Régi tornácos házak, kerítésminták, szé­kely­kapuk, kutak, csűrös istállók felkutatásával, fotózásával és dokumentálásával foglalkozó, többéves projektet zár a Gyergyói Szemle Egyesület, melyet a Tarisznyás Márton Múzeum, valamint több építész, grafikus támogatott, fontosnak tartva a népi építészeti örökség átmentését. 
– Annak ellenére, hogy a népi építészet is éppúgy identitásunk része, mint a viselet, a népzene vagy a néptánc, sokkal nagyobb veszélyben van. Míg ötven-száz évvel ezelőtt településeinknek sajátos arculata volt, ma alig van egy-egy tornácos ház, székelykapu, hiszen leromboltuk saját épített örökségünket. Kutatómunkába kezdtünk, hogy a még meglévő értékeket megmutassuk, rávilágítsunk a falvanként eltérő sajátosságokra – beszélt a kutatómunka folyamatairól Nagy József történész, a Gyergyói Szemle Egyesület elnöke. Hozzátette: több mint négyezer fotó készült a Gyergyói-medencében az évek alatt, emellett az archív fotókból is sikerült sok ezret összegyűjteni, ezáltal a régi faluképet is meg tudják mutatni. 

A hamarosan nyilvánosság elé kerülő adatbázisban falvanként lehet rákeresni a különböző építményekre – házakra, székelykapukra, kerítésekre, kutakra és tornácokra. Emellett grafikusok és építészek által készített rajzok illusztrálják a sajátos motívumvilágot, a díszítőelemeket, hogy látható legyen, fénykorukban hogyan néztek ki ezek az építmények. 
Köllő Miklós, Balázs Imre József, Gábor Csaba Zalán, Ferencz Zoltán, Berszán-Árus Bence, Lovász Árpád dolgoztak vagy fognak dolgozni a rajzok elkészítésén, kiszűrve azokat az atipikus építészeti jegyeket, amelyek ad hoc építészeti megoldások során kerültek a Gyergyói-medencébe. A szakmai munkához Kisné Portik Irén néprajzkutatót is segítségül hívták.

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által támogatott projekt honlapja hamarosan elérhető lesz a nagyközönség számára, jelenleg is tart a fényképek feltöltése.

– A gyűjtés tetemes részét Sólyom Csaba néprajzi gyűjtő és restaurátor kollégámmal végeztük, és azt tapasztaltuk, hogy nem veszett még el teljesen a sajátos népi építészeti megoldások kincsestára, vannak még olyan szakemberek, akik birtokában vannak ennek a tudásnak, csak meg kell kérdezni őket. Bízom benne, hogy visszaállítható és újragondolható az a hagyaték, amit gazdag népi építészetünk jelent. Az adatbázis célja az, hogy a ma házat építő új generációk megértsék és értékeljék a gyergyói építészeti hagyományt, ezáltal újragondolják azt és táplálkozzanak belőle terveik kivitelezésekor

– összegzett Nagy József.