Hargita megyében 2023-ban 2021-hez képest 1290-nel (-4,68 százalékkal) csökkent az állattartó gazdaságok száma. A szarvasmarhatartó gazdaságok száma 955-tel, a kecsketartóké héttel, a sertéstartóké pedig 1679-cel. Egyedül a juhtenyésztők száma nőtt, 2023-ban hatvanhattal többen tartottak juhot, mint 2021-ben. Az állatok alacsony száma azt mutatja, hogy a leggyakoribbak a családi gazdaságok, derül ki a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság jelentéséből, amelyet az intézmény vezetője, Romfeld Zsolt mutatott be.

A megyében 2023-ban összesen 391 335 hektárnyi mezőgazdasági területet tartottak nyilván, ennek 81,19 százaléka (317 726 hektár) legelő, 72 597 hektár szántóföld, ebből 39 845 hektáron termesztenek takarmánynövényeket.

Takarmányokként lebontva: 7951 hektáron lucernát, 3804 hektáron lóherét és 3150 hektáron silókukoricát termesztenek. 2023-ban az állattenyésztési ágazatban okozott vadkárok és a növénybetegségek miatt keletkezett bevételkiesések összege meghaladja a 2,1 millió lejt.

Nő az ellenőrzések száma

Tavaly a Hargita Megyei Környezetőrség biztosai 506 ellenőrzést terveztek, egy évvel korábban csupán 368-at. Az 506-ból 140 előre bejelentett ellenőrzés volt, 366 esetben előre nem bejelentett ellenőrzést hajtottak végre. Végül 108 százalékkal túlteljesítették a tervet, több előre nem bejelentett ellenőrzést (408) hajtottak végre, mint amennyit terveztek, ismertette Balla Izabella, a Hargita Megyei Környezetőrség főfelügyelője.

2023-ban a legtöbb bírságot a következő szabályszegések miatt rótták ki: a projektekre vagy tevékenységekre vonatkozó szabályozási eljárások hiánya (28 bírság, egymillió lej); előírt kötelezettségek be nem tartása (két bírság, százezer lej); a korábbi ellenőrzések során előírt intézkedések végrehajtásának elmulasztása (négy bírság, 177 ezer lej); a megvalósított projektek szabályozásának elmulasztása (hét bírság, 107 ezer lej); környezetvédelemre irányuló intézkedések elmulasztása (három bírság, százezer lej); faanyag szállítása folyómederben (három bírság, 16 ezer lej); illetve a papír-, fém-, műanyag és üveghulladék teljes tömege legalább 50 százalékának újrafelhasználásra, újrahasznosításra való előkészítésének elmulasztása (24 figyelmeztetés és 28 bírság, 560 ezer lej). További hét esetben pénzbüntetést szabtak ki, ugyanis több, környezetvédelmi szempontból nem szabályozott projekt esetében nem állították vissza eredeti állapotába a munkálatok során igénybe vett földterületet.

Az év folyamán végzett ellenőrzések eredményeként nyolc olyan törvénysértést találtak, amelyet végül a bűnügyi nyomozó hatóságok vizsgáltak ki.

Egy esetben a védett fajok befogása, elpusztítása miatt, két esetben a hulladékká vált veszélyes anyagok és készítmények teljes felszámolásának elmulasztása miatt, három esetben a földterület eredeti állapotának helyreállításának elmulasztása miatt, egy esetben a védett területeken való építkezés miatt és egy esetben az engedélyezett területeken kívüli hulladék elhelyezése miatt indult büntetőeljárás.

A Hargita Megyei Környezetőrség biztosai az idei évre 556 ellenőrzést terveznek végrehajtani.

Feketemunkaért bírságoltak

A prefektusi kollégium áprilisi ülésén ugyanakkor beszámoltak arról is, hogy a Hargita Megyei Területi Munkaügyi Felügyelőség ellenőrei 2024 első negyedévében 328 ellenőrzést végeztek, ebből 309 alkalommal a feketemunka elleni küzdelem érdekében. 156 gazdasági egységet szankcionáltak, 286 szankciót szabtak ki,

247 esetben csupán hivatalos figyelmeztetésben részesítették a munkaadókat, ugyanakkor kiszabtak 39 bírságot, összesen 205 ezer lej értékben.

A Hargita Megyei Vetőmag- és Szaporítóanyag-minősítő Területi Felügyelőség képviselője pedig arról számolt be, hogy 2023-ban 11 352 tonna vetőburgonya minőségét igazoló tanúsítványt állítottak ki, a minősített vetőburgonya mennyisége így 13 százalékkal több, mint 2022-ben.