Júniusban beköszöntött a nyár. Az erdőkön, mezőkön a pacsirták, fürjek köszöntik a nap első sugarait, de falvakban, városon is élvezhetjük a reggeli madárdalt. Szinte órarendet lehetne készíteni arról, hogy mikor melyik madár énekel, hiszen nem egy időben szólalnak meg.
Az egyik legkorábban éneklő madár a kerti rozsdafarkú, később a széncinke, az ökörszem, a citromsármány, a kék cinke, majd az erdei pinty és a rigó énekében gyönyörködhetnek a korán kelők.
A madárvilágban szinte mindegyik faj kikelt kicsinyei táplálásával van elfoglalva. Óriásira tátott csőrű, telhetetlen gyomrú kismadarakat etetnek fáradhatatlanul a szülők. Vannak fajok, amelyeknél már anyjuk méretéhez hasonló nagyságúra cseperedtek a fiókák, és már alig-alig lehet őket madárfiaknak nevezni. Többek között a bagolyfiókák is felcseperedtek már, kirepültek a családi fészekből és önálló életet élnek. A kismadarak egy évben többször is raknak tojást, így sokan már a második költésre készülődnek. 

Az őzgidák is megerősödtek mostanra, és veszély esetén nem lapulnak a fűben, mint születésük után, hanem már versenyt futnak anyjukkal a tavasszal beültetett vadföldeken, amelyek mostanra már szépen zöldellnek. Ezeket általában erdei tisztásokon alakítják ki a vadásztársulatok azzal a céllal, hogy helyben tartsák a vadakat, és azok ne a mezőgazdasági területeken okozzanak kárt. A vadaknak egyébként teljesen mindegy, hogy a fogukra való csemegét külön őnekik vetették, vagy az ember szeretné learatni.

A szarvastehenek csapatát egy rang­idős nőstény vezeti, a csorda pedig nagyrészt többévnyi leszármazottjaiból áll össze. Az újszülött szarvasborjak világra jöttüket követően felállnak és rögtön szopni is szeretnének. Az első táplálkozás hosszú ideig eltart, ezt követően azonban csak néhány perces a szopások ideje. A szarvastehén teje bőséges, az ellést követő hónapban napi 2-4 liter tejet is termel.
A hirtelen jött kánikula miatt megnövekedik a forgalom a vizek környékén, legyen az patak vagy akár erdei pocsolya. Ott zajlik a vaddisznók mozgalmas családi élete is, de gyakran a szarvasok is meghempergőznek a vízben. Nem dagonyáznak, hanem hűsölnek, hogy ezáltal is megszabaduljanak az élősködőktől. A júniusi hűsítő fürdőt a madarak sem vetik meg.