A Hargita Közösségi Fejlesztési Társulást (ADI) 2009-ben alapította Hargita Megye Tanácsa harminchat helyi önkormányzattal együtt. Jelenleg negyvenkilenc önkormányzat tagja a szervezetnek. Mivel elsősorban a régió logisztikai brandjével foglalkoznak, az önkormányzatok által befizetett tagdíjakból tartják fenn a Visit Harghita honlapot és applikációt.
2018 után új narratívába helyezték a szervezet eredeti koncepcióját. Eredetileg is egy turisztikai innovációs társulás szeretett volna lenni, ahol mindenki támogatásra lel, aki szeretné megtalálni a számára fontos lehetőséget, kapcsolatokat vagy szakmai segítséget, ám idővel a kultúrát és a környezetvédelmet finanszírozó projektek háttérbe szorultak.

A turizmus könnyen fejleszthető terület

Az előző években a társulásnál azon dolgoztak, hogy olyan önkormányzatok is csatlakozzanak a projektekhez, amelyek turisztikailag értékelhetők, de még nem voltak részesei az általuk szorgalmazott fejlesztéseknek. Hamarosan eljutnak oda, hogy minden olyan helység tagja legyen a szervezetnek, ahol egy kicsit is jelentősebb a turistaforgalom, illetve amelyet helyi érdekeltségű turisztikai településnek vagy országos érdekeltségű turisztikai településnek minősítettek, mondta az igazgató.
– A turizmus fejlődéséhez állandóság, jó dokumentáció és finanszírozás kell. Ebben mind tudunk segíteni az önkormányzatoknak. Ritkán keresünk meg mi magunk egy önkormányzatot. Nyilván ez is előfordul egyes kezdeményezések esetében, de jellemzően ők keresnek meg minket olyan projektekkel, amelyekben fantáziát látnak. Nem erőltetjük rá magunkat senkire, de ha csatlakoznak hozzánk, minőségi szintre emeljük a projektjeiket – fogalmazott Szabó Károly.
A Hargita ADI kétféle projekttel foglalkozik állandó jelleggel. Egyrészt futnak a brüsszeli forrásból támogatott pályázatok, másrészt saját projekteken is dolgoznak, amelyeket a társulásnál találnak ki. Egyik saját projektjük a jellegzetes minősítési rendszer, amely lehetővé tette a családbarát helyek listázását és minősítését. Jelen pillanatban százötvenöt családbarátnak jegyzett hely van a megyében.
A társulás tematikus évek szerint határozza meg, hogy az adott évben milyen jellegű fejlesztéseket részesít előnyben. A tavalyi a gasztronómia éve volt, az idei évet az egészségturizmusnak szentelték. Ez az irány határozza meg a szervezet kommunikációját, kiadványait, valamint a 2023-as tevékenységi tervük egy részét, mert azáltal, hogy az egészségturizmus hangsúlyosabb figyelmet kap, lehetőségük adódik egyetlen területre összpontosítani a figyelmüket és a forrásaikat. Elsősorban azok a települések részesülnek kiemelt támogatásban, ahol van valamilyen egészségügyi kezelés, egy wellnessközpont, vagy egy bizonyos gyógymód miatt vált népszerűvé. Ilyen jellegű település például Parajd, Homoródfürdő, Szejkefürdő, Szentegyháza, Maroshévíz vagy Borszék. Az igazgató szerint ezek vannak az élvonalban, de a megyének önmagában is van egy olyan adottsága, amelyet azok is ki tudnak használni, akik csak sétálni szeretnének a természetben, beülni egy mofettába, borvizet kóstolni, vagy megnyugodni a stresszes hétköznapok után. Hozzátette, hogy egyre szélesebb az a réteg, amely tudatosan választja a természetközeli kikapcsolódási lehetőséget. A következő évet a sportok tematikája köré építik fel. 

