A nagycsütörtöki ünneplés a nagyhét hangulata miatt nem tudja az öröm hangulatát kellőképpen kifejezni. Ennek az Ol­tá­ri­szent­ség­ben köztünk lévő meg­tes­tesült Krisztusnak a lelkes ünneplését szolgálja az úrnapja. A 12. században nagyon elterjedt Berengar tours-i ka­nonok tévtanítása az eucha­risztiáról: tagadta Krisztus jelenlétét a kenyér és bor színében, és csak jelképes jelenlétet vallott. Habár többször letette az igaz hitvallást, ezt minden alkalommal visszavonta. Ebben a légkörben nagy jelentősége volt annak a magánkinyilatkoztatásnak, amelyben Szent Julianna Ágoston-rendi szerzetes nővér részesült. Az Üdvözítő azt a szándékát közölte vele, hogy a Szentháromság vasárnapját követő csütörtökön külön ünnepe legyen Krisztus testének és vérének. Ő ezt huszonegy év múlva mondta el lelkiatyjának, és csak harminchét év múlva, 1246-ban ünnepelték meg először úrnapját Lüttich váro­sában. IV. Orbán pápa csak akkor rendelte el az ünnepet, amikor 1264 nyarán tudomására jutott, hogy Bolsenában egy pap kezében átváltoztatáskor az ostya vérezni kezdett. A korporálét megmutatták a szomszédos Orvietóban tartózkodó pápának, aki ekkor elrendelte az ünnepet. Hirtelen bekövetkezett halála miatt azonban a végleges rendelkezés csak 1312-ben készült el. Ennek ellenére A népi jámborság és a liturgia direktóriuma című instrukció az ünnep elrendelésének dátumát 1264-re teszi. Ebben a lelkileg és szellemileg is nehéz században hihetetlen erőforrást jelentett az eucharisztia ezen kiemelkedő ünnepe. Az ünnephez később kapcsolódott a körmenet. Először csak kehelyben, illetve áldoztatókehelyben vitték az oltáriszentséget, később már szentségtartót készítettek különleges díszítésekkel. A barokk korban erősödött meg a körmenetek hagyománya, amely mind a mai napig megmaradt. A körmenet során az oltáriszentséget rendszerint a miséző pap vagy püspök viszi díszes baldachin alatt. Az utcák díszítése is az ünnepléshez tartozik. Napjainkban is virágszőnyegeket készítenek, és négy oltárnál állnak meg útközben, ahol egy-egy evangéliumi részletet olvas fel a pap, utána folytatódik a körmenet.

Úrnapi búcsúk
Gyimesbükkön az egyházközség fő búcsúnapján az ünnepi szentmisét délelőtt 11 órakor mutatják be. Az ünnep szónoka dr. András István kanonok, a Gyulafehérvári Papnevelő Intézet rektora lesz. A kászonimpéri kápolnánál 12 óra 30 perckor kezdődik a búcsús szentmise. Az úrnapi körmenet 12 órakor indul a plébánia udvaráról. A kászoni búcsún szentbeszédet mond Timár Sándor Asztrik ferences szerzetes, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója. A székelyudvarhelyi Márton Áron téren délelőtt 11 órakor lesz a búcsús szentmise. Csíkdelnén az Úr-kápolna búcsúja délután öt órakor lesz.