Bár a gyergyóalfalvi oktatás több száz éves múltra tekint vissza, az óvodai oktatásról csak az 1950-es évektől vannak adatok. A központi, Tipetupa óvoda emlékkönyvében lévő feljegyzések szerint az 1950-es években a jelenlegi orvosi rendelőben működött az óvodai oktatás, 1972–74 között a Leányiskola adott otthont neki, 1974 és 1977 között a Veress iskola felső részében működött, mert az iskolában kabinetrendszert vezettek be, és szükség volt a Leányiskolában lévő tantermekre.

A jelenlegi, központi épületbe 1977. december 4-én költöztek be, az óvoda emlékkönyvében Mayer Juliánna nyugdíjas óvónő visszaemlékezései olvashatók az ezt követő időszakról.

– Később az óvoda mögötti kis részt hulladékdeszkából bekerteltük a szülők segítségével, hogy biztonságban legyenek a gyermekek az udvaron. Nem volt fásszínünk, a fát az emeleten lévő kisebb helyiségekben tároltuk, amennyire lehetett. Az 1989-es események és változások után az óvoda felértékelődött, közben megszűnt a polgármesteri hivatal mellett működő napközi, helyében a volt lenfeldolgozó üzem melletti napközi költözött az épület földszinti részébe. A kétezres években kezdték korszerűsíteni az épületet, javultak a feltételek, központi fűtést szereltek, kicserélték a vízvezetékeket, és játszóteret építettek az udvaron

– olvashattuk az emlékkönyvben. 
Az épület jelenlegi, korszerű elvárásoknak megfelelő állapotát 2019-ben érte el: a külső és belső felújítás minden apró részletre kiterjedt, hogy a két napközis és két rövid programú, vegyes csoport igényeit ki tudja elégíteni. Emellett több helyszínen zajlik óvodai oktatás Gyergyóalfaluban és a közigazgatásilag hozzá tartozó Borzonton. 

– Hat óvodaépülete van az intézményünknek, mindenik jó állapotban van, kellően felszereltek, ennek ellenére több helyszínen tervezünk még kisebb korszerűsítéseket. Teljes körű felújítás a központi óvodaépületnél és a borzonti Méhecske óvodánál történt: ez utóbbi a korábbi helyszínről a felújított iskolaépületbe költözött be

– ismertette a jelenlegi körülményeket Jakab Bálint Márton igazgató. Hozzátette: változó az igény a napközis csoportokra, vannak olyan évek, amikor az igényszintet a felszabaduló helyek nem tudják fedezni. Ilyenkor szigorúbb kritériumokat alkalmaznak, ez alapján szűrik meg a jelentkezőket – alapvető feltétel, hogy mindkét szülő dolgozzon –, hogy valóban az a 22 kisgyermek jusson helyhez, akiknek szükségük van rá. 

Sok épület, több gond

A nagyközségben senkinek sem furcsa, hogy hat helyszínen működik az óvodai oktatás, hiszen a kezdetekkor az igényeknek megfelelően alakult ez így, azért, hogy a gyermekeknek ne kelljen hosszú távokat megtenniük az óvodába jutáshoz. Jakab Bálint Márton intézményvezető szerint – bár a közlekedési szokások azóta nagy változáson mentek át – nem szándékoznak változtatni ezen a rendszeren, hiszen a gyermeklétszám nem csökken, mindenhol megfelelő létszámú csoportok működnek. 
A felszegi óvodában 18, a központon a rövid programú csoportokban 18 és 17, a napközis csoportokban összesen 42 gyermek jár. Az alszegi óvodában 21, a Fenek úti Manó óvodában 22, a borzontiban 23 és a Becevára óvodában 18 gyermek jár. Bár intézményi szinten nem könnyű megoldani ennek a sok épületnek és udvarnak a karbantartását egy adminisztrátorral, nem szándékozunk változtatni ezen az állapoton, hiszen jól működik – fogalmazott az intézményvezető. 
A borzonti Méhecske óvoda az 1912-ben épült Gaál Tamás Általános Iskola épületében működik annak felújítása óta; az alszegi Bóbita óvoda az egykor az egyházi tulajdonban lévő épületben működik, ennek felújítását pályázati forrásokból remélik. A Fenek útján, lakóházban működő óvoda korszerű, akárcsak a felszegi Mesevár óvoda, ahol a közeljövőben szigetelési munkálatokat terveznek, a Becevári óvodát, bár az önkormányzat bérli a helyiséget, ugyancsak tatarozták nemrég, hogy a körülmények ideálisak legyenek télen is. 
Mindegyik óvodában fejlesztő pedagógus és logopédus foglalkozik a gyermekek fejlesztésével, az óvodai tevékenységek mellett néptáncoktatásban is részesülnek. 

Ebéd, kalóriatáblázattal

A központi óvodában ott­jártunkkor épp ebédeltek a napközisek: az intézmény korszerű konyhájában készült a gyerekmenü, amelynek kalóriatáblázatát az önkormányzat alkalmazásában lévő egészségügyi dolgozók állították össze, majd családorvossal láttamoztatták azt. A vakáció előtti héten az intézményben Zöld hét volt: ennek keretében tematikus foglalkozásokon nevelték környezettudatos életmódra a legkisebbeket.

– Mozgalmas hetünk volt: növényi festékekből készítettünk őszi festményeket Páll Etelka népi iparművész vezetésével. Almakompótot főztünk tartósítószer-mentesen, fenyőfa csemetéket ültettünk a borzonti csemetekert által felajánlott fákból, valamint készítettünk egy kollázst a földről, vigyázó kezekkel teleragasztva, hogy tudatosítsuk, mindannyian felelősek vagyunk annak állapotáért. A tevékenységekhez igyekeztünk meglévő anyagokat felhasználni, és azt tapasztaltuk, hogy a gyermekek szerették ezt a hetet, és reméljük, sikerült egy kicsit befolyásolni jó irányba a gondolkodásukat

– beszélt tevékenységeikről Gál Adél óvónő.