A 2006/407-es vadászati törvény idén júliusi kiegészítése országosan 426 barnamedve kilövésében maximalizálja a következő időszakra érvényes kvótát. Ebből megelőző jelleggel 73 példány Hargita megyében ejthető el, gyakorlatilag mindegyik vadászterületen egy-egy, amíg el nem érik a felső határt. Csakhogy a vadásztársaságok és az erdészeti hivatalok által évente elkészített vadállomány-felmérések számsorai alapján ez kevés lesz a túlszaporodás visszaszorításához. A megállapítás tényként kezelhető, ha például azt veszük, hogy a megye három északi, a megyei erdészeti igazgatósághoz tartozó vadászterületén idén összesen 123 medvét számoltak meg – Maroshévíz (37), Borszék (39), Tölgyes (47) –, s ez a szám háromszorosa az optimálisnak. Az optimális szám pedig szakértők szerint azt jelenti, hogy egy adott területen annyi példány él, amennyi biztosítja a faj fennmaradását, miközben a lehető legkevesebb kárt okozza és nem jelent veszélyt az emberekre. 

Évente tízszázalékos növekedés sem kizárt

A csíkszeredai vadászegyesület évente elvégzi a medvepopuláció felmérését saját, mintegy 97 ezer hektáros területén, amely összesen nyolc vadászterületet foglal magában. Hatáskörük a Nagyhagymástól egészen Sepsibükszádig, azaz a megye határáig terjed. Hozzájuk tartozik a Hargita vonulata, a Gyimesek és a Kászonok – mondta Bencze István, a vadásztársaság igazgatója. – Az általunk felügyelt területeken a tavasszal készült becslések alapján 342 medvét jelentettek, Csíkszentdomokos és Balánbánya környékén 60, Csíkkarcfalva környékén 40, a Gyimesekben 35, Csíkszereda környékén, Csíkmadarastól Csíkzsögödig 46 medvét számoltunk. Az Úz völgyében 35, Kászonújfaluban 36 és Kászonban 31 medvét jegyeztek a kollégáim. A csíkszentsimoni részen 59 medvét tartunk nyilván. Az idén 7, emberre veszélyes medvét lőttünk ki – jegyezte meg az igazgató, utalva a módosított 2021/81-es sürgősségi kormányrendeletre, amely lehetővé teszi, hogy lakott területeken az agresszív, támadó fellépésű vadakat egy azonnal felálló bizottság döntése alapján kilőhetik. 

Bencze István egy érdekes összefüggésre is rávilágított: mint jelezte, a medvéket nem szabad etetni, a vaddisznókat viszont igen, és a kettőt nem lehet elválasztani egymástól. Az afrikai sertéspestis megtizedelte a vaddisznókat, és bizonyos területekről teljesen eltűntek. Ezért nem is szerveznek hajtóvadászatokat, ezek hiánya pedig hozzájárult ahhoz, hogy a medvék már nem félnek az embertől. A medvék megszokták az emberek közelségét, az erdők tele vannak gombászókkal, erdei munkásokkal és kirándulókkal, s mivel a medve lépten-nyomon emberekkel találkozik, kihalt belőle az ösztönös félelem. Erre azok a turisták is ráerősítenek, akik az útszélen etetik őket.
– A 342 medve hatalmas szám. Fiatal erdész koromban ritkán láttunk medvét, még ritkább volt a kétbocsos anyamedve, míg napjainkban a három- és négybocsos anyaállat sem ritka. 2016 óta nem vadásztuk a medvéket, akkor az állományt 6000 példányra becsülték az országban. A tanulmányok szerint a medvepopuláció évente 10 százalékot nő. Nyolc év alatt, ha csak a tanulmányokra hagyatkozunk, a nagyvadállomány rég elérhette a 10 ezer példányt – mutatott rá az igazgató. 

Szűkös a kvóta, de a kormányrendelet segíthet

A támadások nagy része értelemszerűen nem vadász-, hanem lakott területek közelében történik. S míg az új, kvótát jóváhagyó törvénykezés érdemben nem bír túl sok jelentőséggel a túlszaporodás visszafordításában, a 2021/81-es sürgősségi kormányrendelet segítséget jelenthet a veszélyes vadak kilövésében. 
– Ha Csík környékén több mint 40 medve van, és kilövünk kettő-hármat, az alapjában semmin sem változtat a populáció szempontjából. Főleg, ha a párzási időszakot követően több anyamedve lesz, mint korábban – hívta fel a figyelmet az igazgató. A csíkszeredai vadásztársaságnak összesen 11 medve kilövését engedélyezték, ilyen területi leosztásban: Balánbánya (2), Csíkszentdomokos, Csík­szenttamás, Csíkkarcfalva és Csíkdánfalva (2), Csíkszereda (1),  Gyimesek (1), az Úz völgye (1), a Kászonok (2) és Csíkszentsimon (2).
– A medvéket, ha csak egy mód van rá, hajtóvadászattal kellene elejtsük, hogy a vadakban ébresszük fel az ösztönös félelmet az ember iránt. Az emberen kívül a medvének nincs más ellensége a természetben – fogalmazott Bencze István.

Hasonló problémák az egész megyében 

Cătălin Mutică, a Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság vezetője az Informația Harghitei portálnak nyilatkozva azt mondta, a védett állatfajokat – medve, farkas, hiúz és vadmacska – évente felmérik az erdészet munkatársai és a környezetvédelmi hivatal képviselői. 
– A medvepopuláció folyamatosan növekszik. Szerencsére az általunk kezelt vadászterületeken nem történt olyan medvés incidens, amely sérüléssel vagy emberi élet kioltásával járt volna – jelezte Cătălin Mutică, megerősítve, a legtöbb medvetámadás a települések közelében történt, és a nagyvadak áldozatai háziállatok voltak. Ezekről értesítették a Környezetvédelmi Ügynökséget. Az igazgató szerint míg tíz éve kétszer több, jelenleg már háromszor annyi medve él a vadászterületeiken, mint amennyi elfogadható lenne. 

– Nehéz közös nevezőre jutni, a környezetvédő és állatvédő civil szervezetek vitatják az erdészek és vadgazdálkodók által végzett felmérések számait. Folyamatban van egy országos projekt a medveállomány megfigyelésére és felmérésére, ezt a Környezetvédelmi Minisztérium vezeti a Marin Drăcea Országos Erdészeti Kutatási és Fejlesztési Intézettel és a területi vadászegyesületekkel, illetve a Romsilva Országos Erdészeti Igazgatósággal partnerségben. A felmérés előzetes adatai a megye tekintetében nagyjából ugyanazt a számot mutatják, mint amit tavasszal becsültek, az talán még magasabb is lehet – jelezte az igazgató.