Adósokk vidéken is

Egyes helyi adók akár 80 százalékos emelkedését eredményezte a kormány második megszorító intézkedéscsomagja, az év elején summás kiadásokkal szembesülő lakosság pedig Hargita megyében is elégedetlenségének ad hangot – jobbára a virtuális térben, vélt vagy valós felelősöket nevezve meg a kialakult helyzetért. Molnár József, Tusnád község polgármestere szerint azonban az önkormányzatoknak nem volt választási lehetőségük: a döntés elmaradása csak még súlyosabb terheket rótt volna a lakosságra, illetve a települések működésére.

Vlaicu Lajos
Adósokk vidéken is
A szentábrahámi községháza pénztára. Az ablakok változatlanul, a pénztárcák kétakkorára nyílnak Fotó: Hodgyai István

Közfelháborodást váltott ki a lakosság körében a helyi adók összegének megemelése, és sokan úgy vélik, az önkormányzatok dönthettek volna másként is. A helyzet azonban ennél összetettebb. Az adóemelések hátteréről és következményeiről Molnár Józsefet, Tusnád község polgármesterét kérdeztük – az elöljáró szakmáját tekintve gazdasági elemző és könyvelő szakértő, korábban pedig az önkormányzat adó- és illetékosztályán is dolgozott.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!


Kötelező volt elfogadni az új adókulcsokat

– Az adóhatározat végrehajtása alól egyetlen önkormányzat sem bújhatott ki

– hangsúlyozta Molnár József. Az újonnan bevezetett adókulcsok magasabb szorzók alkalmazását tették kötelezővé, ami elsősorban az ingatlanadóknál eredményezett nagy növekedést. A gépjárműadók esetében a változás mértéke eltérő. A polgármester kiemelte: az adószám (cod fiscal) által meghatározott értékeken felül az önkormányzatoknak joguk van további adótöbbletet is elfogadni, ám tudomása szerint ezzel egyetlen település sem élt. 

– Ha az önkormányzatok nem fogadták volna el az adóhatározatot, az a tavalyi adó mellé még egy százszázalékos drágulást eredményezett volna. Ebben az esetben az Országos Adóhatóság (ANAF) automatikusan büntető szorzót alkalmazott volna a tavalyi adóértékekre

– magyarázta. Szerinte az adóhatározat elutasítása a vidéki településeket megbénította volna: az önkormányzatok eleshettek volna a központi költségvetésből visszaosztott jövedéki bevételektől, amelyek a működésük alapját képezik. Tusnád esetében az önkormányzat már most is a minimális létszám alatt működik, miközben 35 beteggondozó bérét kell biztosítania. Ezek a kiadások tavaly év végére megközelítették az 1,5 millió lejt. Emellett a fűtéspótlékra fordított összeg mintegy 300 ezer lej volt, amelyet központi források hiányában teljes egészében helyi szinten kellett volna előteremteni, jelezte. 

– Az önkormányzatok sem értenek egyet az emeléssel, de nem volt más reális választásuk, mint a hatályos jogszabályok szerint eljárni. Az az elképzelés, hogy a határozat elfogadásának elmaradása büntetlen maradt volna, egyszerűen téves

– jelentette ki. 

Adósokk vidéken is
Alcsíki falukép, szánkózóval. Az adóemelés okán jelentős többletkiadásokkal indul az új év, és ez még csak nem is a lejtő alja

Tévhitek terjednek a közösségi médiában

A közösségi médiában elterjedtekkel ellentétben az adóemelés elutasítása nem lett volna következmények nélküli. 
Ha egy adófizetőnek nincs korábbi tartozása, 2026. június 30-ig kaphat adóigazolást, amely például pályázatokhoz vagy örökösödési eljárásokhoz szükséges. Az év második felében indított adminisztratív procedúrák esetén azonban már feltétel az adott év első felére esedékes adó befizetése. Ellenkező esetben az igazolás ugyan kiállítható, de az érintett adóhátralékosként szerepel a rendszerben. Hagyatéki ügyeknél különösen szigorúak a szabályok: az ingatlanon nem lehet adótartozás, mert a közjegyző nem folytathatja le az eljárást hátralék esetén.
Gépjármű forgalomból történő kivonása esetén elegendő ugyan az adott jármű éves adójának befizetése, ám eladásra csak akkor kerülhet sor, ha nincs fennálló tartozás az önkormányzat felé. 
A polgármester ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy 2027-ig elnapolták azt az intézkedést, amely szerint a közjegyzőknél nyilvántartott ingatlanérték-becslések alapján adóztatnák a tulajdonosokat. Ez újabb jelentős terhet róhatna a lakosságra, bár nem biztos, hogy a kormány élni fog ezzel a lehetőséggel.

Többet fizet, aki kivár

Szintén a közösségi médiában terjednek olyan felhívások, amelyek arra buzdítják az embereket, hogy a lehető legkésőbbi időpontig várjanak az adók befizetésével, ezzel is kifejezve elégedetlenségüket és tiltakozásukat a Bolojan-kabinet döntése ellen. Csakhogy ilyen formában ez nem célravezető, jelezte az elöljáró.

– Az egyszerűbb számítás kedvéért tételezzük azt, hogy valakinek az adója 100 lej. Ha márciusig befizeti, a 10 százalékos kedvezmény okán csak 90 lejt kell erre szánjon. Ha viszont december végén rendezné a tartozást, már 110 lejt kell kifizetnie, mert kedvezmény sem jár, és a hátraléki kamatot sem lehet elkerülni

– mutatott rá. Mivel az adóba fizetendő tételek jelentősek, nem mindegy, hogy a polgárok élnek-e a kedvezményes befizetési határidővel. 





Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!