– Hogyan irányult a figyelme az elektromos kardiológiai gyógyászati eszközök felé?

– 2015-től dolgozom a Csík­szeredai Megyei Sürgősségi Kórházban, jelenleg kardiológus főorvosként. Az orvosi egyetemet és rezidensképzést Marosvásárhelyen, az elektromos kardiológiai eszközök beültetésére irányuló képzést pedig Brassóban végeztem.

– Mióta végzik ilyen eszközök beültetését a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban?

– A legelső pacemaker-beültetés tavaly januárban volt, év végéig pedig több mint nyolcvan pacemaker-beültetést végeztünk, és jelen pillanatig összesen százhatvan szívritmusszabályzót ültettünk be. Jellemzően a közép- és idős korosztály – hatvan év fölöttiek – igényli ezeket a beavatkozásokat, de néha előfordul ez a patológia nagyon fiatalok körében is. Ha a két végletet nézzük, a legfiatalabb páciens, akit kezeltem, 24 éves, a legidősebb pedig 91. A kórosan alacsony szívfrekvenciát – pulzusszámot – olykor lehet gyógyszeresen befolyásolni, de az esetek többségében ez csak „időhúzás” a végleges kezelésig, amit a pacemaker-beültetés jelent. 

– Mi a jelentősége annak, hogy helyben történhet meg a beavatkozás?

– Korábban ilyen típusú beavatkozásra nálunk nem volt lehetőség, és folyamatos, súlyos terhet jelentett, hogy pacemaker-beültetésre biztonságban eljuttassuk a pácienseket a marosvásárhelyi vagy a brassói sürgősségi kórházba. 2019-ben Brassóban elvégeztem a képzést, de időközben a Covid-világjárvány és felszerelés hiánya miatt nem végezhettem itthon a műtéteket. Később egy jelentős adományból sikerült gépet vásárolni, és elkezdődhetett ez a tevékenység. 

– Segítsen eligazodni: mi a különbség a pacemaker és a beültethető defibrillátor között?  

– A pacemaker a szív ritmusát szabályozza abban az esetben, ha valakinek alacsony a pulzusszáma, azaz a szív összehúzódása annyira ritka, hogy nem tud megfelelő vérnyomást biztosítani a szervezet működéséhez. Jellemző tünetek a fáradékonyság, a légszomj és a gyakori eszméletvesztés. Ez a készülék segíti a szív optimális működését. Ahogy említettem, a gyógyszeres kezelésen túl a pacemaker beültetése jelentheti a hosszú távú és végleges megoldást. A beültethető defibrillátor ugyanazt a feladatot is el tudja látni, mint a pacemaker, de ez a készülék elsősorban a rosszindulatú gyors szívverés szabályozására, és az ennek következtében kialakuló hirtelen szívhalál megelőzésére és kezelésére hivatott. A gyors szívritmus lehet ártalmatlan vagy életveszélyes. A defibrillátor ezt a két típust képes másodpercek alatt nemcsak elkülöníteni, hanem a rosszindulatú szívritmust kezelni is. A rosszindulatú gyors szívverés egyik tünete az ájulás. A szív gyakorlatilag olyan gyorsan dobog, hogy a saját maga diktálta kóros tempót képtelen fenntartani, és rövid időn belül kifárad. Minél tovább áll fenn ez a gyors szívverés, annál nehezebb helyreállítani a normális működést. A krónikus szívbetegségben szenvedőket érinti leginkább a probléma, de a nagyobb baj akkor van, amikor a betegségnek nincsenek külső jelei. Ez fiatalok körében jellemző, a strukturálisan ép szív esetében, ahol bizonyos genetikai betegségek következtében a meghibásodott ion-csatornák – a szívizomsejtben található kis csatornák – okoznak rosszindulatú szívritmuszavart. Sajnos ennek legelső megnyilvánulása lehet a hirtelen szívhalál, és a közelmúltban több drámai példa is akadt erre az élsportolók körében, főleg focistáknál. Kiszűréséhez széles körű és genetikai vizsgálatra van szükség. Szerencsére ez a patológia nagyon ritka.