Népszerű honlap és bejáratott szakmai rendezvények

A Hargita ADI konferenciá­kat és képzéseket szervez, melyek elsődleges célközönségét a turizmusban dolgozó személyek alkotják. Kiemelt figyelmet fordítanak a pincér, a szakács vagy az idegenvezető munkavállalókra, mert belőlük hiány van a régióban.
– Folyamatosan szükség van a szakmai képzéseinkre. Nem lehet azt mondani, hogy két éven keresztül szerveztük ezeket, és most tíz évig nem kellene több pincért képezzünk, mert egyrészt a piaci idő gyorsabban telik, és vannak, akik a megszerzett tudással külföldre mennek dolgozni. Ezért folyamatos utánpótlás szükséges. Jelenleg a szakácsképzésekre mutatkozik a legnagyobb igény – részletezte az igazgató.
A társaság éves költségvetése az igényeknek megfelelően évente változik. Első számú fenntartója a megyei tanács, a tagdíjak pedig a pályázati pénzekkel egészülnek ki. Általában egymillió lej az éves költségvetés összege.

Jó okuk van az optimizmusra

Ugyancsak a társulásnak köszönhető, hogy a megyének van egy országos, szakmai körben is elismert brandje. Az igazgató sikerként könyveli el a folyamatosan bővülő Visit Harghita alkalmazást, a jó csapatmunkát, illetve a közösségi médiában szervezett megmozdulásokat. Országos szinten kimagasló influenszerekkel dolgoznak együtt, kirándulásokat szerveznek számukra, ők pedig ellenszolgáltatásként népszerűsítik a helyi látványosságokat a közösségimédia-profiljukon, a saját követőik számára.
– Az influenszerek hiteles források. A követők őket utánozzák, oda szeretnének utazni, ahol ők is jártak, azt szeretnének enni és inni, amit ők is megkóstoltak – indokolta Szabó Károly az online véleményvezérek jelentőségét.
Az együttműködéseket folyamatosan ápolni kell, s azon dolgoznak, hogy a megye bekerüljön az országos hírekbe, láthatóvá váljon a digitális térben, mondta az igazgató. A Visit Harghita applikáció tizenhétezer letöltésnél jár, a honlapon a látogatók átlagosan négy percet töltenek, emellett a Facebook- és az Instagram-követők száma is szépen kúszik felfelé.
– A helyi vállalkozók minden esetben partnereink az innovációban. Le tudunk ülni, és közös akciókat tudunk kitalálni. A legtöbben csatlakoznak azokhoz a kezdeményezésekhez, amelyeket mi találunk ki. Valójában a létünk és a tevékenységünk az ő javukat szolgálja, s ezt gazdaságilag is kell hogy érezzék a zsebükön, mert a kezdeményezéseinknek gazdasági haszna van. Azért dolgozunk, hogy mindig egy kicsivel jobb legyen itt élni. Nemcsak az fontos, hogy a régióban közkedvelt legyen a helyi turizmus, hanem az országos és a nemzetközi turisztikai térben is láthatóvá váljon – fejtette ki Szabó Károly.
Számos más országban is működnek hasonló turisztikai kezdeményezések, csupán a fejlesztési stratégiákban mutatkozik eltérés. Azt már felismerték, hogy a turizmus megújítására állandó figyelmet kell fordítani annak érdekében, hogy a régió helyt tudjon állni a gazdasági kihívásokkal szemben. A Hargita ADI sem elégszik meg a bevett gyakorlatokkal, működése szempontjából elengedhetetlen az innováció ösztönzése.
– Az innováció alapjait már leraktuk a belföldi partnereink közreműködésével. A nemzetközi terjeszkedés még nem megy tudatos szinten, ezen még nem dolgozunk, mert az előző években jobban figyeltünk a belföldi piacra. Szerintem ez így is marad még egy darabig… Amint elkezd működni a brassói repülőtér, több lehetőségünk lesz pályaszerűen kinyílni a nemzetközi piac előtt – mondta az ADI igazgatója. Mint fogalmazott, továbbra is hosszú távon terveznek, szeretnék megőrizni a szervezet jelenlegi erős formáját, illetve lépést tartani a turizmus új versenyében, amelyben a digitalizáció a nyerő irány. A partnereikkel és az influenszerekkel közösen a digitális megoldásokra fókuszálnak, később külföld felé mozdulnak el.