erős felhőzet
Újra felfedezett sport
A magyar szablya és a szablyavívás története címmel vetített képes, bemutatóval egybekötött előadást tart ma Csíkszeredában, a József Attila iskolában Imreh-Márton István, a Székelyföldi Magyar Szablyavívó Iskola alapítója. Az érdeklődők nemcsak azt tudhatják meg, hogy mi a különbség a kard és szablya között, hanem a magyar szablya történetébe is betekintést nyerhetnek.
[caption id="attachment_44747" align="aligncenter" width="1000"]
Fegyver a honfoglalástól napjainkig. Nyílt edzésre várják az érdeklődőket Fotó: Székelyföldi Magyar Szablyavívó Iskola[/caption]
A kard a nyugat-európai népek fegyvere, teljesen egyenes és mindkét oldalán végig éles – vázolta a fegyverek közötti különbséget Imreh-Márton István. – A szablya ívelt, a domború oldalán végig éles, de a homorú oldalán csak a felső harmada, vagyis a fokéle. Az előadáson gyakorlatban is bemutatjuk, hogy mi a különbség a két fegyver között: a szablya kisebb felületen talál és mélyebben bemegy, mint a kard, és kevesebb mozdulattal, kevesebb energiával hatalmasabbat roncsol. Lóháton sokkal könnyebben forgatható, mint a kard és sok szempontból hatékonyabb.
A sepsiszentgyörgyi szablyavívó iskola alapítója elmondta, hogy a mai előadáson megpróbálja a lehetetlent, vagyis a magyar szablya és szablyavívás történetét egy órába sűríteni.
– Kevés olyan tárgy van, amely a honfoglalás kortól napjainkig végigkísérte nemzetünk történelmét. A szablya, ha némileg módosulva is, ezek között van, őseink akár életük árán is megőrizték ezt a tudást és ezt a fegyvert, hiszen az 1848-as szabadságharc után minimum börtön, de sokszor halálbüntetés járt annak, aki egy ilyen fegyvert rejtegetett. Ezért is kötelességünk éltetni és továbbörökíteni a használatát. Az előadást igyekeztünk érdekességekkel teletűzdelni, így, aki nem akar vívni, annak is érdemes eljönnie, és rácsodálkoznia arra, hogy milyen értéke a magyarságnak a szablyatörténet.
A Székelyföldi Magyar Szablyavívó Iskolában nem az olimpiai sportágak közé tartozó vívást, hanem a magyar szablyavívást tanítják, egy 2012-ben Magyarországon indult kezdeményezéshez csatlakozva. A Magyar Szablyavívó Iskolának a sepsiszentgyörgyi az egyetlen romániai képviselete, de Máltától Angliáig és Lengyelországtól Litvániáig sokfelé van hasonló csoport.
– Lesz egy nyílt edzés, és akinek kedve van, ki is próbálhatja – emelte ki az oktató. – Hiteles tananyagunk van. Nemcsak a mestereket tudjuk 1820-ig visszavezetni, vagy azt, hogy ki kitől tanult, hanem írott dokumentumok is vannak erről. Azokat a mozdulatokat tanítjuk, amelyekkel őseink is az 1848-as csatákban vívtak, azzal a különbséggel, hogy mi gyalogos katonai vívást oktatunk, nem lóhátról való szablyavívást.
Az előadás és az edzés is ingyenes. A bemutatkozó alkalom után heti rendszerességgel Csíkszeredában is tanfolyam kezdődik, amelyre az érdeklődők a Székelyföldi Magyar Szablyavívó Iskola Facebook-oldalán vagy a 0745–069121-es telefonszámon jelentkezhetnek.
Daczó Katalin
Fegyver a honfoglalástól napjainkig. Nyílt edzésre várják az érdeklődőket Fotó: Székelyföldi Magyar Szablyavívó Iskola[/caption]
A kard a nyugat-európai népek fegyvere, teljesen egyenes és mindkét oldalán végig éles – vázolta a fegyverek közötti különbséget Imreh-Márton István. – A szablya ívelt, a domború oldalán végig éles, de a homorú oldalán csak a felső harmada, vagyis a fokéle. Az előadáson gyakorlatban is bemutatjuk, hogy mi a különbség a két fegyver között: a szablya kisebb felületen talál és mélyebben bemegy, mint a kard, és kevesebb mozdulattal, kevesebb energiával hatalmasabbat roncsol. Lóháton sokkal könnyebben forgatható, mint a kard és sok szempontból hatékonyabb.
A sepsiszentgyörgyi szablyavívó iskola alapítója elmondta, hogy a mai előadáson megpróbálja a lehetetlent, vagyis a magyar szablya és szablyavívás történetét egy órába sűríteni.
– Kevés olyan tárgy van, amely a honfoglalás kortól napjainkig végigkísérte nemzetünk történelmét. A szablya, ha némileg módosulva is, ezek között van, őseink akár életük árán is megőrizték ezt a tudást és ezt a fegyvert, hiszen az 1848-as szabadságharc után minimum börtön, de sokszor halálbüntetés járt annak, aki egy ilyen fegyvert rejtegetett. Ezért is kötelességünk éltetni és továbbörökíteni a használatát. Az előadást igyekeztünk érdekességekkel teletűzdelni, így, aki nem akar vívni, annak is érdemes eljönnie, és rácsodálkoznia arra, hogy milyen értéke a magyarságnak a szablyatörténet.
A Székelyföldi Magyar Szablyavívó Iskolában nem az olimpiai sportágak közé tartozó vívást, hanem a magyar szablyavívást tanítják, egy 2012-ben Magyarországon indult kezdeményezéshez csatlakozva. A Magyar Szablyavívó Iskolának a sepsiszentgyörgyi az egyetlen romániai képviselete, de Máltától Angliáig és Lengyelországtól Litvániáig sokfelé van hasonló csoport.
– Lesz egy nyílt edzés, és akinek kedve van, ki is próbálhatja – emelte ki az oktató. – Hiteles tananyagunk van. Nemcsak a mestereket tudjuk 1820-ig visszavezetni, vagy azt, hogy ki kitől tanult, hanem írott dokumentumok is vannak erről. Azokat a mozdulatokat tanítjuk, amelyekkel őseink is az 1848-as csatákban vívtak, azzal a különbséggel, hogy mi gyalogos katonai vívást oktatunk, nem lóhátról való szablyavívást.
Az előadás és az edzés is ingyenes. A bemutatkozó alkalom után heti rendszerességgel Csíkszeredában is tanfolyam kezdődik, amelyre az érdeklődők a Székelyföldi Magyar Szablyavívó Iskola Facebook-oldalán vagy a 0745–069121-es telefonszámon jelentkezhetnek.
Daczó Katalin
