A néhai Gál Ernő iskolaigazgató, a Sövér Elek Szakiskola alapítója, valamint neje, Gálné Kovács Irma díszpolgár, a magyar kultúra lovagja, a helyi ősi népviselet, a cifrahímesek és a szokások őrzője és tovább örökítője emlékére állíttatott emlékplakettet Gyergyóalfalu önkormányzata. A tanévzáróval egybekötött avatóünnepségen jelen voltak a népművelő házaspár fiai, Gál Attila és Gál Zoltán, illetve családtagjaik. 

Gáll Szabolcs, a település polgármestere beszélt a volt iskolaigazgatóról, kiemelve, hogy élete nagy részét Alfaluban töltötte, és nemcsak tudást, hanem értékeket és emberi tartást is közvetített diákjai számára. A tanítás mellett a közösségi élet is fontos volt számára. Gálné Kovács Irma meghívottként vett részt Borzonttól Bukaresten át a Budapesten zajló vásárokon, népművészeti kiállításokon, ismertette beszédében Bege László Balázs alpolgármester, hozzátéve, hogy „nevéhez új népművészeti termékek és fogalmak, mint a cifrahímes, cifrahímes szedett, fejtős szedettes, köthetőek”.

Jakab-Bálint Márton, a Sövér Elek Szakközépiskola igazgatója a gyergyóalfalvi oktatás 428 éves történetének egy szeletét elevenítette fel az oktató-nevelő házaspár kapcsán. Elsősorban a gyerekekhez szólva elmondta, hogy bizonyára csak történelemkönyvekből ismerik azt a korszakot, a kommunizmus időszakát, ami senki számára nem volt könnyű, főleg nem a pedagógusoknak.

– Az arról szólt, hogy a hatalom szerette volna átnevelni az embereket, olyan világnézetet akart meghonosítani, ami teljesen idegen és észszerűtlen volt, illetve ellenkezett ennek a népnek az évszázadok alatt kialakult értékrendszerével. A célok eléréséhez a pedagógusokat használták fel, (…) de

Gál Ernő, ilyen körülmények között is, ember maradt, köztiszteletnek örvendő, jól felkészült, igényes, hiteles tanár és tekintélynek örvendő iskolaigazgató.

Az emlékplakett megkoszorúzása után nyitották meg Gálné Kovács Irma Mikó-kúriában kiállított textilgyűjteményét.