Őszhöz közeledve a medvék jellemzően többet és gyakrabban esznek, így készülnek fel a téli időszakra. Az évnek ebben a szakaszában a fokozott táplálékbevitel igénye még azokat a példányokat is közelebb hajtja a településekhez, mezőgazdasági területekhez, amelyek egyébként kerülik az ember közelségét. Ilyenkor megnő a medvék okozta károk és a nagyvaddal való találkozás lehetősége is, és ezen egyáltalán nem segítenek olyan tényezők, mint hogy az elmúlt évek során Csík térségében is általánossá vált a szántóföldi kukoricatermesztés, vagy hogy a kertek fái tele vannak érett gyümölcsökkel. A „terített asztal” hívására a medvék az erdőkből rendszeresen lejárnak a mezőgazdasági területekre, és sok példány a települések határánál is beljebb merészkedik. 

Fel kell készülni a „medvejárásra”

Ez az időszak jellemzően szeptember közepéig tart, addig szinte bárhol lehet medvékkel találkozni a megyében, ez alól még a nagyobb városok peremlakótelepei, kertvárosi övezetei sem jelentenek kivételt. Arról, hogy mit lehet tenni, lapunk Szabó Szilárdot, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség Természetvédelmi Osztályának vezetőjét kérdezte. A szakember szerint, ahol ez lehetséges, ott a villanypásztor bizonyul kézenfekvő megoldásnak a medvék távoltartására, de hangsúlyozta: ez a védekezési mód is csak akkor eredményes, ha a területtulajdonosok szakszerűen állítják fel és helyezik üzembe ezeket a rendszereket. 

– Megfelelően tervezett, kivitelezett és karbantartott rendszerekre van szükség ahhoz, hogy a villanypásztor hatékony legyen. A vezeték hosszától és a drótok térbeli helyzetétől nagyban függ, hogy működik-e a módszer: figyelembe kell venni, hogy ha nem elég alacsonyra helyezik az alsó drótot, a medvék beásnak a föld alá és átbújnak alatta, ellenkező esetben, ha a felső drót nincs elég magasan, a medve átugorja azt

– magyarázta. 

Az ember az erdőbe, a vad a határba jár

Szabó Szilárd ugyanakkor meg­jegyezte, ebben az időszakban az erdei gyümölcsök és az erdei gombák begyűjtése is zavarja a medvéket. Egyrészt ezzel csökken az élőhelyükön elérhető táplálék mennyisége, másrészt az erdeigyümölcs-begyűjtők – elsősorban maguk is a medvével való találkozástól tartva – csoportosan, zajt csapva, kutyákkal járják az erdőt, gyakran  tüzet is gyújtva – s nemegyszer őrizetlenül hagyva azt. Ez a viselkedés elriaszthatja ugyan a medvéket, de eredménye az, hogy máshová mennek élelmet szerezni. 

A nagyvadak is mérlegelnek

Csíkszéken mára gyakorinak számít a medveészlelés, többé-kevésbé rendszeressé váltak a RO-Alert veszélyhelyzeti jelentések is. Csak az elmúlt hét eseményeiből szemlézve: a közösségi oldalakon olyan felvételeket osztottak meg, amelyeken csíkzsögödi kertekben látható a medve; gombagyűjtés közben medve sebesített meg egy férfit Csatószegen; egy héttel ezelőtt Kotormányban is járt a medve, előbb a szabadban legeltetett tehenek közé tévedt, de ezeket nem bántotta, inkább elmenekült előlük, ezt követően végigrohant a falun, elszaladt az utcán járó emberek mellett. Ez a viselkedés egyébként Szabó Szilárd szerint nem meglepő, mivel a nagyvad fel tudja mérni, ha túlerővel áll szemben.

– Mindenki hajlamos azt gondolni, hogy a medve nagy és vérengző,  nem fél semmitől. De ez nem igaz. Ahogy minden ragadozó, a medvék is mérlegelnek: ha úgy gondolják, hogy a befektetett energia nem térül meg, nem támadnak. A farkasoknál is megfigyeltük már azt, hogy az egészséges, erős, kifejlett háziállatok nyugodtan sétálnak közöttük, hiszen ok nélkül nem támadnak rájuk

– részletezte a szakember, aki szerint az is ritka, hogy medve felnőtt állatot megtámadjon.

Jelentős populáció

Kérdésünkre a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség Természetvédelmi Osztályának vezetője azt mondta, Hargita megyében megközelítőleg 3000 medve él. Tapasztalata szerint az állatok augusztus dereka és szeptember dereka között okozzák a legtöbb kárt az embereknek. Megjegyezte, sok esetben a károsult személyek azt hangoztatják, nem számítottak a medve látogatására. 

– Ebben az időszakban vidéken bárhol megjelenhet a medve. Úgy kell az értékeinket védeni, hogy minden veszélyben van a jelenlétük miatt. S bár a kárterítési rendszer működik, mindenki elsősorban a saját értékeit kell megvédje. Nem az a jó gondolkodásmód, hogy csak az állam segítségében bízunk

– magyarázta. Úgy fogalmazott, a villanypásztor mellett a masszív kerítés is jó védelmet jelent, ahogy az is, hogy a gazdák éjszakára bezárják az állataikat. A háziállatok eleségének elzárása is kulcsfontosságú, de a gyümölcsök időbeni szüretelése is megoldás lehet a medvék látogatásának elkerülésére, azok ugyanis az illatokat, szagokat több kilométerről is megérzik.

– Csökkenteni kell annak lehetőségét, hogy a termőföldeken és a háztáji gazdaságokban vagy a települések utcáin medvék könnyen hozzáférjenek a táplálékhoz. Tulajdonképpen ez a kulcs. Ne feledjük, hogy nekünk is van felelősségünk a károk megelőzésében

– mutatott rá.