A Sószoros körüli magaslatokról hallani, ahogy a mélyben levő üregekben – ahol utat tört magának a sóbányába zúduló Korond-patak vize – visszhangot kelt a beomló talaj és sótömbök. Mivel a területen bármikor megmozdulhat a föld, és újabb omlások is megjelenhetnek, a védelmi munkálatokat teljesen leállították. Ottjártunkkor, szerdán reggel a hatóságok senkit nem engedtek a veszélyessé vált terület közelébe: a parajdi lakosok távolról, aggódó tekintettel figyelték, ahogy a két, több méter átmérőjű víznyelőben eltűnik és a mélybe zubog a megáradt patak vize, miközben a munkagépek leállítva sorakoztak a Sószoros nyugati bejáratánál. 

– A bánya megmentésében már nincs remény, arra van, hogy akik még lent vannak, épségben tudjanak visszatérni – fogalmazott a helyszínen lapunknak egy parajdi lakos, aki úgy tudja, huszonöt bányászmentőt szerdán „visszaküldtek a föld alá”, hogy a látogatóknak fenntartott kezelőszinten maradt, még menthető javakat a felszínre hozzák. 

A községbe érkezve egyértelműen érződik, hogy a bányába áradó víz a turizmus és a lakosság hosszú évek alatt felépített jövőképét is elmosta: Parajd lakosai elkeseredettek, bosszúsak és kiábrándultak, úgy vélik, hogy a bányavállalat és az elöljárók hazudtak nekik, félrevezették őket. Legfőképp a bánya helyi vezetését hibáztatják, azt hangoztatva, hogy a közösség helyett a saját érdekei­ket és jövedelmüket nézték.

Hatalmas rézsűk és munkagépek a víz alatt

Az egyik helyszínen tartózkodó, neve elhallgatásával nyilatkozó bányász megerősítette, egy több mint húszfős mentőcsapatot mozgósítottak, hogy a még kihozható javakat mentsék. Mint mondta, már a vízbetörések kezdetekor veszélyes volt a bánya érintett szintjein való közlekedés, mostanra pedig a szinteken már 9–20 méter mély, több méter átmérőjű víznyelőket mosott ki a betörő víz. Kérdésünkre azt is elmondta, hogy az az információ, miszerint a bányából elterelték és szivattyúzták a vizet, csak részlegesen igaz, mivel állítása szerint a bányának egy nagyobb teljesítményű szivattyúja van a föld alatt, aminek kapacitása viszont eltörpül a beáramló víz mennyiségéhez mérten. 
Egy nyugalmazott bányászt kérdezve azt is megtudtuk, hogy több nagy méretű munkagép ott maradt a föld alatt, ezeket egyszerűen lehetetlen feladat lett volna kihozni a tárnákból. 

– Egy nagy méretű sóma­rógép és két nagyobb dömper maradt lent, ezeket már az üzembe helyezésükkor darabokban szállították le, és ott rakták össze, mivel nem fértek volna el a járatokon. Ezek értéke együttesen nagyjából másfél millió euróra (kb. 7,5 millió lej – szerk. megj.) rúg – állította a volt bányász, aki huszonhárom évig volt a sóbánya alkalmazottja. 

A vízügyi igazgatóság szerdai közleménye szerint az megnövekedett vízhozam miatt a felszíni szivattyúk egyikében is károk keletkeztek, miután annak motorját elérte a víz. A közlemény szerint a szerdai napon közel 13 köbméter/másodperces vízhozamot mértek a Korond-patakon.

Védőgátat húznak a látogatói szint elé

A bánya bejáratánál sikerült megszólaltatnunk egy, a mélyből felérkező alkalmazottat, aki szerint a szerdai nap során minden energiát arra fordítanak, hogy a látogatói szint és a Telegdy-részleg közé – nagyjából azon a részen, ahol a látogatókat a mélybe szállító buszok állomásoztak – két betonfalat építsenek fel. A munkálatban segédkező egyik külsős vállalat alkalmazottja szerint, mivel a betonkeverő teherautók nem férnek el a járatban, homlokrakodóval kell lehordaniuk a betont, amit egy nagyteljesítményű pumpával juttatnak a kijelölt helyre. Kérdésünkre nem tudták megmondani, hogy a munkálat mennyi időbe telhet, de megerősítették, hogy az eddigi formájában ismert látogatói szintet teljesen el kell zárniuk, hogy a víz ne törhessen fel a magasabban lévő szintekre. Arra a kérdésünkre, hogy léphetnek-e fel stabilitási problémák a bánya különféle szintjein, már nem válaszoltak.

