Tanévnyitó volt tegnap a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Gyer­gyó­szentmiklósi Kihelyezett Tagozatán. Különleges volt ez a nap, ugyanis két évtizede indult a Csi­ky-kertben az egyetemi oktatás. Az intézmény helyi és központi vezetősége, külföldi partneregyetemek, jelenlegi és egykori hallgatók együtt ünnepelték a huszadik születésnapot. [caption id="attachment_57696" align="aligncenter" width="1000"] A Csiky-kert a gyergyószentmiklósi felsőfokú tanulmányok otthona lett. Húsz esztendő hatalom Fotó: Nagy Levente[/caption] Idén nagyobb felhajtás övezte az egyetemi év megnyitóját a Csiky-kertben, mint máskor, ugyanis már húsz éve annak, hogy az első hallgatók elkezdték felsőfokú tanulmányaikat a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatán. Ez alkalomból a jelenlegi egyetemisták mellett magas rangú vendégek is tiszteletüket tették a rendezvényen. Múlt és jelen Dombay István igazgató a kezdetekre emlékezve elmondta, 1994-ben kezdődtek az egyeztetések az ügyben az akkori polgármester, Dézsi Zoltán kezdeményezésére. – Egy éjszakán, a városházán folytattuk az első fontos megbeszélést az egyetem indításáról. Az 1997-es tanévkezdésig nem volt egyszerű az út, hiszen kérdések sora merült fel, de sikerült minden nehézséget leküzdenünk – mondta az igazgató. Megjegyezte, a BBTE első kihelyezett tagozataként létrejött gyergyószentmiklósi egyetem az elmúlt húsz évben mindig élvezte a Földrajz kar teljes támogatását. Becsek Garda Dezső és Jakab Gyula nevét emelte ki, akik első tanárokként nagyon sokat tettek az intézményért. Bemutatta ugyanakkor a jelenlegi tanárokat is. A megalakult intézmény kezdetben főiskolaként, majd 2005-től – a bolognai rendszer átvételével – kihelyezett tagozatokként teljes körű egyetemi oktatást tett lehetővé. A turizmus–földrajz szak a kezdetektől a továbbtanulni vágyók rendelkezésére állt, 1998-től 2005-ig pedig topográfia szak is működött. Az igazgató azt mondta, annak elvesztéséhez az akkreditációs szabályok, valamint az egyetemek közötti vita vezetett és ma is sajnálják, hogy nem képezhetnek topográfusokat Gyergyószentmiklóson. A 2009/2010-es egyetemi évtől kezdődően mesteri szakkal is bővítették a kínálatot Ökoturizmus és fenntartható fejlesztés címmel. A húsz év alatt 1303 hallgató végzett a gyergyószentmiklósi tagozaton, turizmus és topográfia szakon, valamint a mesteri képzésen. Az igazgató elmondása szerint a végzettek több mint fele jelenleg is a turizmus területén dolgozik, de sokan kaptak állást a tanügyben is, hiszen a hallgatók szakuk mellett a pedagógia modult is felvehetik tanulmányi éveik alatt. Emellett politikusok, egyetemi tanárok, vállalkozók is kerültek ki a végzettek közül. Külföldi kapcsolatok a fejlődésért Dombay hangsúlyozta, a kihelyezett tagozat a Babeş–Bolyai Tudományegyetem szerves részeként annak minden nemzetközi szerződésében és kapcsolatában részt vesz. Ugyanakkor az intézménynek saját, egyéni szerződései vannak, széles körű kapcsolatrendszert építettek ki, több egyetemmel vannak közös kutatási programjaik, kiadványaik, tanár- és diákcserék, valamint külföldi szakgyakorlatokat is rendszeresen szerveznek. Erről számoltak be a külföldi meghívottak is. Zvi Ha Cohen, az izraeli Ben Gurion Egyetem rektora azt mondta, bár úgy tűnhet, semmi közös nincs egy sivatagos környezetben és egy hegyvidéken működő egyetem között, azért nagyon sok a hasonlóság, hiszen ők is azért alapították az egyetemet, hogy a térséget fejlessze. Reméli, meg tudják osztani tapasztalataikat és egymástól hasznos dolgokat tanulhatnak – fogalmazott. Horváth Béla, a Pécsi Tudományegyetem szekszárdi karának dékánja elmondta, közel harminc egyetemmel vannak kapcsolatban, de az erdélyiek megkülönböztetett fontossággal bírnak számukra. Azt szeretnék, hogy tovább erősödjön az együttműködés a gyergyószentmiklósi tagozattal. A város javát szolgálja Az ünnepségen felszólalt mások mellett Markó Bálint, a BBTE rektorhelyettese is, aki arra hívta fel a hallgatók figyelmét, hogy az ország egyik legjobb egyetemén tanulhatnak. Ugyanakkor arra biztatta őket, használják ki az ösztöndíjakat és az egyéb felkínált lehetőségeket. Nagy Zoltán, Gyergyó­szent­miklós polgármestere kifejtette: méltán lehet büszke a város a Csiky-kertben működő egyetemre, mert az intézmény elengedhetetlenül fontos a térségnek. Véleménye szerint Gyergyó vidéke számára a turizmusban rejlik komoly fejlődési lehetőség, ehhez viszont szakemberekre van szükség, a képzést pedig az egyetem biztosítani tudja, így lényeges partnere a városvezetésnek. – Az egész város nevében köszönettel tartozunk, hiszen húsz évvel ezelőtt a jövőnek építettek iskolát, amely amellett, hogy szakembereket nevel, a település rangját is emeli – fogalmazott a városvezető. Egyben arról biztosította az intézményt, hogy az önkormányzat a továbbiakban is mindent megtesz, hogy a tagozat megfelelően működhessen. Nagy Levente