Számos tevékenységet folytat Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete, amely önkormányzatok összefogásával segíti a gazdatársadalmat. Borboly Csaba megyeelnök elmondása szerint az ezt célzó programokat 2004-ben indították, amikor látták, hogy a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés, az állattartás, ügyében nincs számottevő támogatás, segítség, koordináció, háttér, egyféle erőforrásközpont. Előbb a megyei önkormányzat vidékfejlesztési osztályán kezdték el.
– Később rájöttünk, hogy túl sok a megkötő erő, mert sajnos a megyei önkormányzatoknak a mai napig nincs közvetlen hatáskörük ezen a területen. Azóta többször elmondtam az RMDSZ kormányzati, illetve parlamenti képviselőinek, hogy ha egy megyei tanácsnak lehetősége van tenni azokért, akik földet művelnek, állatot tartanak, akkor miért nem lehet ebben a kategóriában is hatáskört adni neki. Sajnos a mai napig sem kaptunk jogköröket, habár tettünk erre pontszerű jogszabály-módosító indítványokat. Így aztán létrehoztuk a vidékfejlesztési egyesületet, amely közhasznú közfejlesztési szervezet, és rajta keresztül forrásokat tudunk biztosítani a gazdaszervezeteknek – idézte fel a kezdeteket Borboly Csaba.
Az elöljáró szerint Hargita megye talán az egyedüli az országban, amelynek van vidékfejlesztési stratégiája, és azt követve, tudatosan próbálják az erre szánt összegeket felhasználni. Ennek folytán számos szövetkezet és összefogás jött létre a megyében.
– Márton István, a társulás korábbi igazgatója bölcsességének köszönhetően sikerült megakadályozni a tejbegyűjtési központok felszámolását, azok gazdatulajdonba kerültek, és ettől kezdve például a tej ára valós alku tárgya a megye legtöbb településén. Azt is elértük, hogy az állattartás, a növénytermesztés, a haltenyésztés, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás terén szakmai egyesületek alakuljanak. Ezek felszerelését ötvenszázalékos hozzájárulással tudtuk támogatni. Úgyhogy ma Hargita megyében több ezerre tehető azok száma, akik valamilyen szinten értéket termelnek, értékesíteni tudnak, és a haszon náluk marad – fejtette ki a megyeelnök hangsúlyozva, hogy ezt az eredményt a vidékfejlesztési egyesülettel sikerült elérni. – És persze zászlóshajóként ott vannak a tejszövetkezetek, hiszen mégiscsak megalakult három olyan gyár, amelynek az alapításához a tudás, a bátorítás és esetenként akár az anyagi forrás is a megyei tanácson, illetve a vidékfejlesztési egyesületen keresztül érkezett – tette hozzá.

Felvetették a medvekérdést

A rengeteg programból a szélesebb társadalom talán nem sokat észlel közvetlenül, de például a medvekérdést a társulás által kezdeményezett 2017. évi bukaresti gazdatüntetéssel tematizálták országosan és nemzetközileg, emlékeztetett rá Borboly Csaba. 
– Ez az akciónk törte át a gátat, hogy lehessen róla széles körben beszélni. E téren számos lépés történt: villanypásztorra lehetett pályázni, sok-sok tanulmány, elemzés, kutatás készült, és noha ma sem Vin­cze Lóránt európai parlamenti képviselő, sem Tán­czos Barna miniszter úr nem hivatkozik ezekre, a legtöbb intézkedésnek az alapja valahol itt kezdődött el, beleértve azt is, hogy most már a bejelentett kár a prevenciós kilövési keretek alapja. Márpedig a vidékfejlesztési egyesület éveken keresztül közvetített a gazdák és a vadászok között, ezért lehetett mindezt elérni Hargita megyében. Sajnos erre többször kértünk jogszabályi támogatást, hiába, ennek ellenére mi tesszük, amit kell, az adott törvényes keretek között. Jól ismert a rendszer, a helyzet, és ha az RMDSZ politikai többséget tud maga mögé teremteni a kormányban, akkor a bejelentett károkra hivatkozva intézkedéseket lehet foganatosítani – fejtette ki a megyei önkormányzat elnöke.

Szintet lépnek

A Székely termék mozgalom is a vidékfejlesztési egyesületből nőtt ki, mutatott rá Borboly Csaba, és sok-sok szervezetet, egyesületet támogattak, kezdve a gomba értékesítésétől és feldolgozásától a kutatásokig, valamint a különböző szakmai eseményektől egészen a konkrét pályázati tanácsadásig.
– A társult önkormányzatokkal közös terveket dédelgetünk, azt szeretnénk elérni, hogy lépjünk szintet az értékesítés, a minőségbiztosítás, a kutatások, a bevizsgálás, a marketing terén, tehát olyan kormányzati szintű irányelvek előkészítésében vállalunk szerepet, amelyek alapján az érdekeinknek megfelelő döntéseket hozhatnak Bukarestben. És a különböző projektek mentén ezek a nagy-nagy kihívások, mert ha ezeket meg tudjuk valósítani, akkor sok-sok évre a Hargita megyei termelők, illetve mindazok számára, akik a témakörben érintettek, biztosított a megélhetés, akárcsak a fiataloknak a hazatérés lehetősége és gazdaságok, tevékenységek átvétele. Így elképzelhető egyféle fejlődési perspektíva is. Legyen szó akár a hegyvidéki támogatásokról, egyáltalán nem mindegy, hogy Hargita megyében hány fiatal fog kapni 100-200 ezer eurós vissza nem térítendő támogatást. Tehát itt óriási a lehetőség, és ezt próbáljuk nyitva hagyni a vidékfejlesztési egyesület kis csapatával, amelynek a tevékenysége az országban egyedülálló. Természetesen vannak más szereplők is, de azt gondolom, a Hargita megyei eredmények nagyon távolról látszódnak, legtöbb esetben még Brüsszelből is.