A volt szeredai strandig – amely egyébként tavasztól sportparkként fog a szeredaiak rendelkezésére állni – gördülékenyen lehet autózni, a kanyarban viszont egyből megérzi a közlekedő, hogy rossz útra tévedt. Nem jelképes értelemben, hanem szó szerint. 

Út(v)iszonyok

Amint véget ér az aszfalt, kezdődik a tengelyt próbáló utazás, kapkodni kell a kormányt, de a kátyúk sűrűsége lehetetlenné teszi a kikerülő manővert. Ugyanakkor az is észrevehető, hogy a város a hó eltakarítását a szécsenyi útszakaszokon – Helwig-fürdő és Szécseny utca – is komolyan veszi, a hókotró eljárt, tisztította és rendesen sózta is a felületet. Ennek ellenére a helyi kisbolt környékén vastag jégréteg fedi az utat. A sós foltok itt-ott ugyan kikandikálnak, de összességében a szakaszon jeges az út, nehéz az autós-, a gyalogosközlekedés. A városi busz kijár, de araszolva, döcögve halad – ezek az útviszonyok nem teszik olcsóbbá a járművek karbantartását. Néhány helybéli épp reggeli kávéját és cigarettáját fogyasztja a kisüzletnél, szinte kérdezés nélkül belekezdenek a panaszkodásba: Szécsenyben mindenki elégedetlen az útviszonyokkal, mi több, véleményük szerint nem is kellene az utat sózni, mert az csak árt. Évente kétszer kavicsozzák ugyan az utakat, de szerintük az sem sokat ér, mert alig telik el egy kis idő, és már nem is látszik a karbantartás. Egymással egyetértve, bólogatva jegyzik meg: „Elég lenne legyalulni az utat, és úthengerrel elegyengetni azt.” A kisbolthoz az árut sem szívesen viszik ki a kiszállítók, ügynökök, a taxi sem jár ki, vagy amelyik mégis, az „plusztaxát kér a rossz út miatt.” A városi busz kimegy a 88-as házszámig, de az út egy időutazással ér fel – panaszolják, aztán a kávét felhörpintve mindenki indul ügyes-bajos dolgait intézni. 

Both Virág szécsenyi lakos utóbb a közösségi oldalon hangot adott véleményének a rossz utakkal kapcsolatban, de érdeklődésünkre személyesen is kifejtette: az elmúlt napok rövid felmelegedését követően a sáncból kiömlő víz tette korcsolyapályává a Szécseny utca felső szakaszát. 

– Csúnya helyzet alakult ki, több mint száz háztartás van a környéken, legalább félezer ember él itt életvitelszerűen. Sok az öreg ember, akikhez, ha egészségügyi probléma adódik, félő, hogy nem tud időben kiérni a mentő. Élhetőbbé, járhatóbbá kéne tenni az útszakaszt

– méltatlankodott, megjegyezve, az ott élőknek az autójavíttatás is általános program, és az rengeteg pénzt emészt fel. 

A városvezetésnek fontos a szécsenyi övezet

A szécsenyi városrésszel kapcsolatban nemrég lapunk is beszámolt arról, hogy a csík­szeredai városháza a Har­víz Rt. koordinálásában óriás­be­ruházásba kezd, ami Szé­csenyt is érinti, ahol bővítik a víz- (18 km) és szennyvízhálózatot (23,5 km), így valószínűsíthető, hogy ameddig a lakosok életkörülményeit javító fejlesztési nagyberuházással nem végeznek, addig az utak aszfaltozására sem fog sor kerülni. 
Harminc év lemaradását nem lehet két-három év alatt pótolni – mutatott rá érdeklődésünkre a szécsenyi útviszonyok kapcsán Bors Béla. De ez nem azt jelenti, hogy ne igyekeznének. Az alpolgármester a lakóövezetben történt fejlesztéseket sorolva elmondta: három évvel ezelőtt erdei útként szerepelt a városrész úthálózata, ma már több mint három kilométer telekkönyveztetve van, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy nagyberuházások történjenek. Az utcák nevet kaptak, és az útkarbantartás is rendszeres, a sózás és hótakarítás folyamatos, amennyiben az időjárás megköveteli. 2020-ban 72 ezer lejt költött a város a szécsenyi utakra, 2023-ban már 300 ezer lejt – sorolta az elöljáró. Jelezte ugyanakkor, hogy amíg a víz-, gáz- és csatornahálózat nem épül ki, addig nincs értelme az aszfaltozásnak. A közvilágításra is vannak tervek, továbbá az utcák karbantartása is folyamatos marad kövezés révén, amit a 2024-es költségvetés elfogadása után az idén is azonnal megejtenek. 

– Ami a városvezetéstől telik, mindent megteszünk, hogy a lakók érezzék, a szé­csenyi városrész is fontos, és igyekszünk minél nagyobb erőforrást biztosítani, hogy járhatók legyenek az utak

– nyomatékosította Bors Béla. Egyúttal megköszönte azok együttműködését, akik utcának használt telekrészüket a városnak adományozták, ezzel lehetővé téve a beruházások zökkenőmentességét, és felhívta a késlekedők figyelmét is, hogy tegyék ezt meg.