– Ön 2005 óta informatikatanárként dolgozott Kászonban. Hogyan vezetett az út a katedrától a polgármesteri székig?

– Az itteni emberek iránti elkötelezettség és a tenni akarás volt az ösztönző erő, amely elindított ezen az úton. Húszévi tanügyi pályafutásom alatt a gyermekeken keresztül lehetőségem nyílt behatóan megismerni a szülőket, ezáltal meg jobban rálátni, valódi képet kapni a közösség problémáiról. Egyre tisztábbá vált számomra a közösség szociális és gazdasági helyzete is. Bár elfogultnak tűnhetek, számomra Kászon a legszebb és legértékesebb község a nagyvilágban. Állítom, hogy a Kászoni-medence a legszebb táj, engem ide köt a múltam, a jelenem és a jövőm: itt születtem, itt alapítottam családot, és ezért is szeretnék az itteni közösségért dolgozni. 

– De ez azt is eredményezte, hogy fel kellett hagyjon a tanári pályával…

– Van is hiányérzetem az iskola kapcsán, mivel nagyon szerettem a gyermekekkel dolgozni, és számomra különösen örömteli, hogy ma is tanár úrnak szólítanak, amikor az utcán találkozunk. A tanári pálya talán életem legszebb húsz évét jelentette.

– Hogyan jellemezné a kászoni közösséget?

– Élő és élni akaró közösségként, ami viszonylag zárt, amit az is magyaráz, hogy egy medencében élünk. Ez a zártság ugyanakkor előnyt is jelent a közösségi életben: a Kászonokban valódi összetartó közösségről beszélhetünk, amelyet ma sok egyéb mellett például olyan sarkalatos pontok, mélyen gyökerező értékrend határoz meg, mint a közös kulturális értékek, a hagyományok tisztelete és őrzése vagy a sport. Számomra nincsenek különbségek községen belül a települések között, mindegyik település és annak közössége egyformán fontos, és azon dolgozunk a csapatommal, hogy a legjobb megoldásokat találjuk minden partikuláris helyzetre.

– Mit sejt a legnagyobb kihívásnak a polgármesteri feladatkörben?

– Viszonylag rövid ideje, néhány hónapja vagyok polgármester, és minél mélyebbre ások, annál több kihívással találkozom. Az egyik legfontosabb célom, hogy bevonjuk a fiatalokat a közösségi élet alakításába, hogy mindig magukénak érezzék a községet – ha lehet, még azok is, akiket földrajzi értelemben jelenleg máshová sodort a szél. Még nem szeretnék hosszú távú tervekről konkrétan beszélni, de azon is dolgozunk, hogy a külföldről hazatérő fiatalok könnyebben jussanak információkhoz, tájékoztatást kapjanak különféle lehetőségekről, pályázatokról. Segíteni szeretném őket abban, hogy itthon találják meg a helyüket, és merjenek kezdeményezni. Tanügyi tapasztalataim azt mutatják, hogy fontos a fiatalok és idősebbek felvilágosítása, bátorítása. Nem célra vezető panaszkodni, hogy mi minden nincs, hanem cselekednünk kell azért, hogy a dolgok változzanak. Kászon és környéke mindig is az állattenyésztés és a mezőgazdaság útján járt, és ezt kell alapul venni a jövőben is. Fontos, hogy kihasználjuk az EU-s és hazai forrásokat, mert ezek nélkül ugyancsak nehéz fejlődést elérni.

– A földművelést és az állattartást említette, de van még a térségben kiaknázatlan po­tenciál? 

– Az infrastruktúra és a turizmus területén is jelentős potenciál rejtőzik, de a turizmus fejlesztéséhez először a közbiztonságot, köztisztaságot, ivóvíz- és szennyvízhálózatot, valamint az utak modernizálását kell biztosítanunk. Emellett a helyi közösség érdekeit figyelembe véve ötvözni szándékszunk a turizmust és a mezőgazdaságot, hiszen ezek az ágazatok jól megférnek egymás mellett, sőt, kölcsönösen erősíthetik egymást. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy helyben megtermelt javakat jobb áron értékesíthessék az itteni emeberek, és az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a marketingre. Az önkormányzat önállóan nem képes munkahelyeket teremteni, ezért befektetőkre van szükségünk, akik munkát adnak a község lakói számára. Támogatni kívánom a vállalkozó kedvű fiatalokat is.

– Milyenek az új testület és az önkormányzatban dolgozó munkatársak?

– Néhány személyen kívül gyakorlatilag egy új csapattal dolgozunk, új szemlélettel, az idősebb kollégák tapasztalataira alapozva és azokat figyelembe véve. Örömmel látom, hogy a csapatban különböző korosztályok képviseltetik magukat, és külön öröm számomra, hogy a testületben vállalkozók és gazdák is helyet kaptak. Az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy jó csapatot alkotunk, a hangulat kiváló, és a közjó érdekében a pozitív energiákat jól tudjuk kamatoztatni. A munkamorál eddig nem hagyott kívánnivalót maga után.

– Mi van legelöl a határidőnaplójában?

– Jelenleg a 2016 óta befejezés előtt álló óvoda projektjét szeretnénk lezárni. Sajnos 2024-ben is az ideálistól távol levő körülmények között kellett óvodába járniuk a gyermekeknek, de már látjuk a fényt az alagút végén, és e tekintetben támogatási ígéretet kaptam a megyei önkormányzattól is.