A Magyar Labdarúgó Szövetség a Puskás Arénában korábban sikeresen rendezte meg az Európai Szuperkupát, az Európa-liga 2023-as döntőjét, és társrendezője volt az Európa-bajnokságnak. Joggal reménykedhetett tehát, hogy a 2026-os Bajnokok Ligája döntőjét is megrendezheti, noha a másik pályázó sem volt „kispályás”: az olasz szakszövetség az ikonikus milánói San Siróban rendezte volna a finálét.

Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) végrehajtó bizottsága tavaly májusban úgy döntött, Budapest lehet a házigazda jövő májusban. Az olaszok hiába pályázták meg a 2026-os és a 2027-es BL-döntőt is, hoppon maradtak, hiszen időközben a milánói városvezetés úgy döntött, átépítik a legendás stadiont. Magyarországon egyébként korábban soha nem rendeztek BEK/BL-döntőt. A legrangosabb európai kupasorozat fináléját eddig 15 ország 28 városának 32 stadionjában rendezték meg. Ami a szombati, budapesti döntőt illeti, az európai klubcsapatok legrangosabb tornájának 34., jogelődjével, a Bajnokcsapatok Európa Kupájával (BEK) együttvéve a 71. döntője lesz.

Ott, ahol állt a Népstadion

A Puskás Aréna a korábbi Népstadion helyére épült, amelyet 1948-ban kezdtek építeni. A hetvenezres stadion öt év alatt épült fel, hivatalosan 148 millió forintba került, de a valóság ennél valószínűleg jócskán több volt. Az átadáskor, 1953-ban még nem volt teljesen kész, világítása nem volt, hiányzott húsz pilon, és a környék területrendezése is elmaradt. A megnyitót 1953. augusztus 20-ára, az alkotmány ünnepére időzítették. Az avatóünnepségen részt vett Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, valamint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Avery Brundage is.

A Népstadion bontása 63 évvel később, 2016 februárjában kezdődött, a következő év márciusában már a Puskás Aréna építése is elindulhatott. Az új létesítmény sok mindent megőrzött a legendás, de már korszerűtlen Népstadionból. Az új élményközpont ugyanazon a helyszínen épült, ahol a Népstadion állt. A tervezők megtartották a szimbolikus torony épületrészt, amelyben múzeum létesült. A történelmi pilonok képét is megőrizték, de funkció­juk megváltozott, ma az új lépcsőházak vannak bennük, ráadásul a Népstadion bontásából származó törmelék jelentős része beépült, újrahasznosult az Arénában. A kezdőkör továbbra is ugyanoda esik, ahová Puskás Ferenc, Albert Flórián, Nyilasi Tibor, vagy újabban Szoboszlai Dominik is letette a labdát.

Számok, adatok

A 21. század legnagyobb magyarországi építkezésén 10 ezer tonna acélszerkezetet és 150 ezer köbméter vasbetont használtak fel. A munkálatokat egy 1250 tonnás lánctalpas daru szolgálta ki, amelynek elemeit több mint hatvan kamionnal szállították az építkezés helyszínére (csak a daru összeszerelése három hétig tartott). Az Aréna acél tetőszerkezete vasbetonból készült kardelemekkel támaszkodik a pilonok tetejére, ezeknek a vasbeton kard­elemeknek a vasalása annyira összetett feladat volt, hogy a betonacélok szövevényes rendszeréről színes 3D-s áb­ra készült a szerelőbrigád számára. 

Az építkezéshez, amelyen naponta kétezren dolgoztak, 26 kilométer fúrt cölöpöt használtak fel, ha ezeket vízszintesen összerakták volna, akkor a Puskástól Százhalombattáig érne. A felhasznált 1700 km kábel hossza pedig még meghökkentőbb: ha ezt a Puskástól kifeszítenék, messzebbre érne el, mint London vagy Barcelona.

Öltöző a labdaszedőknek

A legszembetűnőbb változás, hogy teljesen fedett a nézőtér, amelynek bármelyik nézői, szurkolói széke legfeljebb 80 méteres távolságra van a pályától. Megújult és világszínvonalú lett a stadion beléptetőrendszere és modern az új konferenciarészleg is. Az 52 méter magas Puskás Aréna 38 lépcsőházzal, 27 lifttel, 45 büfével és 600 darab full HD-kijelzővel, teljesen akadálymentes környezettel várja a futballmeccseken 67 ezer, koncerteken mintegy 78 ezer nézőt. Értelemszerűen az öltözők is megújultak, azt viszont nem sok stadion mondhatja el magáról, hogy a szükséges bírói és UEFA-öltözőkön kívül külön öltözőblokkot kaptak a labdaszedő gyerekek is. A VIP terület négyezer fős, a stadionba 84 darab skyboxot szereltek fel, a gyep műanyag szálakkal megerősített természetes fű.

Az építkezés költsége nettó 150 milliárd forint volt. Az elmúlt évtizedben megépült, hasonló méretű európai stadionok nettó egy székre jutó költsége átlagosan 1,24–3,1 millió forint volt, ebben az összehasonlításban a Puskás Aréna 2,1 millió forintos székenkénti bekerülési értéke európai viszonylatban átlagosnak tekinthető. Nem utolsósorban: a budapesti létesítménnyel teljesen egy időben épülő, ugyanekkora tokiói olimpiai stadion a Puskásnak pont a duplájába került.

Székely ácsok Pesten

Az új Puskás Aréna első nagy szakmai elismerésére sem kellett sokat várni. 2020 decemberében a Puskás Aréna elnyerte a legszebb sportlétesítmény különdíját a Prix Versailles építészeti díjkiosztón. Az aréna közönségtájékoztató, látogatóterelő vizuális jelrendszere korábban kiérdemelte a nemzetközi kreatívszakma Oscarját, a Red Dotot. A létesítmény a Stadium Database szakportál közönség­szavazásán is remekelt, a 2019-es Év stadionjának választották, a zsűri voksolásán pedig holtversenyben a második helyen végzett.

De ami talán a legfontosabb: az új Puskást magyarok tervezték, magyarok – és nem mellékesen – székelyek építették. Egy alsósófalvi szerkezetépítő és közel hatvanfős csoportja igen sokat tettek hozzá az új Puskás Arénához: az az építkezési cég, amelynek az alsósófalvi Bálint Béla a vezérácsa, több hónapig dolgozott az épülő stadionban – többek között nekik köszönhető az, hogy az új létesítmény határidőre és az elvárt követelményeknek megfelelően elkészült. Bálint Béla a stadion ünnepélyes megnyitóján nem is rejtette véka alá, hogy roppant büszke a teljesítményükre: „Bajban lettek volna Pesten a székelyek nélkül!” – mondta több tízezer ember előtt a kezdőkörben.