– Idén június 13-án azt közölték, hogy első alkalommal ültettek be defibrillátort a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban. Az egyetemi központokban is sokszor várólistás beavatkozást ezentúl rendszeresen tudják végezni Csíkszeredában?

– Valamennyi elektromos eszköz, amit beültettünk, ingyenes, ugyanis ennek költségét az Egészségügyi Biztosító Pénztár fedezi. Rendszeresen biztosítják az anyagi keretet az ilyen jellegű eszközökre, külön a defibrillátorra és külön a pacemakerre. Júniusban kaptunk először pénzt defibrillátorra, mivel nem sokkal azelőtt kerültünk be ebbe a programba. Hamarosan Csík­sze­redában egy új korszak nyílhat meg a beültethető elektromos kardiológiai eszközök terén, ugyanis az utolsó simítások folynak egy új, kizárólag csak erre a célra kialakított műtőn. Az ehhez szükséges felszerelést ugyancsak egy nagylelkű adomány következtében sikerült beszerezni. 

– Ebben a tekintetben sok páciens van-e a várólistán nálunk?

– Mivel eddig szinte kizárólag egyetemi központokban végeztek ilyen jellegű beavatkozásokat, nálunk jelenleg nem nagy a várólista, de a másfél év tapasztalata szerint a tendencia az egyre növekedő betegszám irányába mutat. Ez részben a környékbeli – Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós – kardiológuskollégák és betegek bizalmának is köszönhető.

– Mire kell műtét után figyelni, és milyen utasításokat kell betartani a beültetést követően? 

– Igazából nincs sok betartandó szabály, és ezeket röviden és érthetően, egy nyomtatvány formájában, anyanyelvén minden páciens kézhez kapja a kiutaláskor. A műtét során és a seb gyógyulásáig kiemelten fontos a sterilitásra vonatkozó szabályok betartása, ugyanis a betegbe egy fém eszközt ültetünk be, s ennek a fertőzésrizikója valamivel nagyobb, mint egy klasszikus műtéti beavatkozásnál. A páciensek a műtét után átlagosan két napot töltenek a kórházban, mielőtt hazaengedjük őket. A sebet ezalatt mi felügyeljük, majd otthon kell kétnaponta kötözni, általában két hétig. Egy hónapig csak zuhanyozni szabad, mivel fontos, hogy – például fürdés során – sokáig ne áztassák a sebet. A megerőltető fizikai munkát is tanácsos kerülni, amíg a seb begyógyul. Az elektromos árammal való kölcsönhatást egészségesen is illik kerülni, de ez különösen érvényes pacemaker- és defibrillátor-beültetésen átesett betegek esetében. Az elektromos áram nem megrongálja ezeket a készülékeket, hanem inkább a szív saját elektromos tevékenységét utánozza, ami a készülék nem kívánt működését okozhatja. A pacemaker ilyenkor nem stimulál, mert azt hiszi, hogy a szívnek van saját elektromos tevékenysége, de a defibrillátor esetében ez akár nem kívánt elektromos sokkterápiát is eredményezhet, mert az elektromos áram áthaladása a szervezetünkben rosszindulatú ritmuszavart utánozhat. 

– Mennyire tudják követni a beavatkozáson átesettek állapotát?

– Fiatal központ vagyunk, kevesebb esetszámmal, mint az egyetemi központok, ezért megengedhetjük magunknak azt a luxust, hogy a beteget gyakrabban és közelebbről kövessük. A beültetést követően a pacemakert hordozó páciensek évente vissza kell járjanak kontrollra, a defibrillátor-beültetésen átesett betegek esetében ez az időintervallum hat hónap. Ez nemcsak azért szükséges, hogy a készülék optimális működéséhez szükséges finomhangolásokat elvégezzük, hanem ilyenkor leolvassuk a készülék memóriájában tárolt adatokat, amelyek a szív kóros elektromos tevékenységét rögzítik, és ez alapján személyre szabjuk a gyógyszeres kezelést is.