Korszerű kihívásokra kész a gyergyói múzeum

HN-információ
Kívül-belül megújult, multifunkcionális közösségi terekkel gazdagodott a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum. Az intézmény újranyitását Zsigmond Attila filmes szakember legújabb alkotásával és székely festőművészek munkáiból álló magángyűjteményével ünnepelték csütörtökön este. Az intézmény a hosszú zárva tartás után régi és leendő vendégeinek június 27-ig ingyenes látogatást biztosít. Sorsfordító a nap volt ez az 1952 óta működő intézmény életében, hiszen hetven év után először korszerűen felújított műemléképületben várja látogatóit. Gyergyószentmiklós tizennyolcadik századi műemléképülete mostantól nemcsak társadalmi intézmény, hanem egy közösségi tér korszerű kihívásainak is képes lesz megfelelni. – Az új kihívások a multifunkcionalitás, illetve a rugalmasság, amelyek ezentúl az épület vonzerejét jelentik majd – fogalmazott a megnyitó ünnepség kezdetén Ferencz-Mátéfi Kriszta múzeumigazgató. Hozzátette: az újjávarázsolt kiállítótereket Zsigmond Attila filmes szakember, rendező magángyűjteményével avatják fel: a festmények és grafikák a Gyergyóhoz valamilyen formában kötődő alkotók köré csoportosulnak, de más székelyföldi, illetve nagybányai alkotók munkái is láthatók a termekben. Csergő Tibor András polgármester, az intézmény korábbi igazgatója a múzeum újranyitásának kapcsán a kitartás fontosságát emelte ki. – Az elmúlt 17 év kitartó és következetes munkája révén sikerült a huszonegyedik század követelményeinek megfelelővé tenni az épületet. Többszöri nekifutásra végül 2016-ban sikerült az önkormányzattal együttműködve leadni egy pályázatot, és talán nem véletlen, hogy az uniós projektek közül ez nyert elsőként a városban. A jelenlegi felújítás csak az épület műemlékszárnyára korlátozódott, de ez nemcsak külső és belső munkálatokat jelentett, hanem épületgépészeti, biztonságtechnikai, világítástechnikai megújulást is. Az intézmény felszerelésében is megújult: könyvszkennerekkel, digitális eszközökkel, fényképezőgépekkel gazdagodott, így a minőségi munkának nem lesz akadálya – fogalmazott az elöljáró. A nyitókiállításról elmondta: Zsigmond Attila páratlan gyűjteménye is a kitartás és a következetesség példája, és „közösségünk számára fontos, hogy minél több ilyen, fáklyaként világító tagja legyen”. – Nyitókiállításunk azt üzeni, hogy itt, a hegyek között a művészet otthon van, a gyűjtők szempontjából is – zárta beszédét Csergő Tibor András. Az ünnepségen Borboly Csaba megyeitanács-elnök elmondta: mivel a megyei tanácsnak nincs saját múzeuma, fontosnak tartja, hogy együttműködjön a térség intézményeivel, támogassa azok elképzeléseit, projektjeit. Az Ecsetvonások székelyesen című dokumentumfilm levetítése előtt Zsigmond Attila elmondta: harmincéves televíziós pályafutása alatt megadatott az a kiváltság, hogy dokumentum- és ismeretterjesztő filmeket is készítsen, amelyek kordokumentumként és művészettörténeti adalékként is szolgálnak a jövőben. – Mindig az volt a célunk Bajna György kollegámmal és barátommal együtt, hogy példaképekről, a székely értékekről készítsünk filmet: a mostani ötletét egy beszélgetés hozta, miszerint nagyon keveset tudunk a székely festőinkről, pedig világviszonylatban is megállnák a helyüket. A világ legszebb alkotásait látom ezekben a képekben: nyilván elfogult vagyok, de fontosnak tartottam megmutatni és ez egy jó lehetőség arra, hogy ezek a festmények és grafikák négy hónapra a közgyűjteménybe kerüljenek – fogalmazott Zsigmond Attila. A filmes szakember felhívta a figyelmet arra a négy festményre, amelyek alkotójáról, Gyergyói Brassai Dávid Andrásról még a művészettörténészek is nagyon keveset tudtak. Mint kiderült, a művész Gyergyószárhegyen született 1896-ban, francia- és olaszországi festőiskolákat látogatott, majd a második világháború után Brazíliába menekült; néhány alkotását a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében őrzik. Az Ecsetvonások székelyesen című dokumentumfilmben a szerző Márton Árpád és Balázs József kortárs festőművész segítségével arra vállalkozott, hogy Nagy István, Márton Ferenc, Nagy Imre, Karácsony János és Páll Lajos művészetének bizonyos részeire irányítsa a figyelmet, kiemelvén a székely ábrázolásmód érdekességeit, sajátosságait. Az alkotás nemrég kezdte el fesztiválkörútját: két héttel ezelőtt a szombathelyi Savaria Filmszemlén a Kulturális örökség dokumentumfilm kategóriájában második hellyel jutalmazta a zsűri.

Boncina-Székely Szidónia



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!