Visszaveszik a gyilkostói területeket
Felbontja a gyergyószentmiklósi önkormányzat a Gyilkos-tónál birtokolt területek tartós bérbeadására vonatkozó szerződést a Monturisttal – döntötte el csütörtökön délután a városi közgyűlés. Egy társulás létrehozásáról is határoztak, amely a térség tömegközlekedését fogja működtetni.
Gyerbusz néven hoz létre közös fejlesztési társulást Gyergyószentmiklós, Gyergyóújfalu, Gyergyóalfalu, Gyergyócsomafalva és Gyergyószárhegy önkormányzata. Közösen pályáztak elektromos autóbuszok beszerzésére, amelyekkel a térségben megoldanák a tömegközlekedést, ezeket várhatóan a jövő év végére megvásárolják. A gyergyószentmiklósi székhelyű társulás a későbbiekben dönt majd arról, milyen módon üzemelteti majd a járműveket, egyelőre a bejegyzése az elsődleges, hangzott el a közgyűlésen.
Fontos téma volt a tanácsülésen egy 2003-ban kötött koncesssziós szerződés felbontása is. Ezzel adta a Monturist vállalatnak haszonbérbe a gyilkostói területeit Gyergyószentmiklós vezetése. Amint Bajkó László, a tervezet beterjesztője elmondta az ülésen, ha a területekkel a város gazdálkodhat, az évi 150-200 ezer eurós bevételt jelenthetne. Az elmúlt huszonegy évben azonban egyetlen lejnyi hasznot sem látott a város a területekből. Bajkó kifejtette: a városháza jogi irodája által leírt részletes szakvélemény is megerősíti, hogy a szerződés nem felel meg a jogi követelményeknek. A tervezetet egyetlen ellenszavazattal fogadta el a testület. Az ülés után Bajkó ismertette a sajtóval a következő lépéseket: a polgármesternek kell elindítania az eljárást a szerződésbontásra vonatkozóan, ha erre nem lesz hajlandó, harminc nap után írásban figyelmezteti, ha az se használ majd, maga pereli be az elöljárót azért, hogy a bíróság kötelezze a határozat életbeléptetésére.
– Gyakorlatilag úgy kaphatjuk vissza a területeinket, ahogy minket megillet, tehát ingyen, kártérítések fizetése nélkül, alkuk nélkül – fogalmazott Bajkó. Hozzáfűzte: a Monturist létét ez nem fenyegeti, továbbra is árulhat kürtőskalácsot például. Bajkó egyébként arra számít, hogy a cég is bírósághoz fordul azért, hogy az önkormányzat döntése ne lépjen jogerőre.