– Bátorság kellett ahhoz, de a gyergyói konferencia megszervezéséhez is, főleg az első kiadásoknál. Ezek a konferenciák még az átkosban indultak útra amikor a magyar önismeret és a kultúra védelme még nem volt magától értetődő, sőt bátorság, vakmerőség kellett hozzá. A rendszerváltást követően gyorsan nemzetközi rangra emelkedett az esemény, a magyarországi tudományos élet kiemelt képviselőit látta vendégül

– elevenítette fel az elöljáró. 

Az idei már a 41. kiadása a dr. Garda Dezső történész nevéhez kötődő történészkonferenciának. A nyugalmazott egyetemi tanár, korábbi parlamenti képviselő által szervezett rendezvény a kilencvenes években nagyon sok érdeklődőt megmozgatott, és ma is megtelt a városi könyvtár nagyterme. 

– A magyar múlt ismerete megmaradásunk záloga. Az 1970-es évektől rendkívül sok adattal lehetett gazdagítani a magyarság, de Gyergyó történetét is, ezek a konferenciák pedig lehetőséget biztosítottak az új kutatások bemutatására

– fogalmazott a szervező.

Garda Dezső Dobránszky Péter, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának életútját bemutató előadását Csáki Árpád előadása követte gróf Apor István ezüstneműinek sorsáról. Tamási Zsolt, a marosvásárhelyi Római Katolikus Líceum igazgatója az 1848-as tervezett katolikus magyar nemzeti zsinattal kapcsolatban értekezett, és a székelyudvarhelyi mozizás történetét is megismerhették a résztvevők Roth András előadásából. Fogarasy Mihály püspök életét Bernád Rita, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség főegyházmegyei levéltárának igazgatója mutatta be, Fórika Sebestyén pedig Szekula Ágoston László, az utolsó magyar–örmény mechitarista szerzetes életéről és munkásságáról beszélt.