Az elmúlt évek során Hargita megyében jelentősen és exponenciálisan nőtt a barna medvék okozta vadkárok száma: a 2013–2023 időszakban hivatalosan 3058 ilyen esetet jelentettek. Romániában 2023-ban 2749, medvék okozta kárról született jelentés, a kártérítések értéke pedig meghaladta a tízmillió lejt. Országos átlagban az egy kárra megítélt jóvátétel megközelítette a négyezer lejt.

Adatbánya, a felterjesztések alapja

A medvék nemcsak a mezőgazdasági terményekben és háziállatokban tettek, tesznek kárt, populációjukkal együtt a közúti balesetek és emberek elleni támadások száma is nőtt. A nagyvadak lakott területeken való megjelenésének tendenciáját a 2016-ban bevezetett vadászati tilalom is súlyosbította, a kiesett mortalitási faktor óhatatlanul a medvepopuláció növekedéséhez és az emberek kiszolgáltatottság-érzésének fokozódásához vezetett – mondta beszélgetésünk során Miklós Levente.
Hargita Megye Tanácsa és Vidékfejlesztési Egyesülete már 2013-tól figyelmet fordít a barna medvék által okozott károk monitorozására. Az elmúlt évek alatt összegyűjtött adatokat kategóriák szerint rendszerezve, a szakminisztériumoktól, a kormánytól és Borboly Csaba mint a Régiók Európai Bizottságának tagja által kezdeményezett és a bizottság által elfogadott, nagyragadozókra vonatkozó két jelentése révén felterjesztésekben kérték a jogszabályok módosítását és az erősebb prevenciós intézkedéseket. Ezek a javaslatok főként a mezőgazdasági és vadkárok mérséklésére, a vadásztársaságok megfelelő anyagi támogatására, valamint az emberi biztonság védelmére irányultak. A megyei önkormányzati intézmények és az egyesület kapcsolatot tartanak a medvék okozta károk elszenvedőivel, a medvetámadások áldozataival, tanácsadást nyújtanak számukra a kártérítési eljárásokban és jogi segítséget is biztosítanak. Eddig több száz esetben igyekeztek segíteni a károsultaknak, 23 áldozatnak ugyanakkor kártérítési perek elindításában segítettek, amely révén összesen 200 ezer euró összegű kompenzációt ítéltek meg, amiből eddig 100 ezer eurót fizetett ki az állam a károsultaknak.

Van mit tematizálni

Emellett információs kampányok és rendezvények szervezésével igyekeztek felhívni a figyelmet a barna medvék okozta problémákra. Van, amiről beszélni: az elmúlt évtizedben a megye barnamedve-állománya közel 175 százalékkal nőtt, és ezzel párhuzamosan a bejelentett károk száma is jelentősen emelkedett. A 2017 és 2023 közötti időszakban a hivatalos bejelentések szerint a medvék évente átlagosan 367 alkalommal okoztak kárt, szemben a vadászatuk betiltása előtti évi 121 káresettel. A mezőgazdasági károk mellett a közúti balesetek és embereket ért támadások száma is folyamatosan növekedett: a rendőrségi adatok szerint a 2017–2023 közötti időszakban 88 közúti baleset történt medvék miatt, míg az orvosi statisztikák szerint 2015 óta 114 ember került kórházba medvetámadás következtében, melyek között sajnálatos módon több halálos kimenetelű is volt. A kormány 2021-ben hozott egy sürgősségi rendeletet (81/2021) a medvetámadásokra való azonnali reagálás tekintetében, ami lehetővé tette a medvék elűzését, elaltatását, kilövését lakott területeken belüli veszélyes helyzetek esetén. Emellett Hargita Megye Tanácsa vadkármegelőzésre kö­zel 300 ezer lej támogatást nyúj­tott, amiből nagyrészt alta­tólövedékes fegyvereket, med­ve­biztos hulladéktárolót és vil­lanypásztorokat vásároltak, egy medveszállító ketrecet, va­la­mint egy konténer típusú med­ve­csapdát.

Hatékony intézkedéseket vár a lakosság

A közvélemény is növekvő aggodalommal figyeli a medvék által okozott problémákat. Egy 260 fős célzott felmérésben helyi önkormányzati és vadászati szakemberek, csendőrség, állatorvosok, mentőszolgálatok és más érintett személyek osztották meg tapasztalataikat és véleményüket a jogszabályok hatékonyságáról. Az eredmények azt mutatták, hogy a megkérdezettek szükségesnek tartják a hatékonyabb intézkedések bevezetését. A medvék természetes élőhelyének helyreállítása és a medvepopulá­ció fenntartható kezelésére va­ló törekvés érdekében több szakmai találkozót tartottak. Ezenkívül a helyi önkormányzat több európai fórumon is be­mu­tatta a helyzetet, legutóbb no­vem­ber elején, az Európai Nagyragadozó Platform része­ként működő Regionális Nagyragadozó Platform helyi talál­ko­zóján, részletezte Miklós Le­ven­te.
A szakember megjegyezte: a Hargita megyei hatóságok és civil szervezetek folyamatosan dolgoznak azon, hogy mérsékeljék a barna medvék által okozott problémákat és elősegítsék az ember és medve együtt élését, azonban az eddig tett lépések és a legutóbbi jogszabályi változások mellett is szükséges a további állami és európai szintű együttműködés a probléma hosszú távú, fenntartható kezeléséhez. Azzal, hogy a 2016–2021 közötti időszakban a barna medvék okozta problémák kezelésére kevés gondot fordított a törvényhozás, véleménye szerint egy olyan nehezen visszafordítható folyamat elindulását nézték tétlenül, amelyet a 2021–2023 közötti számos jogszabályi módosítások és korrekciók sem tudtak már megfékezni.

Nem játék

A barna medve, Románia legnagyobb vadon élő ragadozója, jelentős populációval rendelkezik Hargita, Kovászna és Brassó megyében. A legutóbbi tanulmány szerint Romániában 7536–8093 egyed él, ami a medvék európai populációjának mintegy 35 százalékát teszi ki. A medveprobléma az ország felét, nagyjából 20-22 megyét érint. Becslések szerint Hargita megye területén 2000 fölött van a medvék létszáma. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség adatai alapján 2023-ban 505 medvekárt jelentettek, amelynek összértéke meghaladta a 2,1 millió lejt – és fontos megjegyezni, hogy ezek csak a hivatalosan jelentett károk, a valóságban sokkal több incidens történhetett. Az egy kárra jutó kártérítés átlagosan 4269 lej volt, ami meghaladta az országos átlagot. A károk mezőgazdasági terményekben és háziállatokban keletkeztek, és súlyosan érintették a helyi gazdákat. Ezekben az esetekben fontos, hogy a lakosság is felelősen viselkedjen, a tulajdonukban lévő állatokat be kell jelenteni, azok fülszámmal kell rendelkezzenek, és a termőterületeket is védeni kell.