borús égbolt
Az 1950-es évek divatja
Az 1950-es évek a második világháború utáni időszakot jelentik, amikor a társadalom és a divat terén is jelentős változások következtek be. Az embereket az újjáépítés időszakában a remény és az optimizmus hatotta át, s ezt az érzelemvilágot, a mozgalmasságot a divat is tükrözte.
Az 1950-es évek divattörténete rendkívül izgalmas és jellegzetes volt, hiszen az újraéledő gazdasággal és békeidővel együttesen megjelentek a divatban olyan fontos értékek, mint az otthoni komfort és a stabilitás. Ebben az évtizedben a lányok és nők imádtak naponta többször átöltözni, fülbevalót, cipőt, táskát cserélni. Erre erősítettek rá a divatlapok, társasági rendezvények, amelyekre elmentek bemutatni új ruhájukat, és megbeszélték a divattal kapcsolatos híreket is.
A csípő hangsúlyozása
Az 1950-es évek divatja a hölgyek esetében rendkívül nőies és elegáns volt. A mellbőség, a szűk derékvonal, a nőies alak, a csípő hangsúlyozása mind fontos szerepet kaptak, ezért a ruháknak ezeket a bájokat kellett kiemelniük. A ruhák felső része általában testhezálló volt, míg az alsó rész szoknyaként bővült ki, homokóraszerűen. A használt anyagok könnyűek és kifinomultak voltak, anyaghasználat tekintetében előszeretettel alkalmazták a pamutot, a selymet és a szatént.
A ruhák mellett a női ruhatárból nem hiányozhattak a pulóverek, blúzok és szoknyák sem. Igen népszerűek voltak a szűk ceruzaszoknyák, melyek kiemelték a női idomokat. A kabátok és dzsekik is divatosak voltak, és ezek esetében is az alakra simuló szabásmintákat kedvelték.
Mit viseltek?
Az általános divattrendek között az élénk színek, a geometriai minták és a virágos motívumok szerepeltek, a legnépszerűbb anyagok pedig a pamut, a gyapjú, a selyem és az acetát voltak. A fiatalok körében egyre nagyobb teret hódított a farmerdivat, ennek jegyében a farmernadrágok, farmeringek és -dzsekik mind divatosnak számítottak.
Az ötvenes években a nők ismét szívesen viseltek fűzőt, mellyel még vékonyabbnak mutatták a derekukat, sok anyagból készült szoknyákat, mély nyakkivágású felsőket.
Kiegészítőként a ruhákhoz színben és mintában passzoló fátylas fejdíszt, kalapot, hosszú kesztyűt és széles övet választottak, de a szemet gyönyörködtető, akár gyöngyből készült ékszerek is hódítottak. Ezek mind arra szolgáltak, hogy viselőjük biztos anyagi hátterét hangsúlyozzák, illetve fokozzák az elegancia és stílus együttesét, a gyöngyékszereket pedig nemcsak utcára, otthon is gyakran viselték. Táskából a bőröndszerű kistáskákat választották legszívesebben.
