A késő ősz az elmúlás, a zimankós napokra való felkészülés időszaka az erdőn. A hónap elején még őrzi őszi tarkaságát a rengeteg, csakhamar azonban kopaszság veszi át a fák koronái helyét. Gyakran a vaddisznók, akárcsak a bőgés alatt lesoványodott szarvasbikák, a még be nem gyűjtött kukoricásokban csitítják étvágyukat, és igyekeznek minél több tartalékot felhalmozni a téli időszakra.
A medvék sem vetik meg a csemegét, és habzsolva gyűjtik a zsírtartalékot, de nemcsak a kukoricásokban, hanem a gyümölcsösökben is lakmároznak, nem kis fejtörést és kárt okozva a gazdáknak.
Az erdő vadjainak a novemberben beérő vadgesztenye kínál kiegészítő táplálékot. Az állatok nagy része a hónap végére dús téli bundát növeszt, amelyre igencsak nagy szükségük lesz a zord tél folyamán.

Ilyenkor már télies zúzmarát ölt éjszaka az erdő, és lehull az első hó. A rókák is téli, vastag, sötétebb színű bundát öltöttek, és továbbra is a pockok, egerek képezik fő táplálékukat. Más időszakokban a vaddisznókonda nesz nélkül jár az erdő sűrűjében, a hónap vége felé azonban igencsak zajossá válnak. A hangos horkangatás, visítozás a párzási időszak közeledtét jelzi.
A madárdal helyét kínos néma csend váltja fel. Sokan közülük nem kelnek vándorútra, puha, meleg fészket készítenek maguknak, ahol átvészelhetik a kemény fagyokat, a zord szeleket és a hóesést. Itthon telelnek többek között a foglyok, a fürjek, a fácánok, de nem kel útra a ragadozó madarak közül a vércse, a héja, a sólyom, sőt a sas sem. November elejéig a nálunk költő vonuló fajok – köztük a ragadozók is – szinte teljes számban elhagyták hazánkat, helyüket a telelésre érkező, északi vendégek foglalták el. Számos olyan nálunk költő faj is van, amelynek állománya telente jelentősen felduzzad, az északról érkező példányoknak köszönhetően. Ilyen a vándorsólyom, az egerészölyv vagy a vörös kánya. Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó. Leginkább a téli hónapokban lehet belőlük sokat megfigyelni, amint az utak mentén ücsörögnek a fákon, kerítésoszlopokon. Közepes termetű madarak, repülésük során gyakran keringenek, rövid köröket leírva a levegőben.
A medvék is aktívak még, egészen addig, amíg le nem esik az első tartósabb hó, akkor azonban téli álomra vonulnak. Mostanában azonban az enyhe telek miatt igencsak lerövidül a hibernálási idejük.