A nyugdíjasok, valamint más, speciális törvények által megnevezett kategóriák (fogyatékkal élő személyek, politikai és etnikai okból üldözött személyek, háborús veteránok, munkabalesetet szenvedett vagy szakmai megbetegedésben szenvedő személyek stb.) gyógykezelésben részesülhetnek, amelynek költségeit részlegesen vagy esetenként teljesen a társadalombiztosítási alapból fedezik. Az igényelhető jegyek számát minden évben a társadalombiztosítási költségvetésből erre a célra elkülönített összegek függvényében állapítják meg. A jegyek elosztása pontos kritériumrendszer alapján történik, amelyet minden évben az Országos Nyugdíjbiztosító Pénztár elnökének rendeletével fogadnak el.
Hargita megyében 2022-ben 1770 kezelési jegyet osztottak ki, melyből 1712 jegyet használtak fel, ami 96,72 százalékos arányt jelent. Az 1712 felhasznált jegyből 1368-at úgy adtak ki, hogy az árának egy részét a kedvezményezett fizette, 344 jegyet pedig ingyenesen adtak a politikai vagy etnikai üldözöttek, háborús özvegyek és fogyatékkal élő személyek számára.
A jelentésből kiderült, hogy a Hargita megyei lakosok által leginkább kedvelt üdülőhelyek Kovászna, Szováta, Tusnádfürdő, Május 1 fürdő és Félixfürdő. Ezek mellett Feredőgyógy (Geoagiu Băi) és Amara településeket, illetve a tengerparti üdülőhelyeket is sokan felkeresik.
A hétfő délelőtti prefektusi kollégiumi ülésen a Csíkszeredai Sportklub jégkorongcsapat tavalyi tevékenységéről is beszámoltak, emellett a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság értékelte az őszi vetéseket és beszámolt a tavaszi vetések állapotáról.

Egyre kevesebben foglalkoznak burgonyatermeléssel
A prefektusi kollégiumon Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője elmondta: egyre kevesebb kistermelő foglalkozik burgonyatermesztéssel Hargita megyében, így jelentősen visszaesett a burgonyaföldek területe.
Mint részletezte: idén mindössze 6500 hektár burgonyaföldet tartanak nyilván a megyében, míg tíz éve ennek több mint kétszerese, 14-15 ezer hektár volt. Az igazgató szerint a visszaesés folyamatos, és elsősorban a kistermelők döntenek úgy, hogy eladás helyett csak saját felhasználásra termesztenek burgonyát. Ennek több oka van, a fogyasztás visszaesése és a műtrágya, permetszerek drágulása mellett az is közrejátszik, hogy kistermelőként nehéz szupermarketekben értékesíteni a terméket. Romfeld Zsolt szerint a nagytermelőknél nem látni visszaesést, nekik több tárolási és értékesítési lehetőségük van. A székelyföldi megyében második éve csökken 7000 hektár alá a burgonyaföldek területe, tavaly 6950 hektárt ültettek be, idén ehhez képest is kimutatható egy 450 hektáros visszaesés.
Azt mondta, hasonló csökkenés látható a cukorrépaföldeknél is, ahol a két évvel ezelőtti 160 hektár után idén már csak 82 hektárt tartanak nyilván. A megyében az 1990-es években még 350 hektáron, a rendszerváltás előtt ezer hektáron termesztették a növényt. Itt is az alacsony felvásárlói ár és az egyre nagyobb kiadások okozzák a visszaesést – mondta az igazgató.