Szofisztikált nyilatkozat a sóvállalattól

Mind a helyzet súlyosságát, mind a lakosság panaszait tekintve későre, de nyilatkozatot adott ki az Országos Sóvállalat (Salrom) kedden. A bányászok, a vízügy és a katasztrófavédelem által elvégzett munkálatokat felsorolva kiemelték, hogy kiváltották a szükséges engedélyeket egy fő és egy másodlagos, beton aljzatú patakmeder kiépítésére, ugyanakkor egy geológiai szaktanulmányt is megrendeltek, aminek eredménye szerda után várható. Mint írják, a bánya területe megközelíthetetlenné vált, ami ideiglenesen szükségessé tette mind az üzemeltető személyzet, mind a gépek visszavonását a munkaterületekről egészen addig, amíg a vízhozam elfogadható szintre nem csökken. Csak ezt követően nyílik lehetőség a helyzet további felmérésére, illetve a Korond-patak medrében szükséges munkálatok folytatására. A közlemény arra is kitér, hogy a turisztikai tevékenységek újraindítása csak az utóbbi áradások hatásainak értékelése és a szabadidős bázis szerkezeti szakvéleményezése után válik lehetővé, ugyanakkor az eset „nem számszerűsíthető veszteséget” okozott a sótársaság és a község számára egyaránt.

Gátat építenének a Korond-patakra

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerdán bejelentette, hogy a megyei Katasztrófavédelmi Bizottság legutóbbi döntése szerint sürgősségi jelleggel forrásokat kell biztosítani egy víztározó létesítésére a Korond-patak mentén, aminek a műszaki tervét mihamarabb el kell készíteni. Ennek okán a Salrom haladéktalanul köteles megtenni minden intézkedést a stabilitási vizsgálatok elvégzésére, valamint a bánya föld alatti vizeinek kezelésére és elvezetésére szolgáló műszaki megoldások azonosítására, közölte. A bizottság határozata szerint az Országos Vízügyi Igazgatóság, valamint a Maros Vízügyi Igazgatóság közreműködésével kell a beruházást megvalósítani, ehhez pedig haladéktalanul meg kell kezdeni a Korond-patak mederelterelési munkálatait. 

Mentőöv a turizmusnak?

A megyei önkormányzat elnöke még kedden este beszélt arról, hogy „két irányban” keresnek megoldást a turizmus helyreállítására. Egyrészt a műszaki munkálatok megvalósulását kell mihamarabb elérni, ugyanakkor turizmusban tevékenykedő szakemberek és vállalkozók bevonásával kezdeményezte egy válságkezelő bizottság létrehozását, ami mentőövet nyújthat a parajdi vendéglátóknak egy új stratégia kidolgozása által. Antal Lóránt szenátor ugyancsak kedden este jelentette be, hogy a megyei tanács elnökével és a község vezetésével vasárnap este falugyűlést hívnak össze Parajdon, ahol a további lépéseket és lehetőségeket beszélnék át. A község vendéglátóegységei­ben ez idő alatt sorra mondják vissza a foglalásokat – az egyik nyilatkozótól megtudjuk, hogy az összes júniusi foglalását visszamondták, egy másik szerint csak a pünkösdi búcsú kapcsán náluk megszállók foglalásai maradtak meg. 

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is együttérzéséről biztosította a parajdi embereket. Keddi Facebook-bejegyzésében azt írta: minden támogatást megadnak Parajdnak, és a Salrom első számú prioritása kell legyen a bánya rendbetétele. Szerdán Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a következő üzenetet tette közzé Facebookon: „Telefonon egyeztettem Kelemen Hunorral a Parajdon kialakult drámai helyzetről. Biztosítottam, hogy a magyar kormány minden anyagi és gyakorlati segítséget megad a károk felméréséhez és a helyreállításhoz. Székelyföld számíthat ránk!”