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság által mondottakat. Mint fogalmazott, a hanyatlás elsősorban a kistermelői szférát érinti, akik egyre inkább csak saját szükségletre termesztik a burgonyát, az értékesítés esetükben mindinkább háttérbe szorult.

– Az értékesítési lehetőségek beszűkültek. A nagyobb szupermarketek ritkán vásárolnak közvetlenül a termelőktől, inkább közvetítőket részesítenek előnyben, és nagyon szigorú minőségi követelményeket támasztanak. Ezeket a kisebb gazdák gyakran nem tudják teljesíteni. Emellett a helyi piacok is zsúfoltak, az árak pedig olyan alacsonyak, hogy sok esetben nem fedezik a költségeket sem – részletezte a problémákat a szakember.

Drága műtrágya, olcsó importburgonya

A gazdasági természetű nehézségeket idén is tovább súlyosbította az inputanyagok – műtrágya, permetezőszerek, üzemanyag – árrobbanása. 
– A Covid-19-világjárvány idején világszerte megbomlottak az ellátási láncok. Gyárak álltak le, szállítások akadoztak, az alapanyagok pedig hiánycikké váltak. Ez magával hozta a műtrágyák, permetezőszerek és üzemanyagok árának drasztikus növekedését. A járványt követő infláció, majd a 2022-es ukrajnai háború pedig újabb lökést adott az áremelkedéseknek: az ukrán és orosz műtrágyaexport megszakadása különösen érzékenyen érintette az európai, ezen belül a Hargita megyei gazdákat is – magyarázta Szép Róbert.
Mindeközben a piacokat elárasztotta a külföldről – főként Nyugat-Európából – érkező burgonya, gyakran olcsóbban, mint amennyiért a helyi gazdák elő tudnák állítani. 

– Ebben a helyzetben sokan már nem látnak gazdasági szemponból értelmet abban, hogy eladásra termesszenek. Inkább csak saját fogyasztásra dolgoznak, így próbálják csökkenteni a veszteségeiket.

Jó lenne védjeggyel védeni

A kilátások azonban nem teljesen reménytelenek, véli a kutató-igazgató, aki szerint összetett megközelítéssel lehetne javítani a helyzeten.
– Először is bővíteni kellene a helyi értékesítési lehetőségeket: több termelői vásár, közösségi értékesítési platformok kellenének, hogy a gazdák közvetlenül juthassanak el a fogyasztókhoz. Emellett nagy szükség volna arra is, hogy a termelők szövetkezetekbe tömörüljenek. Közösen nagyobb mennyiségben, egységes minőségben és csomagolással tudnának a nagy áruházláncok felé is nyitni, javítva piaci pozícióikat.
Az igazgató szerint további kitörési pont lehetne a feldolgozás fejlesztése:

ha nemcsak nyers burgonyát tudnánk eladni, hanem például burgonyacsipszet, fagyasztott burgonyát vagy burgonyalisztet is elő tudnánk állítani, az jelentősen növelné a termék hozzáadott értékét.

Ehhez természetesen tároló- és feldolgozókapacitások kiépítése lenne szükséges, amit Szép Róbert szerint helyi, megyei vagy uniós fejlesztési források is támogathatnának.

– A fogyasztók szerepe is kulcsfontosságú. Tudatosítani kellene, hogy helyi terméket vásárolva nemcsak jobb minőséget kapnak, de a helyi gazdákat is támogatják. A vásárolj helyit jellegű kampányok, helyi védjegyek mind segíthetnek abban, hogy újra megerősödjön a hargitai burgonyatermesztés – fogalmazott Szép Róbert.